A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: ÚJSZENTES

Újszentes Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült, Temes megyében. Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdőről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése ‘ligetecske’. A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdő-t a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott. A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepes családdal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak. Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül. Nevezetességek Újszentesről: – A Vadász-erdő, – A Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely, -a Református temploma 1897 és 1901 között, – az ortodox, 1996–2005-ben, – a modern római katolikus 1972–79-ben épűlt fel.

A plébánia alapítása 1992-ben történt. A római katolikus Egyházban májust és októbert a Szűzanya hónapjának nevezik, amikor a templomokban Mária-ájtatosságokat tartanak. Az újszentesi római katolikus közösség számára az október nem csupán a Szűzanya, hanem az egyházközség hónapja is, hiszen ünneppel, templombúcsúval kezdődik. A helyi templomot ugyanis felszentelésekor Szűz Mária, a Rózsafüzér Királynője oltalmába ajánlották. A népes helyi római katolikus közösség azonban nagyon is összetartó, ragaszkodik templomához, egyházához, hitéhez. Erről mindenki meggyőződhet, aki figyelemmel követi az egyházközség mindennapjait és ünnepnapjait. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Máthé Lajos plébános végzi, a kántori szolgálatot Bodroghi Mihály kántor tölti be. Az Újszentes-i plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Temesi főesperesi kerülethez tartozik. A hagyomány szellemében a Szűz Mária, a Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt Újszentes-i templom búcsúját mindig október hónap első vasárnapján ünnepelik.

Újszentes filiái: – Alsóbencsek, Temesvártól északkeletre, az Ó-Béga folyótól délre, a Baczin-patak mentén, Erzsébetforra Árpád-kori település, nevét már 1274-ben említette oklevél Elysabethforra néven. – Felsőbencsek, Temesvártól északkeletre, Temesjenő és Temesgyarmat közt fekvő település. Felsőbencsek nevét 1471-ben említette először oklevél. – Csernegyház, Temesvártól északkeletre, az Ó-Béga folyótól délre, a Baczin-patak mentén fekvő település. Először 1470-ben, Chernezhaza alakban említették.- Temesgyarmat, neve magyar törzsnévből való. Temesvártól 12 kilométerre északkeletre fekszik. Délnyugati csücskét érinti a Temesvár–Lippa országút. – Temesjenő, Temesvártól északkeletre, a Bégába ömlő Gyertyános patak jobb partján, Felsőbencsek és Öszény közt fekvő település, nevét 1333-ban Jenew néven említették az oklevelek. – Temesmurány, Temesvártól északra, a Mátka vize mellett, Vinga, Hidasliget és Csernegyház közt fekvő település, nevét 1328-ban említette először oklevél Murun néven. – Hidasliget, a római katolikus temploma 1776-ban épült és – Kisgyarmatpuszta.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: http://www.facebook.com/Római-Katolikus-Plébánia-Újszentes

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment