A hét plébániája: KÉZDIKŐVÁR

Kézdikővár Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 9 km-re északnyugatra, a Peselnek-patak mellett fekszik, közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozik. A pápai dézsmák regestrumában 1332-ben Pusulnik, 33-ban Pusulnuk, 34-ben Pusulvik néven fizet Domokos nevű papja. 1905-ig neve Peselnek volt, de mivel ez gúny tárgya volt, ezért várszerű kerítéseiről a mai nevét állapították még számára. Területe ősidők óta lakott. A Kászon-patak jobb parti magas teraszán a Polyvárnak nevezett helye őskori neolitikumi telep maradványait tárták fel, az 1974–1975 évi ásatások során. Feltehetően a besenyő eredetű falut a 14. században Zsigmond király adományozta az Apor családnak, valószínűleg új adomány címén. Ekkor az Aporok erőszakkal jobbágyokká tették az addig szabad besenyőket. A Felső-Fehér vármegyéhez tartozó falut 1876-ban csatolták Háromszékhez. Az 1968-as közigazgatási átszervezésig a hozzá tartozó Kézdiszárazpatakkal együtt községközpont volt. A 2004-ben és 2005-ben tartott népszavazás az előre nem tekintő és közömbös községi lakosok miatt sikertelennek bizonyult, így nem tudott leszakadni Kézdiszentlélek községről.

A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem délebbre a Céklás-patak mellett feküdt, ahol még mindig látszanak a 12. századi templom maradványai. Újabb ásatások feltárták az alapjait 12 méter hosszú, 7 méter széles, vastag falú templom volt félkörívben záródó szentéllyel. 1998-tól kereszt jelzi a helyét. A templomot hasonló korú temető vette körül. Ezt a helyet ma is Faluhelynek nevezik, melynek nyomait Orbán Balázs is megtalálta. A templom alapjának maradványait alig 40 évvel ezelőtt hányta ki a föld akkori tulajdonosa. A második templom, a mai templommal szembeni régi temető közepében állott. Ennek alapjára még ma is emlékeznek a falú idősebb emberei. A föld feletti részét valószínű, hogy a mai templom építéséhez használták fel. Ez a templom sokáig állhatott ott, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy őseik nagyon régen költöztek az új helyre, mert Báró Szepesy Ignác erdélyi püspök 1823. évi látogatása alkalmával 9 pontban foglalt intelmeiben meghagyja, hogy a „használhatatlanságig romladozott peselneki templom helyébe újat építeni igyekezzenek”. Mivel elemi csapásról sehol sem emlékeznek, valószínű, hogy második templomukat az idő őrölte meg. A régi templom pusztulása korábban következhetett be, mert Kézdikővár Kézdiszárazpatak filiája lett, és az új templom felépüléséig a hívek oda jártak templomba.  A falu jelenlegi helyére való költözése után, 1825-ben új templomot építettek, amelyet 1829. május 30-án szentelt fel Kovács Miklós püspök, Őnagyméltósága, Szent Lőrinc diakónus-vértanú tiszteletére, aki különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja, hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.

A templom főoltárán egy festményen Szent Lőrinc vértanú látható. A főoltáron még egy Szent Antal szobor van elhelyezve, mellékoltára Szűz Mária tiszteletére készült. Napjainkban is a katolikus falu népe lelkes, buzgó hit életet él, női és férfi rózsafűzértársulatok is alakultak, valamint fiatalokból álló egyházi kórus is működik. Híresség a faluban még a Pótsa-udvarház, a 18. században épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 952 lakosából 951 magyar volt. 1751-ben kezdetét vette a kereszteltek anyakönyvének írása. 1975-ben hosszas vajúdás és erőfeszítések árán papilakot építettek. Az első kántori lak, amely az iskolát is magába foglalta, 1791-ben épült, majd 1858-ban felépítették a mai kántori lakot, amely két tanteremnek is helyet adott. Az első ismert tanító Lázár Ferenc kántor volt.

A kézdikővári Szent Lőrinc plébánia a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg a csernátoni születésű Varga Rezső plébános, kanonok, esperes végzi az egyházi, valamint  Csulak Csaba, a kántori szolgálatot. A plébános előző szolgálati helyei: Segesvár, Szentdemeter, Petrozsény, Főegyházmegyei gazdasági Osztály - 2012-től 2017-ig, és 2017 augusztus elsejétől Kézdikőváron szolgál. A templom búcsúját Szent Lőrinc vértanú napján, augusztus 10-én tartják, örökös szentségimádási nap november 11.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.hereditatum.ro