A hét plébániája: HIDEGSÉG

hidegseg.jpg

Hidegség, a keleti Kárpátokban, Erdély és Moldva határán, a Tatros folyó felső szakaszán lévő, Hargita megyéhez tartozó több havasi telepekből álló, gyimesvölgyi szorványközség központ, Gyimesközéplok egyik faluja. Hidegség gyönyörű hegyvidéki, mesébe illő tájon, 930 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hidegség patak völgyében, amely a Naskalat-hegység hosszú gerincének északkeleti felétől elnyúló, a Tatros folyó baloldali leghosszabb és legbővebb vízű mellékága. Hidegség, régies képzés, hosszú völgyet jelent. Innen ered a település neve. E vidéken jellemző, hogy a szorvány települések nevei azokhoz a patakokhoz kötődnek amelyek mentén létrejöttek, pl. Bükkhavaspataka, Bándpataka, Szalamáspataka, Barackospataka stb.

Lakói 250-300 éve telepedtek ide. Hidegséget, először oklevél 1888-ban említi, Hidegség telep formában. Mai lakóinak száma kb. 2300 fő, szinte egészében gyimesi csángó magyarok. Nagyon vallásosak, identitásuk megörzésében az iskola mellett, a római katolikus egyháznak óriasi szerepe van. A Hidegség völgyében, a szorványban élő hívek lelki gondozására, a nagy távolságok miatt, két kápolna is épűlt. Így Bándpatakon, Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1927-ben, amit 2001-ben bővítettek ki, új tornyot 2004-ben építettek, valamint Bükkhavason, első szent királyunk, Szent István tiszteletére, 1925-ben. Az egyházközség Gyimesközéplok filiája volt. A hívek jelentős része nagy áldozatok árán, a távoli, több mint 10 km-re lévő gyimesközéploki bűnbánó Mária Magdolna-templomba járt. Ennek megoldására született az elhatározás, hogy új templomot építenek. Így, a Bükkhavas és Barackos patakok találkozásánál, az 1925-beli kis kápolna beépítésével, 1999 – 2000 között, Szilveszter Imre atya szervezésében felépűlt kalákában, a hívek áldozatos segítségével a szép, világos, 300 ülőhellyes új templom. 2000. augusztus 27.-én szentelte fel Ex. Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Szent István király tiszteletére. Az esemény emlékére, a templomtetőn a cserepek kiírják a 2000-es számot. 

A templomhajó szentély felőli ívén látható egyházunk milleniumi évének jelképe, két oldalán az 1000-es és 2000-es évszámokkal. A főoltárkép jeleníti meg amint Szent István király felajánlja koronáját a Boldogságos Szűzanyának,amely Balázs József gyergyóalfalvi festőművész alkotása. 2003 – 2006 között felépűlt az új plébánia épület is.  Így 2006. augusztus 1.-től az egyházközség önálló lett. A hidegségi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik. Plébánosa Nt. Szilveszter Imre Gábor szentszéki tanácsos, címzetes esperes, aki 1986-tól szolgálja az egyházközséget. A templom búcsúja augusztus 20-án van, Szent István király ünnepén, örökös szentségimádási nap május 23-ka. Filiája Farkaspalló, a kápolna 1974-ben épűlt, Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére van szentelve. Ünnepe július 25-ke. Szalamáspatakán is tartanak szentmisét.  

(Összeállította: Szebeni Lajos, fotó: www.gyimeskozeplok.ro)

About the author

maradmin

Leave a Comment