A hét plébániája: DÉVA - PÁDUAI SZENT ANTAL

Déva megyei jogú város Hunyad megye székhelye Erdélyben. A 150 ezer lakost tömörítő Déva-Piski-Vajdahunyad urbanisztikai tömb egyik alapvető alkotóeleme. A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik, 187 m tengerszint feletti magasságban. Első említése 1269-ből való, Dewa alakban. Német neve 1412-ben Denburg. 1808-ban románul Gyevá, németül Diemrich. A város nevének az eredetére vonatkozóan három föltételezés ismeretes:
1. A „lány” jelentésű szláv deva szóból. Ez talán összefüggene a várba befalazott asszony legendájával.
2. A dák dava szóból, mely a legtöbb ismert dák helynévben megtalálható és valószínű jelentése „vár”.
3. Egy türk eredetű ómagyar személynévből, melynek eredeti Győ alakját az Algyő helynév őrizte meg.

A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja. A megejtő magasságú s a környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan közelítheti meg a látogató. A romantikus szépségű természeti rezervátumot képező Várhegy számos ritka növény és a homoki vipera előfordulási helye. Minthogy a vár börtönében szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, a Várhegy és a vár az unitáriusok nemzetközi zarándokhelye. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része: derűs időben a Retyezát hóborította csúcsai is fölvillanhatnak. A Maros-völgy ezen különleges geológiai képződményét naponta több száz turista látogatja. Hunyad megye helységeihez több népmonda és legenda fűződik. A dévai vár építésének a történetét a magyar nyelvterületen közismert Kőműves Kelemenné című ballada rögzíti a szimbólumok szintjén. A város a Várhegy köré épült, népessége 58860 fő (2011. október 31.) ebből 5 022 magyar ajkú. Látnivalók a városban: Déva vára, Magna Curia, a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. Jelenleg a Böjte Csaba testvér által létrehozott, nemzetközi hírnévnek örvendő gyermekmentőközpont, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye, a református temploma, közvetlen szomszédságában található, a 19. században épült, református parókia, a dévai ferences Nagyboldogasszony plébánia, a régi központban épült színház Jakab Dezső tervei szerint (1901-ben készült el), a régi Vármegyeháza - ma polgármesteri hivatal, a dévai zsinagóga (1896-ban épült), a város Piski felé eső részén elterülő dévai csángótelep 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében telepedett le. Itt van a csángótelepi római katolikus templomuk  és a csángó telepi korszerű, magyar tannyelvű Téglás Gábor Líceum. Ezen kívül még sok látnivaló várja a kedves arra járó látogatókat.

1911-ben bukovinai székelyek költöztek Déva egyik telepére. 1935-ben a telepi lakosság óhaja, hogy templomot építsenek, meghallgatásra talált, és hatalmas erővel el is indult az építkezés a két telep részéről jegyzőkönyvileg e célra átadott helyen. A Déva telepi templom építőbizottsági elnökének, P. Varga Ireneusz zárdafőnöknek (1939-ig), a két telepi bírónak, Zsók Fábiánnak és Gáspár Antalnak, valamint a két telep gazdatanácsának irányításával elindultak a munkálatok. Both Vilmus az első világháború alatt az olasz fronton az első vonalban harcolt. Ott megfogadta, hogyha élve megszabadul, s ha templomépítés lesz Déván, nagy adományt fog adni a templom javára. Be is tartotta szavát. A Szent Antal szobrot, karján a kis Jézussal és az első kelyhet is ő adományozta. Kásler Péter készítette a padokat. A keresztúti képeket Zsók Lajos adományozta. A Jézus-szíve szobrot egy Schnabel nevű kőfaragó adományozta. A keresztelőkutat Zsók Ferenc. Palkó István adományozta a Mária oltárt. 1940. augusztus 18-án P. Varga Ireneusz megáldotta a Déva-telepi Szent Antal templomot. 2002. április 20-án önálló plébániává nyilvánították. A dévai ferences Paduai Szent Antal plébánia a Hunyadi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesít a gyimesfelsőloki születésű Főcze Imre, Bonaventura OFM, ferences testvér, plébános. A kántori szolgálatot Györfi Eduárd kántor tölti be. A templom búcsús ünnepe június 13, örökös szentségimádási nap: január 09.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.petofiprogram.hu