A hét plébániája: ZETELAKA

Zetelaka, a Nagy-Küküllő felső hegyvidéki szakaszán, Székelyudvarhelytől 12 kilométerre, Hargita megyében található községközpont.
A szűk völgyben elnyúló, népes halmazfalut a pápai tizedjegyzék 1332-ben Zathalaka néven említi először. Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve. Az egykori telegdi székelyek a 11. század végén, a 12. század első felében népesítették be az akkor lakatlan, erdős Felső-Küküllő vidékét. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912-től épül. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt.
Zetelaka 1622-ben szabad székely község kiváltságjogot kapott Bethlen Gábor fejedelemtől.

Zetelaka a fakitermelés, a népi famegmunkálás központja, lakói a zsindelykészítéssel váltak híressé. A településen számos régi tornácos székely ház és székelykapu található.
A helyiek még őrzik a tavaszi határkerülés hagyományát. A közeli Ivóról közelíthető meg a Hargita legmagasabb csúcsa, az 1801 m magas Madarasi-Hargita. Zeteváraljánál duzzasztógát épült, s így jött létre a Zetelaki-víztároló.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. A népviseletek díszítésében is hűen tükröződik a helybéliek tehetsége és leleményessége.
Látnivalók Zetelakán és a környéken: a Római Katolikus Templom, a székelykapuk sokasága, Zete vára, Madarasi Hargita a székelyek "Szent Hegye”, a falu fölött kialakított víztározó.
1896-ban  megszületett a határozat, hogy egy új, nagy templomot építenek, tekintettel arra, hogy a lakosság gyors szaporodása következtében a régi szent hajlék kicsinek bizonyult. A tervet Haberstumph Károly készítette, amely alapján 1913-ban megkezdődik az építkezés, Fekete Béni székelyudvarhelyi építész vezetése mellet. 1914-ben már tető alá került az épület, le is vakolták.
1918. november 26-án éjszaka tragikus körülmények között meghalt Sebestyén Mózes kanonok-plebános, és a szomorú eset következtében nagyon lelassult a templom építése. Így 1921-ig a munkálatok szüneteltek. Végül a templom tovább épült  Fuchs Gusztáv plébános idejében és 1923. július 15-én templomszentelés és bérmálás volt, Gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) erdélyi püspök szentelte fel, a Szent Kereszt megtalálása titulussal.
A szentélyből előkerült kő dátuma 1615-ből való, amely egy második vagy akár harmadik temploma lehetett a falunak. Egy másik  kőtöredék a toronyban található, négykaréjos rozetta-körablak amely lehetséges, hogy a  középkori templomból maradt fönn. Az új templom neoromán stílusban épült, 3 hajós, több mint  ezer  ember befogadására alkalmas; a  torony 45 m magas, villámhárítóval és két fióktornyocskával van ellátva. További főbb méretei: belső hossza a szentéllyel együtt 54 m, szélessége a főhajóban 11,87 m, a szentély hossza 12 m, szélessége 11,87 m. A mai templom közvetlen elődjének helyét a templom előtti kereszt jelöli. A templom főoltára márványból készült, felette egy kereszt a Korpusszal, két mellékoltára van, valamint Szent Antal, Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz szobrok láthatók. Kisboldogasszony napján kerül sor az új orgona felszentelésére, amely 3 manuálos, 47 regiszteres és 2940 síppal rendelkező.

Az első világháború megfosztotta Zetelakát is a szépszavú harangjaitól. A hívek szíves adakozásából összegyűjtött adományaiból  egy 547 kilós harangot szereztek be. Egy 173 kilós harangot pedig a néhai Szabó Gergely volt királybíró gyermeke adományozott. A harangokat Höing Frigyes aradi harangöntő készítette.
A harangok 1925. május 23-án érkeztek meg Jakócs Ferenc megyebíró felügyelete mellett. Másnap, május 24-én volt a felszentelés, melyet Fuchs Gusztáv esperes végzett az egész falu jelenlétében.
Zetelakán még van egy régi kápolna is, amit már 1772-ben is felújítottak, Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, búcsúját szeptember 8-án tartják. 1717-től van katolikus iskola a központban és Tófalván, 1948-ban államosították. 1907-től a Zsigmond-telepen is van katolikus iskola, amely később megszűnik. A reformáció idején Oroszhegyi Péter lelkész megkísérli a falu népét református hitre téríteni, ám sikertelenül, s a hívek el is kergették a faluból. Ennek emlékét őrzi az a hagyomány, hogy a székelyudvarhelyi úrnapi búcsús körmenetet a zetelaki keresztalja vezeti.
Zetelaka szülötteként említjük Dr. Boros Domokos P. Fortunát (1895-1953) ferences szerzetes, tartományfőnök, történész, író. Az ő nevét viseli az iskola, előtte áll a mellszobra. 
A zetelaki Szent Kereszt megtalálása plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, 2013-tól lelkésze Papp Antal, Jánossi Imre segédlelkész és Jakócs Zoltán végzi a kántori szolgálatot. 1982-ig a plébániához tartoztak Zeteváralja, Ivó és Sikaszó mint filiák, 1988-ban egyházilag önállóvá lett Zeteváralja, a Szent József a munkás plébániával, plébánosa Mátyás Gábor szentszéki tanácsos, ide tartoznak filiái: Ivó, Libán és Sikaszó.
A zetelaki templom búcsúját május 3-án ünneplik, örökös szentségimádási nap: március 23.

Szerkesztette: Gábor Anna

Fotó: www.sovidekhegyalja.ro