A hét plébániája: ZERNYEST

Zernyest Brassótól 24 km-re délnyugatra, a Barca partján, a Királykő északi, a Persányi-hegység déli lábánál fekszik, Brassó megyében. A város része a vele össze nem épült Ótohán, és közigazgatásilag hozzátartozik Újtohán is. A városközpont tengerszint feletti magassága 722 méter. Neve a szláv eredetű Zerne személynév román képzővel ellátott alakja. Először 1367-ben említik magyaros formában Zernehaza, mai névalakját 1760-62-ben kapja. A Községi Törzskönyvbizottság 1908-ban, majd 1911-ben ismét a Zernyest nevet javasolta a község számára, azzal az indoklással, hogy „így kevésbé idegenszerű”. Ezt azonban sem történeti adatok, sem a helyben élő soknyelvű lakosság névhasználata nem támasztotta alá, ezért a község nem fogadta el és részben emiatt a hivatalos névnek a belügyminiszter általi megállapítása elmaradt. Viszont a zernyesti csata csak zernyesti névformával szerepel, Orbán Balázs pedig A Székelyföld leírása VI. kötetében végig Zernyest alakot használ. A római katolikus plébánia is zernyestinek nevezi magát mivel ez a helyi magyar közösségi ház is. A 14–19. században a törcsvári uradalomhoz tartozó román falu volt és azzal együtt Brassó városa birtokolta. 1690. augusztus 21-én a Havasalföldről váratlanul, hegyi ösvényeken betörő Thököly Imre török-tatár-román serege itt verte meg Heissler császári altábornagy és Teleki Mihály kancellár, főgenerális kétszeres túlerőben lévő seregét, ezzel utoljára kísérelve meg Erdély visszaszerzését. A csatában Teleki Mihály elesett, Heissler tábornok pedig fogságba került. A tábornokot Thököly később kicserélte császári fogságban ülő feleségéért, Zrínyi Ilonáért, aki ezután követte őt Törökországba. Az 1746-ban a gazdaságában kiemelkedő szerepe volt az esztenás juh és szarvasmarha tartásnak. A 18. század végétől a vasút megépültéig virágkorát élte a fuvarozás, aminek a vasutak megépülése vetett véget. 1852-ben, a helység északkeleti határában papírgyárat alapítottak. Mellette ugyancsak budapesti tőkéből 1891-ben cellulózgyárat létesítettek.1860-ban a község elsőként nyilvánította hivatali nyelvéül a román nyelvet és 1869-ben jött létre az első román elemi iskolai könyvtár. A 20. század elején több, szász tulajdonban lévő fűrészüzeme is működött. 1890-ben létesült benne gyógyszertár. Az 1900-as években főként a régi házak épültek még rakófából és zsúpfedéllel, 1870 óta egyre inkább szász vagy magyar kőművesek építették őket, szász mintára. 1876-tól Fogaras vármegye Törcsvári járásához tartozott. 1911-ben ide helyezték át a járás székhelyét. 1925-ben az egész járást Brassó megyéhez csatolták. 1936-ban kohászati gyára létesült. 1950-ben kapott városi címet. A szocializmus alatt több lakótelepet építettek, közülük nagyobbak a Blocuri, a Jidoghină és a Zărnești-Sud negyedek. Az 1970-ben nyitott nikkelbányát 1991-ben zárták be. A helység látnivalói: innen indulnak a turistautak a Királykőre. A cinteremmel körülvett Szt. Miklós ortodox templom mai formáját 1810-ben kapta, amikor alaprajzát a brassói Szt. Miklós temploméhoz igazították. A 18. században esperesi székhely volt. Az Istenanya Születése ortodox templom, a vasútállomás mellett, a város északkeleti végében található a papírgyári negyed. Itt áll a reformátusok 1925-ben és a római katolikusok 1927-ben elkészült temploma. 2001-ben újraalapították a várostól négy km-re, a Királykő északi részén 1723 előtt alapított kolostort, amelyben 1780-ban öt szerzetes élt és amelyet 1781-ben a brassói városi tanács rombolt le. A hely forrását csodatévőként tisztelik, az ugyancsak gyógyító erejűnek hitt barlangot templomnak rendezték be. 2002-ben 23888 lakosából 542 római katolikus vallású volt. A zernyesti plébánia elődje 30 km-re Brassótól, Törcsváron volt, az egykori határátkelési településen. Ez a plébánia már 1255-től létezett. A fennmaradt dokumentumok szerint ebben az évben a plébánost Bernádnak hívták. A tatárjárás, a török háborúk és a reformáció az akkori plébániát megsemmisítette. A helység neve a történelemből ismeretes Thököly Imréhez kapcsolódik. A plébániát 1760-ban Törcsváron újból felállították. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom Mária Terézia királynő idejében épült. A zernyesti plébániának 1917-től létezik anyakönyv vezetése, Brassóból látták el. Első helyben lakó plébánosa Buszek László volt aki a templom tornyában lévő két harangot elektromos vezérlésre szereltette át. 1924-ben a zernyesti Páduai Szent Antal-templom alapkő letételekor a plébánia súlypontja is ide került. 1927. július 27-én Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök felszentelte az új templomot. A templom főoltárán a kereszt látható a Korpusszal, majd a két mellékoltárán láthatjuk a Szent Antal és a Lourdesi Szűz Mária szonbrokat. 2015-ben kicserélték az ablakokat szines vitráliákra, ezeken a következő szentek alakjait örökítették meg: Márton Áron püspök Úr, Lisieux-i kis Szent Teréz, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent II. János Pál Pápa, Isteni irgalmasság, Csíksomlyoi Szűz Mária, Boldog Apor Vilmos, Vianney Szent János, Szent István és Szent László királyok. 2016-ban a templomot kivülről teljesen újrafestették. Az orgonát és a harangot 1929-ben Huber Ferenc és neje, Sequens Berta adományozta. Az 1919-ben alapított katolikus iskolát 1948-ban államosították de jelenleg visszakerült a tulajdonba.
Zerenyest filiái: Barcarozsnyó, ahol 1875-ben kápolna épült, melyet dr. Nagy-György Attila átalakított, felújított, majd szolgálati lakást épített. Itt mai napig is minden vasárnap és csütörtökön, de nem csak ezeken a napokon, hanem az év minden ünnepnapján szentmisét végeznek. A kápolna a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére van felszentelve és búcsús ünnepét december 8-án tartják. A kápolnának ugyancsak elektromos harangja van, amit a jelenlegi plébános szereltetett fel. További filiái: Almásmező, Alsómoécs, Felsőmoécs, Fundáta, Keresztényfalva, Kispredeál, Magura, Ótohán, Pestera, Simon, Sirnea, Szohodol, Törcsvár, Újsinka és Újtohán.
A zernyesti Páduai Szent Antal, plébánia az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot 2008-tól a baróti születésű Lőrincz Károly Béla lelkész végzi. Előző szolgálati helyek, Zetelaka, Székelyudvarhely, Székesfehérvár voltak. A templom búcsús ünnepét június 13-án tartják. Örökös szentségimádási nap: május 26.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.gapo.ro