Nagyböjti elmélkedések minden napra – 2014. március 16.

2014. március 16., vasárnap: NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA
Ter 12,1-4a; Zs 32; 2Tim 1,8b-10; Mt 17,1-9
Őt hallgassátok!

Olykor kifejezzük vágyunkat, kívánságunkat, hogy Isten közelségét valami különleges élményben, csodában tapasztalhassuk meg. Csodáljuk a szenteket, akik egészen különleges módon élték meg a találkozást azzal, akit a prefáció is a “megközelíthetetlen fényben” levőnek hív. 

Arra már kevésbé figyelünk, hogy ezek a találkozások a felejthetetlen és mindentől különböző öröm mellett milyen meghívást, kihívást jelentenek. Aki elfogadja, Isten ügyének emberfeletti feladatát veszi vállára, hordozza és szenvedi meg. Lukács evangélista Jézus színeváltozásában nem hallgatja el, hogy Mózes és Illés, akiket Jézus mellett a három tanítvány felfedezett “Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie.” E kettős tapasztalattal a háttérben, azt tanúsítja az evangélium – Péter szavaival -, hogy jó nekünk Istennel találkoznunk, jelenlétében és követségében lennünk. Hiszen a jelenetbe mi, az evangélium olvasói is bevonódunk, az Atya szava most nekünk szól: “Őt hallgassátok!” Aki Őt hallgatja és követni akarja az Atya ’felhőjébe’ kerül, támogatásában részesül.

A szentek közül kiknek az istenélménye, találkozása áll hozzám legközelebb? Mire kaptak meghívást ezekben az élményekben, miben erősödtek meg? Isten jelenlétének dinamikája hová vitt engem eddig életemben?

About the author

maradmin

Leave a Comment