A hét temploma: ESZTELNEK - ferences templom

Esztelnek a rendkívülien szép természeti környezetben fekvő település, az egykori Kézdiszék, a mai Kovászna megye északkeleti sarkában helyezkedik el, Kézdivásárhelytől 16 km-re, a Keleti-Kárpátok kanyarultában, a Nemere hegység lábánál. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott. A település, valamint a hozzá tartozó Kurtapatak és Gyertyános 2005-ben Esztelnek községként visszakapta önálló státusát.
Nevét a szlávoktól örökölte, és csak következtetni lehet arra, hogy legelős, pásztoros, majoros helyet jelenthet.
1332-ben a pápai dézsmák nyilvántartásában Iskulnuk néven szerepelt. Lakossága a történelem folyamán, határőr-katonai szolgálatot teljesített.
A 2011-es népszámlálás alkalmával Esztelnek lakossága 895 főből állt és Kurtapataké 284-ből.
-    Esztelnek legrégibb műemléke a plébánia templom. Bágyuj Lajos kolozsvári építész szerint a II. András által 1224 táján idetelepített székelyeknek épült a templom az akkori román stílusban. A Szent Simon és Júdás-Tádé apostolok védelmébe ajánlott templom a Székelyföld erődtemplomai közé tartozik.
-    A falu északi felében a patak partján van egy kút, amelyet Jézus kútnak neveznek és a falu leghíresebb forrása, a közelében pedig állt egy kápolna. Az idős emberek elmondása szerint a kút vize a legnagyobb szárazságban sem apadt el. Székelyföld leírásában Orbán Balázs is említést tesz róla: "Úrnapján igen népes búcsúk tartattak. Ezen, az egész Felvidék népségét egybe-seregeltető búcsúk 1730-ig fennálltak. Ekkor egy árvíz elsodorta az imolát, és betöltötte a gyógyhatású szent forrást is". A kápolna tényleg megsemmisült és nem is építették újjá. A forrást azonban kitakarították, és ma is használják.
-    A Szacsvay-ház 1702-ben épült fenyőrönkökből, a híres Szacsvay család ősi fészke volt. Ennek a háznak pincéjében kezdték el a lőporgyártást Szacsvay Jánosék.  Szacsvay János emlékművét 1997-ben avatták fel.
-    A ferencesek kolostora a meglevő XV. századi Szent György kápolna mellé épült. Hogy mikor épült a kápolna, arról pontos adat nincs, de annyi bizonyos, hogy 1648-ban már állt. Akkor nevezték ki Esztelnekre plébánosnak Kászoni Mártont, akit a katolikus főurak kértek az esztergomi herceg-prímástól, és aki hetente kétszer feljárt misézni a Szent György kápolnába.  
-    A ferencesek 1677-ben jöttek Csíksomlyóról Esztelnekre P. Pálfalvi Ferenc személyében. 1678-ban a háromszéki protestánsok az esztelneki ferences barátok elűzését követelték a fejedelemtől. Gróf Mikes Kelemen háromszéki főkapitány, aki a ferencesek pártfogója volt megvédte őket.
-    Az első kolostort a Szent György kápolna mellett, fából építették és erről ma is tanúskodik egy feliratos gerenda: „Ez a ház épült nagyon tisztelendő Szebelébi Bertalan úr, erdélyi püspöki helynök pártfogásával 1690. október 1-én.”
-    A Ferences Kolostor alapításában fontos szerepet játszott a falu szülöttje Nagy Mózes (1630–1709) gelencei plébános is, aki az esztelneki, majd a kantai iskolát, a róla nevezett, mai kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumot is alapította 1681-ben.
-    A fából épült kolostort egy téglából és kőből, a templommal összeépített négyszögű, emeletes kolostor váltotta föl. A templom 1710 és 1729 között épült Gróf Apor István támogatásával, amelynek szentélye a régi Szent György kápolna maradt.
-    A kolostor építése 1729 és 1750 között történt. Hamarosan kulturális központtá vált, gimnázium és kollégium is működött benne. Itt építették 1752-ben az első állandó színházat is Háromszéken.
-    Az esztelneki kolostor fontos szerepet játszott a rendi papképzésben, is.
-    A kolostor a templommal együtt 1921. december 23-i éjszakán kéménytűz következtében leégett. Az egykori négyzet alakú kolostor megmaradt falainak csak a keleti szárnyát sikerült lakhatóvá tenni. Az égésből megmenekült a sekrestyében, egy beépített faliszekrény és a díszes sekrestye-szekrény, valamint a már említett faragott és feliratos gerenda, illetve a templomban az „Esztelneki Madonna” szobra, amit 1750-ben egy közkatona faragot fából és ma Futásfalván látható.
-    1926-ban a kolostortól külön álló iskolát építettek, amiben vasárnaponként szentmisét mutattak be és hétköznaponként oktatás folyt.
-    1936-ban, Takács Gábor atya tette lakhatóvá a kolostor megmaradt keleti szárnyát.
-    A kolostor 1952-től a felszámolt ferences rend egy része számára kényszer lakhely lett.
-    Az iskolának épült templom 1980 és 82 között P. Bartók Albert házfőnök irányításával kapta meg a mai formáját toronnyal ellátva. A festett üveg ablakokat Bíró Gábor, székelyudvarhelyi festő készítette 1983-ban.
-    2016 és 2017-ben P. Kakucs Szilveszter házfelelős vezetésével sikerült teljesen felújítani a templomot. Ekkor került a szentély falára a templom védőszentjét, Szent Györgyöt ábrázoló dombormű is, amit Varga Mihály szobrász faragott és ajándékozott a templomnak.
A falu jeles szülöttje: Nagy Mózes (1630 – 1709) római katolikus pap, iskolaalapító
P. Veress Lajos ofm (1697 – 1763), a provincia rendi történésze
Szacsvay András (1778 -1860) és Szacsvay János (1811 – 1887) tüzér főhadnagy
Kiss Béla, P. Márton (1888 – 1979) ferences pap, egyházi író, költő.
Jelenleg a Nyárádremete-i származású Kakucs Béla, fr. Szilveszter ferences szerzetes a kolostor házfelelőse és a templomigazgatója, aki 2013-tól teljesíti szolgálatát Esztelneken. A kántori szolgálatot Réti Ernő végzi és időnként Jánó Zoltán segít be a plébánia templomtól.
A szent György vértanúról nevezett ferences templom búcsúünnepét április 24-én tartják. Örökös szentségimádási nap: november 14.

Összeállította: Gábor Anna és P. Kakucs Szilveszter

Fotó: frszilveszter.blogspot.com