MAXIMILIÁN KOLBE VÉRTANÚ
Érezzük, Uram, gyöngeségünket, korlátainkat, tehetetlenségünket. Minden lépésnél segítségedre szorulunk. Meggyőződéssel vallom, nélküled nem létezhetnék, de elesettségemben is érzem, mögöttem állsz, bár nem érdemlem.
ÁLDÁS BÉKESSÉG!
