A hét plébániája: ERZSÉBETBÁNYA

Erzsébetbánya Máramaros megyében, a Lápos-hegységben, a Lápos folyó forrásvidékén, egy völgyben helyezkedik el. Magyarlápostól 30 km-re, északkeletre és Nagybányától 80 km-re keletre található. A falu éghajlata hegyvidéki jellegű. Ki van téve a nyugatról fújó szeleknek és a gyakori esőzéseknek. Nevét Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János feleségének tiszteletére kapta, akinek a birtokában volt egy ideig az itteni aranybánya. Erzsébetbánya a történelmi Erdély legészakabbra fekvő települése. A Lápos-völgyében 3 település található nagyszámú magyar lakossal: Erzsébetbánya, Magyarlápos valamint  Domokos falu.

Erzsébetbánya először 1630-ban van megemlítve, Lapos-bánya néven. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott. A betelepedett lakosok, többnyire  bányászok, vallása római és görög katolikus volt. Lelkipásztori ellátását részben a nemesbudafalvi görög katolikus pap biztosította, részben pedig a kapnikbányai plébános. Az itt élők 1769-ben építettek egy kis fakápolnát a görög katolikusokkal együtt, majd 1787-ben P. Geld Anzelm OFM személyében önálló lelkipásztort kaptak, és ekkor alakult meg az önálló plébánia. A közösen épített fakápolna 1814. december 20-án leégett, ekkor a két felekezet külön templom építésére szánta el magát, amely anyagiak hiányában nem valósulhatott meg. Ezért a római katolikus hívek betársultak a már elkezdett, de anyagiak hiánya miatt elakadt görög katolikus templom építésébe, azzal a kikötéssel, hogy azt római rítusban rendezik be. A kőből épült közös templomot a római katolikusok 1816-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Ezt a templomot közösen használták 1948-ig az itt élő római és görög rítushoz tartozó hívek. A görög katolikusok 1948-ban papjukkal együtt ortodoxok lettek, így a római katolikusok 2008. szeptember 21-ig, az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített új templom felszenteléséig  az ortodoxokkal felváltva használták. Az új templom felszentelése után az addigi közös templom az ortodoxok használatában maradt. A katolikusok többszöri próbálkozások után  2005. június 17-én kezdték el az új templomuk építését, amit 2008. szeptember 21-én, a Gyulafehérvári Millenniumi jubileumi év első kiemelkedő eseményeként, Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspöke szentelték fel az Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pio tiszteletére. Az új plébániatemplomban a főoltárt az Irgalmas Jézust ábrázoló szentkép helyettesíti, a szatmárnémeti Sabău-Trifu Cristina és Lucian művészházaspár alkotása.

Az erzsébetbányai Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pio plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Belső-szolnoki főesperesi kerületéhez tartozik, filíája a kohóvölgyi Nagyboldogasszony templom. Kohóvölgy a Lápos-hegységben, Magyarlápostól északkeletre, a Lápos folyó mellett, Erzsébetbánya, Nemesbudafalva és Oláhlápos közt fekvő település. Kohóvölgy, Horgospataka 1730 körül létesült, vasbányászat kapcsán, Láposbánya mellett délre. Kohóvölgy magyar és román lakosai kohó- és erdőmunkások voltak. Házaikat s gazdasági épületeiket rakó fából építették zsendelyfedél alá. Lakóházaikat szent képekkel, színes tányérokkal díszítették. Imaházuk a római és görög katolikus hitközséggel volt közös. A királyi kincstár e célra a kohóhivatal kőből épült egyik nagyobb termét engedte át, melyet 1818-ban a boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Két harangja van, az egyik ez időből való. Erzsébetbánya szülöttei közül Palmer Kálmán (1860–1933) költő, fordító és újságíró nevét kell mindenképpen megemlítenünk. Erzsébetbányán volt plébános Bokor Sándor 1947-1972 között, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja. 1972. június 12-én bérmálás lett volna a gyülekezetben, Bokor Sándor azonban négy nappal korábban Nagybányára utazott, a hívek úgy tudták, hogy beidézték a rendőrségre, itt látták utoljára a plébánost, majd a Duna-deltában találták meg holttestét, a Házsongárdi temetőben hantolták el. Eltűnésének és halálának körülményei évtizedek múlva is tisztázatlanok. Boldoggá avatásához 2003-ban indították el az egyházmegyei vizsgálatot. Erzsébetbányán az egyházi szolgálatot a csíkszeredai származású Csiszér Imre plébános végzi, aki Jenei János címzetes esperes plébánost váltotta fel. Előző szolgálati helyek: Gyimesbükk, Szászrégen és 2011-től Erzsébetbánya. A templom búcsú ünnepét az Isteni Irgalmasság vasárnapján, valamint Szent Pio napján tartják. Örökös szentségimádási nap: szeptember 1.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.tripmondo.com