A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI - SZENT CSALÁD

Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján fekszik, 126 méterrel a tengerszint felett. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett.Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár város Partiumban, a magyarság valós számaránya 39-40%-ra tehető. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít Nagyváradtól 135 km-re. Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, 1150-ben említik először. Alföldies típusú, szélesen elnyúló település, egyhangúságát fásított terek, ligetek, szamosi partfürdő enyhítik. Központja a hatalmas, parkozott főtér. Itt állanak a katolius székesegyház, a püspöki palota, a kanonokok házai és az a csúcsíves ablakú régi palota, a Vécsey-palota, amelynek falát az 1711. évi szatmári békekötés emléktáblája díszíti. Nevezetesebb épületei még a városháza, színház, az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmasrend férfiaknak és a Paulai Szt. Vincéről nevezett irgalmas nővérek rendje nőknek, valamint a Jézus Társaság kolostorai és templomai, a katolikus és református gimnáziumok. A Szamos bal partján elterülő, úgynevezett kültelek hívei számára 1933-ban Farkas Elek és neje házat ajándékozott, hogy azt kápolnaként használják. A hívek egyre növekvő száma hamarosan a kápolna kibővítését igényelte. 1934-ben a ház mellé kultúrotthont építettek. A híveket ebben az időben a székesegyházi plébánia pasztorálta.
A II. világháború után a kultúrházat elvették, és a földosztó bizottság székhelye lett. 1948-ban sikerült visszaszerezni, a hívek önkéntes munkával rendbehozták és átalakították templommá, az addigi kápolnát pedig plébániai lakássá. A templom mellé tornyot építettek. A lakónegyed a hetvenes években rohamosan megnövekedett, vele együtt a hívek száma is. Az egyházmegyei hatóság szükségesnek látta új templom építését. Így épült fel a régi helyén a mostani templom és plébánia épülete Marx Gyula tervei szerint 1978-ban. Sípos Ferenc egyházmegyei kormányzó szentelte fel. A harangláb az állami hatóságok tilalma és többszöri akadálygördítése ellenére 1988-ban készült el. 2004-ben Xantusz Géza festőművész készítette el a keresztutat, amely hagyományosnak tűnő de felfogásában és ábrázolás módjában  rendkivűl újszerü, ami egyszerre hagyományos és modern, egyszerre  kifejező és elvonatkoztató jellegű. A Szent Családot ábrázoló új oltárkép szintén az ő alkotása, valóságos és felismerhető formákban  fogalmazta meg a mondanivalóját, amely 2005-ben került megáldásra. Az oltár, ambó, keresztelőkút, a tabernákulum és a lépcsők fehér márványbórításuak. A templomban a Jézus Szíve, Kis Szent Teréz, Szent Antal valamint a Szent József szobrok láthatók. A hívek adományából egy új orgonát vásároltak Németországból, amit jelenleg Pap Zoltán orgonaépítőmester közremüködésével beszerelnek a régi orgona helyére. A templom felépítése és díszitése Ft. Szeibel János nevéhez fűződik az ő emlékét a templom bejáratánál  emléktábla is őrzi. Nem véletlen hogy ennek a templomnak ennyire szerény a kinézete, köztudott hogy a komunista rendszerben csak a legritkább esetben adtak engedélyt romai  katolikus templom építésére és ez a kinézet egyfajta álca volt hogy minél kevésbé legyen észrevehető. Csak a külső kinézete szerény, de belől nagybefogadó képességű, jelentős padsorral és karzattal rendelkezik.Hat rózsafüzér csoport működik az egyházközségben.2009 nagyböjtjében öten elkezdték a bibliakört. Szeretetszolgálat is müködik, tagjai többnyire a Rózsafüzér Társulatból tevődnek össze.Ifjúsági csoport, akik vasárnaponként a szentmiséken gitároznak és énekelnek. A gitározást a nagyobbak folyamatosan tanítják a kisebbeknek. A Szent Család plébánia felnőtt kórusa közel 30 éves, fennállásának történetéhez aktívan hozzájárultak a  kórusvezetők:  Enyedi Ferenc, Jánky Andrea és Gnándt Tünde. A felnőtt kórus tevékenysége mellett az ifjúsági kórus szintén aktívan részt vesz a liturgiában, igyekszik színesebbé tenni  a szentmiséket, Isten és emberek felé, igazolva ma is az ősrégi mondás időszerűségét: „Aki szépen énekel az kétszeresen imádkozik.” A Szent Család plébánia a Szatmári római katolikus egyházmegye Szatmári Főesperesség  kerületéhez tartozik. Az egyházi szolgálatot Papellás István szentszéki tanácsos, plébános végzi. Előző szolgálati helyek: Szatmárnémeti-segéd­lelkész, Szaniszló-plébános, Láposbánya,  Erdőd-kerületi esperes,  Nagykároly Kalazanci Szent József plébánia-kerületi esperesként,  Nagykároly Fatimai Szűz Mária plébánia és 1996-ban Szentszéki Tanácsos kitüntetést kap, 2008. augusztusától a szatmári Szent Család plébánia plébánosa. A kántori szolgálatot Gnándt Tünde tölti be. Jogosan nevezzük karácsonyt a család ünnepének is, mert amikor Jézus közénk jött egy családot választott földi életének keretéül. A templom búcsúsünnepe, karácsony utáni vasárnap a Szent Család ünnepe, melyen a legszentebb család értékeire irányítjuk figyelmünket. Örökös szentségimádási nap: december második vasárnapja.
Összeállította: Gábor Anna.
Fotó: www.facebook.com