A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI - KIS SZENT TERÉZ

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár város Romániában, az alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján fekszik. Románia legészaknyugatibb megyeközpontja, Nagyváradtól 135 km-re északkeletre található. Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Zakmarnakis írták 1572-ben, majd 1925-ben románosították a satu-mare (= nagy falu) szó összetételre. Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve, azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették. Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult. 1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”. A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A váron kívül mély árok húzódott, amely vizét a Szamosból nyerte. 1711. április 30-án a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34892 lakosából 33094 magyar volt. Ugyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 6998 római katolikus volt. 1970. május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. 1987. január 15-én az Unio bányagépgyártó üzemmozdony szerelő részlegének épülete összedőlt a tetőn felgyűlt hó súlyától. Sokan meghaltak. Az esetet az újságok nem írhatták meg, és a szemtanúkat figyelmeztette a Securitate, hogy a titoktartás állampolgári kötelességük. 1989. március 11-én a 15 éves Pécsi Norbert Artúr a határ közelében kerékpározott, amikor egy román határőr agyonlőtte.

Szatmárnémetiben az egyházi és a világi oktatásnak egyaránt nagy hagyományai vannak. A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei. Szatmárnémetiben több római katolikus templom várja látogatóit: a Krisztus mennybemenetele székesegyház – „Nagytemplom”, a Szent János-templom - „Hildegárda” (a ferencesek egykori kolostor temploma), a Zárdatemplom (Szeplőtelen Szűz Mária-templom), a Szent József-templom - „Kis Zárdatemplom”, a Szent Antal, Szentlélek, Szent Család templomok, valamint a Lisieux-i Kis Szent Teréz-templom.

A szatmári egyházmegyében a szatmárnémeti, Pálfalvai úti templom titulusa és az egyházközség védőszentje Kis Szent Teréz. A templom és plébánia elhelyezkedése Szatmár város délkeleti részén a Szamos folyó és Homoród között, külváros és iparnegyed területén helyezkedik el. A plébániát 1948-ban alapította Boldog Scheffler János püspök. A templom 1934-35-ben épült Schellenbeck nagyváradi építész tervei alapján. Fiedler István püspök szentelte fel, aki nagy tisztelője volt Kis Szent Teréznek. A templom főoltárán is a Kis Szent Teréz szobra látható, ezen kívül van még két mellékoltár, egyiken Szűz Mária, a másikon Jézus Szíve szobrok láthatók. 1999-ben festették belülről. 2000-ben a templom belső szépítése a padlózat javításával tovább folytatódott. A lelkipásztori lakás 1948-ban épült, amit 1997-ben bővítettek. Önálló plébániaként 1948 óta létezik az egyházközség, és a plébánia megbízatása a szórvány pasztorációs feladata  a jelenleg 3100 lelket számláló római katolikus hívek és hozzátartozóik lelki, hitbuzgalmi életének koordinálása és közösségformálása. Filiái: Pálfalva és Körtvélyes.

Szatmárpálfalva (Pálfalva) nevét az oklevelek 1428-ban már mai alakjában említették. Pálfalva a Dobrachhiak ősi birtoka volt. A falu birtoka több birtokos kezén fordult meg, de a település fő birtokosa azonban a gróf Teleki család lett, s az övék maradt a 19. század végéig, ekkor Gerando Attiláé lett. A 20. század elején Gerando Félix és Horváth Bertalan volt Szatmárpálfalva birtokosa. A faluban minden hónap első és harmadik vasárnapján végeznek szentmisét. A másik filiája Körtvélyes, Szatmárnémeti egyik városrésze, régebben hívták így. A harmadik filia Pettyén, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre, a Szamos partján, Szatmárnémeti és Ombod között fekvő település. A pettyéniek átjárnak a hónap minden második és negyedik vasárnapján szentmisére Pálfalvára. A szatmárnémeti - Kis Szent Teréz plébánia, a Szatmári Főesperesség, Erdődi esperesi kerületéhez tartozik, kerületi esperes Harsányi László. Jelenleg az egyházi szolgálatot Kinczel István plébános végzi, kinek előző szolgálati helyei a következők: 2002. június 29. szen­telése után egy évig még Rómában folytatja tanulmányait, majd segédlelkész: 2003-ban Nagybányán, a Szentháromság plébánián. Később plébános lesz: 2004. Rónaszék, 2007. Felsővisó, 2017-től a szatmárnémeti Kis Szent Teréz egyházközösség plébánosa. A kántori szolgálatot Dolhai Anna tölti be.  A templom búcsúját október elsején tartják.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.frissujsag.ro