A hét plébániája: SZOVÁTA

Szováta, Maros megyében, a Székely-Sóvídék központja, európai hírű üdülőváros. Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. Községközpont Szováta, beosztott falvak: Illyésmező, Kopac, Szakadát. 2011-ben 9516 lakosából 8455 magyar, 775 román, 67 cigány, 4 német. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő templomuk a mai középiskolai bentlakás, a temető mellett volt. A hitközség első említése 1630-ból származik, a reformáció betörése után meggyengült. A szentföldi szerzetesek hatására sokan katolikussá válnak. 1734-től állandó papja lesz a közösségnek.

A Medve tó létrejöttét követően, amikor a település rohamos fejlődésnek indult, az egyházközség is gyarapodott. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára, a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sós vizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sós vizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén. A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag terület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek. Továbbá látnivalók a faluban a tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben épült, a görögkatolikus kápolna, ortodox temploma, a város római katolikus temploma, a református templom és unitárius templom. Szováta keresztlevelének tartják azt az írást, amelyet 1581-ben Kornis Mihály a gyulafehérvári börtönből küldött Báthori Istvánhoz, és amely szerint Szováta 1580-ban keletkezett volna, s a betelepített lakossága már katolikus volt. Újabb kutatások alapján már 1578-ban lakói voltak Szovátának. Báthory Zsigmond 1583. április 25-én megerősíti Báthory Kristóf 1578. szeptember 13-án Szovátának adott kiváltságlevelét. 1630. július 22-én keltezett okirat szerint Bakk Ilona földet adományoz „az Zovatay zentegyház” javára. Domokos Kázmér (ferences püspök) 1606-ban született Szovátán és katolikus nevelésben részesült. A református fejedelmek idején a hitközség meggyengült, csak mint filia működött Korond, majd Atyha, Parajd és Nyárádköszvényes anyaegyházak mellett.

A Szepesy dekrétum szerint 1732-ig paphiány miatt licenciátusok vezették a plébániát, az utolsó Lukács Márton volt. 1734-től Halmágyi József személyében állandó papja volt, és mint önálló plébánia működött. 1870-1878 között felépült a jelenleg is látható katolikus templom, a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A templom belső bútorzatát 1990-ben lecserélték. Az oltár helyére hatalmas márványburkolatú kereszt került. A Szent Antal, a Szűz Mária, Szent József és Jézus Szíve szobrok megmenekültek, nemrégiben egy Szent II. János Pál Pápa szobrot ajándékoztak a templom részére. Szépen díszített orgonáját Johannes Hám építette és Angster József kibővítette - felújította. A templom felújításakor hátul egy karzatot építettek, ami kétoldalt előrefutó. Az 1940-es években Török Mihály plébános a Fürdőtelepen templomot építtetett, majd a filiákban is. 1986–88 között felépült az új plébánia épülete. Mindezek mellett nem maradt el az egyházközség lelki gyarapodása sem, missziók, lelkigyakorlatok követték egymást. Szomorú tény, hogy a hívek száma 1990-től megváltozott. Több az elhalálozás, mint a születés, nem utolsó sorban a rohamos kivándorlás okozta a lélekszámcsökkenést: míg 2000-ben 3878 volt a lélekszám, ma már csak 3009. A templom a Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg a ditrói származású Köllő Tibor plébános végzi az egyházi szolgálatot. A plébános előző szolgálati helyek: Gyergyócsomafalva, Lupény, Pusztakalán, Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (Kis szeminárium) – Gyulafehérvár - 2006-től 2012-ig és 2012-től Szovátán szolgálja a híveket. Segédlelkész Both László, a kántori szolgálatot pedig Lukács Endre kántor tölti be. Búcsúját pünkösd utáni első vasárnap, Szentháromság vasárnapján tartják, örökös szentségimádási nap: március 16.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.ersekseg.ro