A hét plébániája: MÁRAMAROSSZIGET - BORROMEO SZENT KÁROLY

Máramarossziget Nagybányától 53 km-re északkeletre található,  municípium Máramaros megyében, közúti határátkelő hely Ukrajna felé. A Tisza-parti város a Trianon előtt, Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt, Kelet -Magyarország egyik leggazdagabb városa, erre emlékeztet a városközpont számos szép épülete. Maga a város még magán hordja az előző rendszer jeleit, a korábban javarészt magyarok lakta település mára túl nyomórészt román többségű lett, magyar és ukrán kisebbséggel. Beosztott falvak: Bácsiláz, Határvölgy, Kabolapatak, Mélypatak és Sugó. A község népessége 37640 fő volt a 2011-es népszámláláskór ebből 6494 magyarajkú. Neve a Máramaros  folyó névből ered, aminek most Mara a neve. A víznév az indoeurópai mori (= tenger, állóvíz) és a mors (= holt) szavakból származik. Arra utal, hogy a város a Tisza és az Iza szögében épült.A település a 13. század végén alakult ki, először 1308-ban említik. 1942–43 során Máramarosszigetre sok lengyel zsidó menekült, akik különböző lengyelországi gettókból és koncentrációs táborokból szöktek meg. Máramarosszigetről összesen 12749 zsidót deportáltak Auschwitzba. A Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában és nem utolsó sorban a városközpontban ígényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket. Az épület 1896-1899 között épült, de politikai börtönként a II. Világháború után kezdett működni. A kommunista vezetés a román értelmiségi, vallási és politikai elit számára tartotta fenn a máramarosszigeti börtönt, falai között miniszterek, tábornokok, egyetemi professzorok, püspökök sínylődtek. Itt raboskodott az 50-es évek elején Márton Áron (1896-1980) püspök, valamint Iuliu Maniu (1873-1953), a Nemzeti Parasztpárt elnöke is. A kommunista rendszer kegyetlenkedéseiről hírhedt börtön a 90-es években alakult át múzeummá. A cellákból kiállítástermeket alakítottak ki. Némelyikben az eredeti berendezés tekinthető meg, máshol fotókiállítás, plakátgyűjtemény látható, de megtekinthető a hajdani kínzóterem és az őrszoba is. A súlyos, tömör vasból készült cellaajtók nyikorgása hátborzongató hatást kelt. Az udvaron elhelyezett márványtáblán a börtön áldozatainak hosszú névsorát olvashatjuk, illetve megtekinthetjük a börtönkápolnát is.

A katolikus újjáéledés érdemlegesen csak a XVIII. század elején kezdődött. 1730 őszén az egri püspök megbízásából piarista atyák vették át a szigeti plébánia vezetését, akik 1736-ban fogtak hozzá a templom építéséhez, amelyet Borromeo Szent Károly tiszteletére szenteltek fel, mely manapság az egyetlen még meglevő katolikus templom a városban. Borromei Károly a milánói hercegség egyik legnevezetesebb családjából származott, amelynek a Lago Maggiore mentén kastélyai és földbirtokai voltak. 1584. november 3-án Milánóban halt meg, V. Pál avatta szentté 1610-ben. Ünnepét 1613-ban vették föl a római naptárba november 4-re. A város több kiemelkedő lelki hivatást ellátó papot adott az egyháznak, közöttük dr. Jakubinyi György (1969) jelenlegi gyulafehérvári érseket. A római katolikus templom nemcsak a főtér házsorának, hanem az egész településnek kiemelkedő épülettömbje, amely a tűzvészek, rongálódások, átalakítások után máig őrzi kívül és belül eredeti formáját, kinézetét. A templom gyönyörű, érett barokk épület, egyike a legszebbeknek, legmutatósabbaknak az egész egyházmegyében. Belső díszítés csak a nagykárolyi Kalazanci Szent József- vagy a nagybányai Szentháromság-plébániatemplomhoz mérhető. Mutatós oltárok, jó szintű festmények díszítik. Szép és régi a templom bútorzata és csillárja is. A főoltáron Mezei József oltárképe látható, Borromeo Szent Károlyt ábrázolja.6 mellékoltára van, a két első oltáron a Jézus Szíve, valamint a Szűzanya szobrok vannak, a többi oltárképeken Kalazancy Szent József, Világósító Szent Gergely, Nepomuki Szent János és Paduai Szent Antal láthatók. A templom tornyában négy harang található. A templomot Schönherr Ágoston apát-plébános működése alatt hozták rendbe. A belső festést is ő rendelte meg. A művészi freskók – Szűz Mária mennybevitele a szentély felett, a hit, remény, szeretet, és a magyar szenteket ábrázoló képek – Jakobey Károly budapesti festőművész (1887-ben elkészült) munkái, Novák Antal plébánosságának idején, és ő vezette az akkori templomfestés munkálatait is,  minek során a boltozatokat rokokó stílusú ornamentikával díszítették. A festést 1930-ban felújították, helyükön hagyva az eredeti képeket.

A plébánia a Máramarosi Főesperesi esperesi kerülethez tartozik. Filiája Szigetkamara. 2013-tól máramarosi főesperes és a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly egyházközösség plébánosa Reszler Mihály szentszéki tanácsos, főesperes végzi az egyházi szolgálatot. Segédlelkész: Linzenbold Szabolcs. A kántori szolgálatot Blegya Eibön Gellért végzi.  A templom búcsúját november 4-én tartják, örökös szentségimádási nap március negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: Anton Bacea (mapio.net)