A hét plébániája: NAGYVÁRAD - OLASZI

A Sebes-Körös jobb partján elterülő Olaszi, középkori városnegyed plébániatemploma, közismert nevén Barátok temploma, az egykori ferences barátok temploma helyén áll, ez 1732-ben épült, amikor II. József császár feloszlatja a szerzetes rendeket, lesz az 1784-ben alapított plébánia temploma. Többször újjáépítik, mostani alakja ifj. Rimanóczy Kálmán tervei nyomán, Sztarill Ferenc építész által 1903-1905 épült eklektikus stílusban. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök szentelte fel 1912. április 21-én. A templom bal oldalán részben egybeépült az egykori rendház épülettel, ma ez kórház. Három tornya van, a középső, a nagy torony 53 m magas, kétoldalán, hasonló kisebb torony, 29 m magasak.
A templomszentélyt korinthoszi oszlopok díszitik, a főoltár neoreneszánsz stílusú, főoltárképe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja (1826 táján készült, Göcz Jakab váradi festő alkotása). 1984-ben készült a fehér-vörös márvány oltár. A templom értékesebb darabjai ferences templomi örökségek: a hat mellékoltár, a szószék és néhány oltárkép. A legkiválóbb műemléke a barokk szószék, 1750 körül készült, dúsan aranyozott, fafaragású ornamentikája emeli ki az alapzaton álló magas keresztet tartó angyalt, számos szent alak és angyal veszi körül. A mellékoltárok: a főbejárat jobb oldalától az első fülkében az Assisi Szent Ferenc oltár, a szentet ábrázoló oltárképet 1876-ban Mezey Lajos nagyváradi festőművész készítette, aki neves festőművészünk, Színyei Merse Pál első tanítómestere volt. Itt van elhelyezve a kisméretű Szent Rita szobor is. A következő oltárfülke a Szent Kereszt oltár 1750-ből. A legdíszesebb két oltár jobb oldalon Páduai Szent Antal, bal oldalon a Szent József oltár, ezt a képet is Mezei Lajos festette. Bal oldalon, a középső oltárfülke a Szentháromság oltár barokk oltárképét Friedrich Silcher festette. Az utolsó oldalfülke, balról az első, a Szent István oltár, Szamossy Elek festette az oltárképet, melyen Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának. A szentély előtti jobb oldalon van a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária oltárkép, szintén Friedrich Silcher alkotása 1870-ből. A szentély bal oldalán Jézus Szíve oltára. A baloldali kereszthajóban Szűz Mária oltárszobra áll, tőle jobbra Páduai Szent Antal képe, míg balra Szent Ferenc képe. Fent az irgalmas rendi kápolnából származó főoltárkép látható, két őrangyal kisgyermeket vezet kézenfogva, 1755-ből való. A jobboldali kereszthajóban Kis Szent Teréz és Szent Erzsébet szobra áll. A templom kriptájában sok jeles egyházi és világi személy, neves váradi polgárok földi maradványa található, amit az Olaszi temető 1982-1984-es felszámolásakor Tempfli József megyéspüspök, akkor még apát-plébános jóvoltából ide mentettek át.
A Várad-Olaszi Szentlélek plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi főesperesség váradi esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Kiss Albert kanonok, címzetes apát, főesperes-plébános. Búcsúját pünkösd ünnepén tartják. A plébánia területén lévő szerzetesrendi templomok és kápolnák: a premontrei kanonokrend prépostság széktemploma, az irgalmas – miseri templom, a Szent Orsolya rend Szent Anna temploma és a Szent László ház menedék kápolnája. Filiája: Hegyközszáldobágy.

Szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: lexikon.adatbank.ro