A hét plébániája: TUSNÁDFÜRDŐ

Tusnádfürdő Alcsík déli szegletében, a Csomád-hegység nyugati oldalán és a Déli-Hargita Nagy-Piliske hegye közt, 15 km hosszú Tusnádi-szorosban, az Olt folyó vadregényes völgyszorosában, fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon fekszik , 656 m tengerszint feletti magasságban. Hargita megye legdélibb fekvésű kis városa. Tusnádfürdő környezetének rendkívüli szépsége, különleges varázsa, ózondús levegője, a gyógyító borvízforrások és vulkanikus szénsavas kiömlések (mofetták) terapeutikus célokra való felhasználása, rangos fürdőhelyé tették, „Erdély gyöngyének” is nevezik. A fürdőtelep kialakulása 1845 után kezdődött a Tusnád faluhoz tartozó területen, Élthes Lajos birtokos épített vendégházakat a gyógyforrásokhoz jövőknek, az építkezésekhez a tusnádi születésű Kovács Miklós (1769-1852) erdélyi püspök is adományozott. Az elmúlt több mint másfél évszázad alatt rohamosan kiépült és fejlődött az üdülő és fürdőtelep, 1935-ben kivált Tusnád községből és önálló településsé vált Tusnádfürdő néven, 1968-ban kapott városi rangot. Csíkszereda megyeszékhelytől 32 km-re található, lakóinak száma kevéssel több mint 1600, majdnem 90 százalékban székely-magyarok. Főbb látványosságai: a Csukás-tó, az Apor-bástya kilátóhely, a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum, a Nagy Csomád - hegy két vulkáni kúpján kialakult, páratlan természeti kincs, a Mohos-tőzegláp (1050 m magasságban) és a „Kárpátok gyöngyszeme” a kristálytiszta vizű Szent Anna-tó. A festői szépségű „tündértó”  Közép-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni tava, 946 m magasságban van, 19,5 hektár területű, mélysége kb.7 m. A partján álló kápolna (már 1349-ben említi oklevél) amit többször újjáépítettek (legutóbb 1977-ben) évszázadok óta, évente kétszer, a  Szent Anna- és Kisasszony-napi búcsúk helyszíne.

Tusnádfürdőn a katolikus kápolna 1929-ben épült, addig magánházakban miséztek a tusnádi plébánosok. 1950-től Szakáts Antal hittanár idején lett helyi lelkészség, majd ő építtette a kis plébániát amit Kajtsa Ferenc (1904 -1980) plébános bővített. Utóda Incze Dénes c. esperes, kibővítette a plébániát, majd 1981-ben önálló plébániává nyilvánítatta. Az ő kitartó és áldozatos munkájának köszönhetően, sok nehézség közepette, a régi kis kápolna helyén, 1982-83 között felépíttette a mai modern templomot , amelynek építész-tervezője Ajtony László. Az új templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelte fel 1985. május 5-én Bálint Lajos (1929-2010) akkori gyulafehérvári segédpüspök. Különálló harangtornya, tervezője a csíkszeredai Albert Márton, csak 1990-ben készült el és szeptember 8-án a templom búcsú ünnepén áldotta meg dr. Jakab Antal (1909-1993) nyugalmazott gyulafehérvári püspök.

A templom Erdély egyik legszebb népművészeti stílusjegyekkel díszített  temploma, a modern és népi díszítőelemek és kézművesség sajátos harmonikus keveredése. A belső fafaragás a vargyasi (Kovászna megye) Borbáth József munkája, a kovácsolt vasmunkát  Máthé Jenő, a 15 stáció keresztút fametszetét Imecs László,  festő, grafikus alkotta, a színes ablakokat Gaál András festőművész tervezte és Egri László készítette. A  Feszület és a Napba öltözött Asszony - Mária szobra, Ferenc Ernő szobrászművész alkotása. A kis kápolnarészben van kiállítva Isten szolgája Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök ereklyéje, lila pileolusa (Jakab Antal püspöktől), valamint  erdélyi nagy püspökünk élethű arcképe, Péter Olga csíkpálfalvi festőművésznő alkotása. Incze Dénes atya 30 évig volt tusnádfürdői plébános (1980-2010) nyugalomba vonulásáig, a város díszpolgára (2006), sok könyv szerzője, számtalan cikke jelent meg a katolikus sajtóban, alapító főszerkesztője (1998 -2010) a „Krisztus Világossága” keresztény családok lelkiségi havilapnak (új sorozata 2010. szeptembertől a „Krisztus Világa” havilap).  Az egyházközség volt Szent Anna-villájában van a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, Szent László Gyermekvédelmi Központja. A tusnádfürdői Kisboldogasszony plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Alcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Balázs-Hegedüs József szentszéki tanácsos. Örökös szentségimádási nap: április 13.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.szekelyhon.ro