A hét plébániája: ÓRADNA

Naszódtól 42 km-re északkeletre, a Radnai-havasok déli, a Borgói-hegység északi lábánál, a Nagy-Szamos két partján fekszik Óradna, Beszterce-Naszód megyében. Neve az ősszláv *ruda (= érc) főnévből származik és egykori ezüstbányájára utal. Elsőnek tekinthető említése egy 1235-ös óorosz krónika 1425 körüli másolatában maradt fenn. A 12. században települt be német bányászokkal. Az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb ezüstlelőhelye, egyben Erdély legnépesebb és legfontosabb településeinek egyike volt. 1241-ben a tatároktól, talán az első elpusztított település volt. A tatárjárás után a mai Dombhát határában épült Radna vára, amelyet 1268-ban és 1409-ben említenek. 1444-től említik a Radna-völgyi kerületet, ennek központja azonban Radna vára volt. 1514-ben bányászai csatlakoztak a parasztokhoz és feldúlták a Drágfiak udvarházát. Elindult a Radnai-havasok ólomércének bányászata, és 1763-ban ólomkohó létesült. Az új bányához osztrák, lengyel és magyar munkások érkeztek. 1771-ben a túlnyomórészt katolikus bányászok számára kápolna épült. A szászok építették a helység első kolostortemplomát. Egyes források szerint a betelepített szászok bencés, mások szerint domonkos, ismét más források szerint johannita kolostort építettek, majd erődítményt is, amelynek romjai bizonyítékként a mai görögkeleti templom udvarán láthatóak. A kolostort körülvevő vár hadászati célból épült azzal a rendeltetéssel, hogy védje a Magyar Királyság határait Moldva felől. A várat a kolostorral együtt az 1241-es tatárjárás pusztította el. Rogériusz a krónikájában említést tesz a szörnyű pusztításról és megemlíti, hogy 600 férfi került tatár fogságba. Ebben az időben Radnának kb. 10 000 főnyi lakossága lehetett. Később Radna a besztercei szászok birtokába került gazdag bányáival együtt. A tatárjárást követő időszakban Radna hol önálló, hol pedig a beszterceiektől függő településként élte napjait. Óradna királyi birtok is volt, és sokfelől jöttek dolgozni a bányákba. Így magyarázható, hogy a zömében német és magyar lakosok mellé sok más nemzetiségű (román, szlovák, stb.) lakos telepedett be.

A lerombolt kolostor után az idők folyamán Óradnának három fatemploma is épült, de mindhárom tűzvész martalékává vált. 1782-ben plébániát szerveztek, ugyanekkor a bukovinai Jakobénből költöztek ide cipszer bányászok. 1795-ben a bányák a kincstár tulajdonába kerültek. 1966-ban is majdnem kétszer annyian vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint magyar anyanyelvűnek. 1934-ben a római katolikus népiskola párhuzamos román osztályok indítására kényszerült. „Az ittenniek úgy magyarok, hogy katolikusok, nagyon kevesen beszélnek már magyarul, a magyar iskola hiánya csak egy csepp a tengerbe" - fogalmazott a plébános. A hívek összesen 550-en vannak: 170-en a két filiában és 380-an a máterben. Az utóbbi  5 évben több mint 200 temetés volt és kevesebb mint 100 keresztelő. A római katolikus templomban a liturgia magyarul és románul zajlik. A sematizmus, no meg a templom homlokzatán olvasható évszám tanusága szerint a jelenlegi római katolikus templom 1824-ben épült. A mai plébániaépületet 1913-ban építtette Kopacz Gergely plébános a régebbi (1824-es) plébánia helyére. A falon fehér márványtábla hirdeti: Gróf Zichy Domonkos 1879–1999 volt veszprémi püspök halálának 120. évfordulója alkalmából állíttatott az óradnai hívek hálája jeléül az orgonáért és a harangokért. Az orgona koronázópárkányán ott díszeleg a Zichy család grófi címere. Az orgonát Bécsben a híres Franz Rieger orgonaépítő készítette és a következő felírat olvasható: „Hegyen völgyön e szép tájon, zengő szavad tovaszálljon.” Zichy Domonkos adományából kerültek a toronyba a templom harangjai is amit az idő lassan kikezdett . Az első világháború idején főbb sípjaiból golyót öntöttek, aztán az 1970-es években teljesen elnémult, de az önkormányzat támogatásával az orgona így mintegy harmincévnyi szünet után 2007 óta ismét szól. A Zichy-tábla szomszédságában egy emlékkő is áll a falon, Bauerné Madarász Ilona Juliánus-díjas tanár emlékére, amit a család készíttetett.
Az óradnai plébános még két filia gondját viseli: Radnabórberek, Szeplőtelen fogantatás oldalfilia, örökös szentségimádási nap: július 05, valamint Naszód, Nepomuki Szent János filia, ellátó plébánia ugyancsak Óradna, örökös szentségimádási nap: augusztus 29. Filiái 1917-ben: Dombhát, Kisilva, Kosna, Les, Magura, Major, Nagyilva, Oláhszentgyörgy, Szent József, Újradna voltak. Óradnán nagyobb a magyar nyelvet beszélők aránya, mint Bórbereken, itt a szólgálat két nyelven folyik. Az óradnai Szentháromság templom a VIII. Belső-Szolnoki Besztercei főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Kiss Attila plébános végzi, aki híveiről nagy elismeréssel beszél. Örökös szentségimádási nap: szeptember 05. A templom búcsús ünnepét Szentháromság vasárnapja előestéjén tartják.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: mapio.net