A hét plébániája: LÁZÁRFALVA

Lázárfalva Hargita megyében Csíkszeredától 22 km-re a Tusnád és a Hi-patak találkozásánál fekszik, közigazgatásilag Csíkkozmáshoz tartozik. Kozmáson alól a Nyergestetőre kap fel az út, innen letérve Lázárfalvára, mely Csík délkeleti szögletében a Czeczele, Bolondos és Nagy-Haram-alkotta hegykaraj alatt igen festőileg fekszik, a Nagy-Csomád hegy lábánál. Régen, mint többnyire jobbágyok által lakott helység, erdősége egészen a torjai Büdös és Bálványosig tart. Az országút régen Csíkból Lázárfalván át a Kápolnamezőn volt felvezetve. Szép regényes vidéken Bálványos vára közelében elvonulva ment Torjára, a 18-ik század elején, a nyergesi út elkészültével hagyták fel. 1365-ben említik először, a falu már viselte a nevét. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította a 14. században. A község a nevét Lázár gróftól vette, akinek tulajdona volt, később átkerült a Torocz uraságokhoz, majd a Béldi, Petki és Apor családokra szállt át, akik jobbágyokat telepítettek a területek megművelésére. Sokáig Alcsík végfaluja volt, és nem is Csík, hanem Fehér vármegye része volt. A falu eredeti helye a Kápolnamezőn lehetett, mivel itt számos erre utaló épület maradványt találtak. E végfalujában felemlitjük azon várkastélynak még most is tekintélyes maradványait, mely a falu felső részében a Mohos felől lefolyó Tusnád pataka és a Hi pataka közti hegyfokon fekszik. E kastélyt az Erdély történelmének oly nagy szerepet játszott Petki István építette 1640-ben, most elhagyatva, fedéltelenül küzd az enyészettel. 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek katonai szemléjét. 1690-ben a kurucok égették fel a falut. 1717–19-ben pestisjárvány pusztított. A faluban a Kúria-dombon állt egykor Petki István Csík- Gyergyó és Kászonszékek főkapitányának 17. századi kastélya, mely a 19. század közepén már romos volt. Apor Lázárnak is udvarháza volt itt. 1882 nyarán tűzvész perzselte fel a falut. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. A kis templom és a kápolna egy tragikus tűzvészben leégett, ezért a falu lakosai az 1500-as évek elején a jelenlegi helyre költöztek. 1567-ben 14 kapuval említik. A falu központi részében emlék-kőkereszt helyén épült egy új kápolna 1580–1582 körül. Háromszáz év elteltével, 1882. július 14-én azonban ez a kápolna is leégett. A tűzvésznek a falu alszegi része összes házával áldozatul esett. Kozmás filiája volt a lázárfalvi egyházközség, 1726-tól megpróbálják önálló plébániává szervezni de a főpásztor csak 1914-től hagyta jóvá az egyházközség önállósítását, az első helyi plébános Potovszky Dávid volt. A középkorban tiszta katolikus falu. Belterületén 48 borvízforrás tör fel, határában is borvizes, mofetták területek vannak, melyekre kis fürdőtelepek – a Fortyogó és a Nyírfürdő – épültek. Az egykori Miklóssy-kúria ma a falu kultúrotthona.

A jelenlegi műemlék római katolikus templom neobarokk stílusban épült 1883-ban és az Oltáriszentség, Úrnapja tiszteletére lett felszentelve. Ez a templom az 1882-ben leégett régi kápolna helyében épűlt. A templom főoltárán festmény látható, amelyen Jézus egy gyermeket áldoztat, a szentélyben van a misézőasztal oltár valamint, mellékoltárai a Lourdes-i Szűz Mária és a Szent sír oltárok vannak. A templomban egy jelesnek ítélt Kolonits István szabadkai művész által készített orgona hangja tölti be a templom csendjét, mely tiszta és kellemes hangjával, emeli a hívek buzgó ima énekét a világ Megváltójához. Tornyában két harang lakik . A szomszédságában lévő szintén műemlék kis görögkatolikus temploma 1742-ben épült, vastag kőfalait támpillérek erősítik, hívek nélkül maradt. Mivel visszakerült a római katolikus egyház tulajdonában, 2019-ben feljavították és, hogy jól fűthetővé tették, ezért télen a szentmiséket itt tartják. Egy misézőasztal oltár foglal helyet a kis kápolnában és a kápolnát Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Búcsút december 6-án, Karácsony Apója napján tartanak, ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent az egész világon. Lázárfalvához tartozik a Szent Anna- tó területe, 944 méteres magasságban, festőien szép környezetben, a Csomád-hegység egyik kialudt kráterében alakult ki. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó melletti kis dombon álló Szent Anna-kápolna, az idők múlásával többször megrongálódott, de ugyanakkor többször feljavították, felújították vagy átépítették, legutóbb 2007-ben. A tó nyugati oldalán Szent Jóachim-kápolna is állt már 1562-ben, mára csak alapjainak kevés maradványai látszanak, a helyén, emlékére 2012-ben állítottak keresztet. A Szent Anna-tó évszázadok óta búcsújáró hely, 1349-ben említi oklevél, a környék bányásznépe Szent Annát, Mária édesanyját, tisztelte mint a vidék védőszentjét. Évente egyszer tartanak szentmisét a Szent Anna búcsúnapja alkalmából július 26-án. A faluhoz fűződik a Szent Anna búcsúk megszervezése, a tó melletti kápolnához minden évben elzarándokolnak a környék hívei. A tó is a község területéhez tartozik. Minden évben még a Kápolnamezőn tartanak egy szentmisét az oda zarándokló hívek részére.

A lázárfalvi Úrnapja plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Alcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Tamás József ifjú, szentszéki tanácsos, az erdélyi Mária Rádió hallgatóinak kedvelt plébánosa. A plébánia búcsúját Úrnapján ünneplik, Urunk Testének és Vérének főünnepén, Úrnapja piros betűs ünnep mindig a pünkösd utáni tizedik napra esik, örökös szentségimádási napja: május 2.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment