A hét plébániája: NAGYBÁNYA - KRISZTUS KIRÁLY

Nagybánya az ország északnyugati részén, a Nagybányai-medencében, az 1307 m magas Rozsály-hegy déli lábánál, a Zazar folyó partján fekszik. Északról a Gutin-hegység határolja. Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, korábban Asszonypatakának hívták. A szomszédos községek délen Lénárdfalva és Tőkésbánya, keletre Felsőbánya, nyugatra pedig Alsótótfalu. A város első említése 1142-ből, II. Géza korából való, amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél 1327-ből való; ebben Károly Róbert király Zazarbánya néven említi a települést. A román történelemszemlélet szerint a Nagybányai-medence Boirebisztasz dák államának része volt, és néprajzi, nyelvészeti és régészeti bizonyítékok igazolják a románság kialakulását és folytonosságát ezen a tájon. Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. A bányaváros védőszentje Szent István király. Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetű gótikus
stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. Hatalmas tornya, a Szent István-torony a mai napig magaslik Nagybánya felett. Az 1408-as évben városi kórházról tesznek említést. Pénzverde már 1411-ben működött eddig az évig a város, királyi város volt, ekkor azonban Zsigmond király Lazarovits István szerb uralkodónak adományozta. Később Hunyadi János kezére került s keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető.1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet írt a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödött. A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből napjainkra már csak a Mészáros-bástya maradt fönn. Ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.1551-ben a Habsburg-házbeli I. Ferdinánd birtokába került a város. A 17. század közepén Nagybánya I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába került, majd II. Rákóczi Györgyé lett. A vasvári béke után Nagybánya osztrák kézre került. 1687-ben a reformátusok elvesztették az István-templomot és az iskolájukat, amit a jezsuiták 1691-ben vettek át. Később a minorita rend megkapta a várostól a Szent Miklósról nevezett kispiaci templomot, ami mellé rendházat építettek. A pénzverde épületét 1739-ben fejezték be. Ez az épület ma is látható, a megyei történelmi és régészeti múzeum van benne.1802-ben építették a Fekete Sas fogadót, amelyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szállt meg. Az 1848-as években Kossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták, ez év decemberében Bem József tábornok innen indult Kolozsvár elfoglalására. Kiépült a vasútvonal Szatmár és Dés felé, kigyúltak az első villanylámpák az 1900-as évek elején. A második bécsi döntés értelmében 1940. szeptember 7-én Nagybányára is bevonult a magyar honvédség, ennek tiszteletére állítottak diadalkaput nem sokkal rá egy román harckocsi letarolta. A II. világháború után, Nagybánya Máramaros tartomány, majd az újabb megyésítéssel Máramaros megye székhelye lett. Ezzel egy időben új városnegyedek, vállalatok, intézmények jöttek létre. Bevándorlás nyomán a lakosok száma 18000-ről 170000-re nőtt. A 89-es forradalom óta a bányászat fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak. Sokan kiköltöztek külföldre, vagy a környező falvakba, így a város lakossága 114 ezerre csökkent. Több külföldi cég Nagybánya környékére helyezi kelet-európai lerakatát, képviseletét. 1944-ben két szaléziánus szerzetes irányításával elkezdődött a római katolikus templom építése. Először a rendház készült el. A templom felépítését a világháború kitörése megakadályozta. Ezért a legényegyletnek szánt épületet alakították át templommá. Több átalakítás után született meg a templom mai formája, amelyet már egyházmegyés pap írányít. A templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel, ünnepét eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották, de a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. Mozgó ünnep, a liturgiai évkör utolsó vasárnapja, az egyházi év vége. Ebben az évben megújult a Nagybánya-i Krisztus Király templom szentélye. Új liturgikus bútorokkal gazdagodott a veresvízi templom, amelyet Ft. Schönberger Jenő püspök 2017. augusztus 27-én bemutatott szentmise keretében áldott meg és szentelt fel.     Új oltár, ambó, keresztelő kút és húsvéti gyertyatartó, ez mind fából készült, ezek által kapott új arculatot a templom belseje, amelyet segítőkész, nagylelkű adományozók tettek lehetővé. Az oltár jobb oldalán a keresztelő kút,baloldalán egy másik kereszt a Corpusszal helyezkedik el, alatta a tabernákulum kapott egy új formát. A szentélyben a főoltáron egy nagyméretű festmény látható, rajta az utolsó ítéletre jövő királyt ünnepelik, aki által részesülünk a szeretet végső győzelmében. A templomban van egy Mária barlang, bányakövekből készült, valamint Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve, Szent Rita, Szent József és Lisieux-i Kis Szent Teréz szobrok láthatók. Filiája: Nagysomkút, nagyközség, a somkúti járás főhelye. Hajdan jelentéktelen kis község volt s a kővári uradalomhoz tartozván, 1555-ig a Drágfi családé volt. Főutcáján áll ma is a régi Kővárvidék vármegyeháza. Római katolikus templomát 1896-ban építették. A főoltárkép Barabás Miklós munkája, a sziklából katonái számára vizet fakasztó Szent László királyt ábrázolja. Az egyházi szolgálatot 2008. augusztusától a nagybányai Krisztus Király plébánia lelkésze, 2015-től a nagybányai Krisztus Király plébánia plébánosa Szmutku Róbert végzi. A kántori szolgálatot Kukuját Attila kántor tölti be. A nagybányai Krisztus Király plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagybányai Esperesi Kerületéhez tartozik. Búcsús ünnepét november utolsó vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.ziarelive.ro