A hét plébániája: SZILÁGYSOMLYÓ

Szilágysomlyó Szilágy megyében, Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó. Nevének eredetéről P. Szathmári Károly írja „A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. Neve a régi magyar somlik, somosodik - csuszamlik igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som- kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. 1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt. 1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leány negyedként. A Báthori-családősi fészke, ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott, amelyet Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején. A Báthory-kastély 1592-ben épült és 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban pedig a kurucok. A Báthory-várnak mára már csak a romjai maradtak fenn, de legalább tetőt építettek a romok fölé, felújítása napirenden van és 1993-óta évente szeptemberben megrendezik a Báthory-napokat. Avárnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914–18-ban, az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. 1876-ig Kraszna vármegye székhelye, ekkor vált Szilágy vármegye részévé  A trianoni békeszerződésig és 1940–44-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. Szilágysomlyó határába esett Kórógy' elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott. 1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták. Látnivalók: Bronz korinekropolisz a várkertben, a romániai műemlékek között szerepel,-Somlyóvárromjai a Magura-hegyen,-16. századi Báthory-várkastély, -Kazettás mennyezetű református templom,-Holokauszt-múzeum, amit Északnyugat-Erdély legnagyobb zsinagógájában hoztak létre,-Volt minoritagimnázium,-Iuliu Maniu Emlékház,- Szentháromság (Pestis) szobor, 1772-ben állították fel, amiért a pestis járvány elkerülte a várost, a Partium legrégebbi köztéri szobra, 2010-benlett felújítva, valamint Simion Bărnuţiu szobra. A volt városháza kétemeletes épülete, 1968 óta általános iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavár megyei Takarékpénztár épületében székel. Napjainkban 13 000lakosa van, közülük 3 000 körüli a magyar, de legalább 1500 huzamosan külföldön dolgozik. A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való. Római katolikus templomát 1532-ben Báthory István erdélyi vajda, az erdélyi fejedelem és lengyel király apja építtette, fia megkeresztelésének alkalmából. 2001-ben a város fennállásának 750. évfordulóján a plébániatemplom kertjében állították fel a fejedelem-király mellszobrát, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását.- Ősi, nagy hagyományokkal büszkélkedő plébánia, amely 1666-ban lett újraépítve, 1892-ben pedig megemelve. A közeli Kárásztelekhez hasonlóan a protestáns korszakban itt hosszú ideig birtokos Báthory családnak köszönhetően a katolikus élet folyamatosnak tekinthető, annak ellenére, hogy nem mindig volt plébánosa a 16-17. századok folyamán. Barokk stílusú temploma jelentős, korábbi gótikus és reneszánsz építészeti elemeket foglal magában. 1660-ban a Várad fele vonuló törökök felégetik sok más útjukba kerülő templommal együtt. Hat évvel később, II. Rákoczi György özvegyének, Báthory Zsófia anyagi támogatásával lett felújítva. Barokk tornya 1780-ban épült. A templomban található egy fő oltár, mely a mennybe felvett Szűz Máriát ábrázolja, valamint két mellékoltár, Nepomuki Szent János és Szent József, ez utóbbin még a Szent István és Szent László királyok szobrai láthatók. A főoltár a Varjú család ajándéka, így az oltár feletti emléklapon a család neve olvasható. A templom értékes kincse az aranyozott Úrmutató, 60 cm magas, talpa 6 karéjú. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, hossza 10,73, szélessége 7,60 m. A templomhajó hossza 12,98, szélessége 9,20 m. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai Főesperesség, Szilágysomlyói esperesi kerületéhez tartozik. Egyházi szolgálatot 2012. szeptember 1-jétől a margittai születésű Kuglis Gábor plébános végzi. A templom búcsúja augusztus 15. Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony ünnepe. Örökös szentségimádási nap: november III. vasárnapja.
A plébánia filíái: - Szilágynagyfalu, a legnépesebb falusi települése a Szilágyságnak, Sarmaság és Kraszna után. A falu ma a közel hatezer főt kitevő település csoport: Nagyfalu, Bagos, Borzas, Bürgezd közigazgatási központja. Hozzátartozik a falutól keletre, egy patak völgy főjében meghúzódó Korlát-tanya is. Árpád-kori település, a XIV. században lett a Losonczy Bánffy család birtoka, ők építtették a XV. század derekán a plébániatemplomot. A jelenlegi katolikus templom 1926-ban épült, búcsúját Jézus Szent Szíve ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: március I.vasárnapja;
–Krasznarécse, Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolnáját, a felújítás után, 2014. augusztus 24-én, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök áldotta meg. Örökös szentségimádási nap: június II. vasárnap.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: mirel-matyas.blogspot.com