Prágai Szent Ágnes szűz

Ágnes 1205-ben született Prágában. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja a kis Ágnest afféle figuraként ide-oda mozgatta politikai sakktábláján. Először gyerekként eljegyezte a sziléziai Henrik herceg, egyik fiával. Jövendő férje édesanyja, a későbbi Szent Hedvig, a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Jegyese halála után hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták. Közben a becsvágyó apa II. Frigyes császár trónörökösének ígérte feleségül. Hamarosan azonban az időközben megözvegyült II. Frigyes császárnak „ajánlotta” föl. Annak ellenére, hogy felnőtt lánya mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor került volna, meghalt I. Ottokár király, s ekkor Ágnes a pápa segítségével rávette Frigyes császárt, hogy adja vissza szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága nyomornegyedében keresett magának házat. Ahogy Assisi Ferencet és Assisi Klárát a kor minden képzeletet fölülmúló, a különböző osztályokat egymástól elválasztó, társadalmi igazságtalansága arra késztette, hogy elhagyják szüleik előkelő városi otthonát, ugyanúgy tett a cseh hercegkisasszony is.

Amikor I. Ottokár halála után ferences minoriták érkeztek Prágába, Ágnes kérésére testvére, Vencel király, nővére kis háza közelében kolostort és Szent Jakab tiszteletére templomot épített nekik. Ezek a minoriták „nevelték” tovább Ágnest, és beajánlották Assisi Klárának, akivel nagyon szívélyes viszonyba került. Négy, szeretettől sugárzó levél maradt ránk, amelyet Klára Ágneshez intézett. Amikor Szent Jakab temploma mellett női kolostor létesült, Klára maga mellől küldött oda öt nővért. 1234-ben Ágnes átvette a kolostor irányítását. A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek létesültek. A gazdagok közül is sok „harmadrendi” lett, és vagyonukkal csatlakoztak hozzájuk. A hercegnő szerény otthona mellé hamarosan egész városnegyed épült, melyben Ágnes három templomot is építetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.

Ágnes kolostora oly vonzerővel bírt, hogy a király, II. Ottokár legidősebb leánya, és 12 előkelő nemesi családból származó lány is kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorok jöttek létre. Azok, akik gyermekkorukat bőségben töltötték, Assisi Klára szabályai szerint új életet kezdtek: kemény vezeklésben és teljes szegénységben. A szegényeket Krisztus legdrágább testvéreiként táplálták, ápolták és gondozták. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József tiltó rendeletéig megmaradtak.

Ágnes hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. Sírját 1930-ban a régi Jakab-templomban találták meg. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, de a II. világháború miatt nem fejezték be. Szenttéavatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

Forrás: http://pozsonyikatolikusok.sk

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment