A hét plébániája: SZÁSZFENES

Szászfenes Románia legnagyobb lélekszámú községe, Kolozsvár nyugati, Nagyvárad felőli bejáratával nőtt össze, a községközpont a kincses város főterétől 7 kilométerre található.
1297-ben Zaazfenes néven említik először. 1272-benegy adományozó levélben Fenes néven szerepel. 1336. évi oklevélszerint – a kolozsmonostori apát alá tartozik, majd az erdélyi püspök birtoka. A falu délnyugati részén, a Várhegy tetején láthatók a kalotaszegi várak egyikének, a szászfenesi leányvár-Fenesvár alapfalainak maradványai. A várat a tatárjárás után építtette Péter erdélyi püspök, 1312-től említik. 1437-ben a Budai Nagy Antal féle parasztfelkelés idején vált rommá, álló falai már nincsenek. Valószínűleg a parasztfelkelés során pusztult el. Szászfenesnél kapott halálos sebet II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1660. május 22-én a török fősereggel vívott csatában. A központban, a 20 hektáros parkban fekvő klasszicista Mikes kastélyt 1945-ben lerombolták. A középkori római katolikus lakosság a reformáció kezdetén a régi vallás és az új vallások között ingadozott. 1556-ban Alesius (Madarász)Dénes lutheránus lelkipásztor volt a fenesi pap, egyben a gyalui dékánság esperese. De a katolikus folytonosság nem szakadt meg, mert 1655-ben a falunak Tamásy Gergely személyében római katolikus plébánosa volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásához tartozott. A falu híres szülöttei: Jékey Aladár költő, műfordító és Turós László grafikus és festő. Szászfenesen1700-tól volt katolikus iskola, melyet 1948-ban államosítottak, az épület az elmúlt években került vissza a plébániatulajdonába.
A falu közepén áll a gyönyörű XIII-XIV. századi gótikus, erős kőfallal kerített római  katolikus templom. Egy1400. évi oklevél szerint Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. Két lényeges, egymáshoz szorosan kapcsolódó fázisban, beugró nyugati torony, hajó és szentély térfűzéssel. A 15.század utolsó negyedében a templomot észak felé váltó bordás boltozatú késő gótikus kápolnával bővítették. Az utóbbi évtizedek kutatásai nagy mennyiségű, ismeretlen középkori falképet tártak fel. 1962-ben Bágyuj Lajos autodidaktaműemlék-restaurátornak, a templom külső falképeit, valamint a hajó északi és déli falképei belső megjelenését, a falképek feltárását s azoknak a kor színvonalának megfelelőkonzerválását köszönhetjük. Az 1961–62-es helyreállítás a templom déli bejárata fölötti vakolt felületen guratív ábrázolást és felszentelési keresztet tártak fel. A templomhajóészaki falának képeit az 1480–90-es évekből származó kápolna bejárata átvágja, építésekor tehát azok réginek, elévültnek számíthattak. A vöröses árnyalatok és a hangsúlyos kontúrok nem stilisztikai jellemzők, hanem egy tűzvész nyomai. Az igen hiányos falképek legalább két, egymás fölötti sávban készültek. A felső keleti sarkán az Angyali üdvözlet, az alsóban, a kápolnától nyugatra, egy narratív ciklus első mezejében a Júdás csókja látszik. Az Angyali üdvözlet ráfut az északkeleti hajósarok egy olyan bemélyedésére, mely egy boltindító gyámkő kiszedett helye lehet. E két ciklus így esetleg a Mária életét és a Passiót ábrázolta. Az ablak fölötti piciny mandorla, melyben az Úr félalakja látszik és Mária kötélöve a ferences misztika hatásáról is vallanak, s ez a részlet szintén a 15. század megoldásait juttatja eszünkbe. A falképek hosszú frízben
szaladnak a tornyot övező orgona karzatnak a déli falba való bekapcsolódásától a diadalívig. A templom egykori főoltárának helyén egy nagy keresztet láthatunk a corpusszal, amely a Szociális Testvérek Társaságának kolozsvári anyaházából származik. A templombúcsút október utolsó szombatján este ünneplik, örökös szentségimádási nap: december 13.
Szászfenes filiája Gyalu, itt is régi plébánia volt, papja, Miklós, már1304-es feljegyzésben szerepel, a katolikus kontinuitás azonban megszakadt. Mai temploma a főút mellett 1905-ben épült, az egykori szászfenesi plébános, Mester János adományából, Szentháromság tiszteletére szentelték. Szentmise itt is minden vasárnap reggel van, jelenleg mintegy 30 katolikust tartanak nyilván a gyalui leányegyházközségben.
Szászfenesről látják el oldallagosan a magyarfenesi plébániát, melynek története szintén a 12-13. századik nyúlik vissza. 1285-ben Fenes néven szerepel, amikor Szent László tiszteletére szentel ttemploma volt. A mai temploma 14. századi freskókat őriz, Gyulafehérváron őrzött szárnyas oltára is középkori. A reformáció idején a hívek reformátusok lettek, majd unitáriusok.1630-tól újra reformátusok a templommal együtt. 1749-ben gróf Haller György és Csáki Zsigmond özvegye visszaszerezték a templomot a katolikusoknak. A templombúcsút Urunk mennybemenetele ünnepéhez közeli szombaton tartják. Az összetartó, példás kis magyarfenesi közösségben minden vasárnap délelőtt tartanak szentmisét, ilyenkor a magyarlónai és tordaszentlászlói katolikusok is eljönnek a templomba. Örökös szentségimádási nap: december 14.
A Szászfenesi és Magyarfenesi Római Katolikus Plébánia a Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület része, a közösségekben egy éve teljesít szolgálatot a ditrói származású Szőcs Csaba plébános, aki egyben a Vasárnap újságot és Keresztény Szó havilapot, valamint a romkat.ro internetes portált kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója is. Pappá szentelték Gyulafehérváron 2007-ben. Előző szolgálati helyei: Marosvásárhely és Kolozsvár főtéri templomaiban segédlelkész, 2010-től kolozsi plébános. Az erdélyi Mária Rádióműsor igazgatója Nagyváradon 2013 szeptemberétől 2015 januárjáig, majd Kovács Sándor főesperes-plébános biztatására visszatér Kolozsvárra, kisegítő lelkész a Szent Mihály plébánián és a Verbum igazgatója lesz. Utóbbi hivatalát megtartva 2017-től plébánosi kinevezést kapott a szászfenesi és magyarfenesi plébániára.
Az egyházközségekben Chinda Péter nemcsak a kántori szolgálatot tölti be, hanem két éve ő a gyermekek közkedvelt katekétája is.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.varak.hu