A hét plébániája: SZENTEGYHÁZA

Szentegyháza Erdélyben, Hargita megyében, a Hargita hegység központi vonulatának lábánál, több mint 7 km hosszan a patak mentén elnyúlva S alakban terül el. A Kis-Homoród mente kisebb székelyföldi tájegység egyetlen városi rangú települése Csíkszereda és Székelyudvarhely között, 850 m tengerszint feletti magasságban. Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá. 1406-ban Oláhfalu, 1602-ben Szentegyházas Oláhfalu a neve. 1968 óta, Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel. Északi része az Oláhfalu, az itt legelőbb letelepedett Oláh János nevű pásztor után kapta a nevét. Déli része az egykori Szentkeresztbánya Rókavárossal együtt. 1848-ban az agyagfalvi gyűlésen a Székelyváros nevet kapta. 1567. május 17-én János Zsigmond seregét a katolikus székelyek a Tolvajos-tetőn szétverték, a visszavonuló sereg a falut felégette. Az Erdélyi Fejedelemség idején kiváltságos falu volt, lakói főleg fakitermeléssel foglalkoztak. 1661. október 21-én Ali pasa serege a Tolvajos-tetőn győzte le a csíki székelyek seregét. A település 1801-ben vásártartási jogot nyert. 1836-ban csatlakozott Szentkeresztbánya a településhez, nemsokára megkezdődött a vasgyár építése, de 1849-ben az orosz csapatok porrá égették és újjá kellett építeni. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 7265 lakosából 7193 magyar ajkut számláltak. Látnivalók a faluban: Egykori vashámora muzeális érték, - az egykori Dobogófürdő, Ugron Gábor fürdőtelepe -1976-ban épült fel a Majzos-termálfürdőtelepe; - A Székely-Szeltersz üdülőhely, mely sósborvizes forrásairól nevezetes. - A Múzeumszálló; - Nárciszmező; - A város büszkesége a Gyermekfilharmónia ahol 140 fiatal énekel és zenél. A kórust Haáz Sándor alapította és dirigálja jelenleg is, és 2003-ban Magyar Örökség Díjat kapott. - A Bútorfestő Tábor. - Gold Band fúvószenekar és a Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma. 1838-ig Kápolnással közös plébániát alkottak, amikor is a két egyházközség külön álló plébánia lett.

A templom a közösség legfontosabb épülete, mert általa az Örökkévalót érezte magához közel a mindenkori Istenben bízó egyén. A ma is plébániatemplomnak használt épületet 1756 és1760 között építették Szent András apostol tiszteletére szentelte fel Batthyányi Ignác erdélyi püspök pünkösd után az ötödik vasárnapon. Az egyházközség első templomát a mai Felszegen építették ahol ma két kereszt áll egymás mellett. Ennek fő titulusa nagyboldogasszony és melléktitulusa Szent András apostol. 1822-ben átalakított templomban megőriztek két gótikus gyámkövet és egy gótikus szentségtartó fülkét is. 1849 után kibővítették a szentélyt és építették az arányos méretű szép templomtornyot, tetejébe a Szent Istváni apostoli kettős keresztet. A templom épülete nyugati homlokzatú toronyból, keletre néző hajóból és sokszögű záródású szentélyből áll. Az épület hossza 34,60 m, szélessége a szentély előtt 8,70 m, oldalkápolnával együtt 14 m. 1822-ben bővítették szentéllyel, kerítése 1633-ból való. A templom déli bejárata felett 1756-os évszámat láthatunk bevésve. A templom belsője klasszicista stilusú, míg a stukkói rokokó jellegűek. A főoltár a szószékkel együtt Hoffmayer Simon kolozsvári szobrász alkotása. A főoltáron Szent András vértanúsága festmény látható, vagyis Szent András apostol meghívásától, életáldozatán át a menybejutását ábrázolja. Jobb felől a Boldogságos Szűz Mária, míg bal oldalon Szent József a gyermek Jézussal szobra található. A főoltár előtt jobbról Szent István király, míg balfelől Szent László lovagkirály faszobra látható. A templom korábbi két mellékoltára: a piéta, illetve Urunk megkeresztelkedése, és a szentély északi oldalán a sekrestye fölötti Mária menybevételét ábrázoló festmény az 1985-ös tűzveszélyben megsemmisült. A templomhajónak déli oldalára két gótikus faragványt helyeztek: Dávid László szerint az egyik egy fordított kupalakú gyámkő, a másik egy szamárhátíves nyílású szentségtartó fülke. A szentély jobb oldalán a keresztelőkút, amin a hétszöges díszítés a hét szentségre utal, a földi igazságok összegét jelöli. A régi templom Szent András 9 mázsás harangját 1867-ben újraöntötték és a toronyban elhelyezték. A templom két kis harangját és az orgona fő sípváltozatával 1918-ban hadba vitték. Jószívű adakozók segítségével új harangokat öntettek: az egyik a Mária harang 268 kg, átmérője 81 cm, a másik Jézus szíve, 129 kg, átmérője 63 cm, tiszteletére vannak felszentelve. Közadakozásból egy 37 kg-os csengettyűt öntettek 1926-ban a haldoklók váltságára és Szent Antal tiszteletére felszentelve. A templom orgonája 1759-es évből való amit 1868-ban Kolonics István feljavított. Az új orgonát Boda József Csíkszereda-i orgonaművész építette, 2009-ben áldotta meg Mátyás Károly udvarhelyi főesperes. A templomot a színes vitráliákon beáramló fény teszi hangulatossá. 1760-tól a falunak katolikus iskolája volt, melyet 1948-ban államosítottak. A Szent András apostol, plébánia a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a Csíkszentmárton-Csekefalva származású Koncsag László plébános végzi. Előző szolgálati helyek: Gyergyóremete, csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia, Csíkszeredában börtönlelkész 12 évig, Csíkszentlélek, 5 évet Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet-Gyulafehérvár és 2017-ben került Szentegyházasfaluba. A kántori szolgálatot Tamás István, kántor tölti be. Örökös szentségimádási nap: március 26. A templom búcsúját, Szent András ünnepén, november 30-án tartják.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.minden-ami-magyar.hu