A hét plébániája: CSÍKSZEREDA - MILLENNIUMI templom

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város Brassótól 100 km-re  északra, Székelyudvarhelytől 52 km-re  keletre, az Olt bal oldali teraszain, a Nagysomlyó  lábánál fekszik. Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. A város területén kilenc borvízforrás található. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné volt. Eredetileg több apró településből állt, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Marton falvát -a Mikó-vár környékével, 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobot falvát és Várdot falvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapata, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza. A kommunista rezsim alatt Antal József és Borbély Gábor azon fáradoztak, hogy az állam által felduzzasztott lakosság körében a hit megmaradjon. 1981-ben építették fel a deszkatemplomot, amely 2003 júliusáig állt, hogy a harmincezer lelket számláló hívő közösségnek legyen ahol misézni. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére és Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A Szent Kereszt templom szomszédságában 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. 2003-ban lebontották a deszkatemplomot és felépítették a Szécseny erdő alatti negyedben, amely miséző hely.  A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapuk a székely porták jellegzetességei, illetve díszítőmintái a műemlék templomról valók és Székelyföld sajátos, keresztény motívumai.
 
A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A belső tér kúpos, jurta alakú kiképzése, a sátorház bibliai és magyar örökség is egyben, mely egész Eurázsiában fellelhető. A sátortető közepét 5X5 méteres üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi, a magasból az üvegkupolán át érkező fény ráesik. A középről szétsugárzó fény világítja meg az oltár körül összegyűlő hívek közösségét, így minden a központra irányul, az oltáron és az oltár körül történik. A szárnyasoltár formájával méhkaptárra emlékeztet, az őskeresztényforma az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából készült, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Az átlátszó kupola négy sarkán négy őrálló angyal néz le az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az alagsorban található termek rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig. A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, a műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, egységet alkotva kiegészítik egymást. A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult. A Csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia, Millenniumi temploma a Felcsíki  fő esperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesít: Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József, plébános, gazdasági tanácselnök, pápai káplán, címzetes  esperes, T. György Imre, segédlelkész, Kászonújfalu szülötte és a borzonti születésű T. Kovács József, segédlelkész. A kántori szolgálatot Bakos Mihály Károly és Tankó Nándor töltik be. A templom búcsús ünnepe október 18, örökös szentségimádási nap: szeptember 14.

Szerkesztette: Gábor Anna

Fotó: szekelyvilag.com