Chantal Szent Franciska

Jeanne 1572. január 28-án született Dijonban Bénigne Frémyot grófnak és Marguerite de Berbisey asszonynak a házasságából. A család mélyen vallásos volt, s az apa magas tisztsége következtében gazdag is. Anyjuk halála után két testvérével együtt grófi módon, de vallásosan nevelték. A bérmálkozás után Jeanne bérmanevét, a Francoise-t is fölvette.

1592. december 29-én férjhez ment, Chantal báróhoz. Házasságuk boldog volt, egy báró családhoz méltó módon szerető egyetértésben éltek. Franciska férjének hat gyermeket szült, akik közül négyet fölnevelt. Két héttel utolsó gyermekük születése után, 1601 októberében Chantal báró vadászat közben véletlenül halálos sebet kapott, és meghalt. Franciska számára súlyos csapást jelentett férje elvesztése. A fájdalom az addig is jámbor asszonyt egészen közel vitte Istenhez. Őszintén mély lelki életet kezdett élni és fogadalmat tett, hogy többé nem megy férjhez. Imádságnak és a vezeklésnek adta át magát. Egy alkalommal az Úr látomásban megmutatta neki későbbi lelki vezetőjét. Férje halála után Franciskának át kellett költöznie apósához, Monthelonba. A vidék csöndes magánya lelki életét mélyítette, de a környezet durvasága sok megpróbáltatást okozott. Lelki nyugalma érdekében sokszor megfordult Dijonban. Ott látta meg először, 1604. március 5-én Szalézi Ferencet, akiben felismerte a  látomásában látott leendő lelkiatyját és örömmel kereste föl. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, haldoklókat, gondozta a szegényeket.

Franciska 1606-ban kapcsolatba lépett a dijoni kármelita apácákkal. Ők tanácsaikkal neki és lelki vezetőjének is segítségére voltak. Ezek után Franciska imádságos élete egyre inkább a szemlélődés felé irányult. Jövőjét tekintve Franciska vonzódást érzett a szerzetesi élethez, de választani nem tudott közülük. Ezért Franciska boldogan fogadta Szalézi Ferenc elképzelését: egy női rend alapításáról, amelyben a nővérek klauzúra nélkül élnek, s amelybe beteg és öreg nők is beléphetnek. Az alapítással várni kellett, mert anyai kötelezettségei egyelőre szűkebb családjához kötötték. Amikor aztán Franciska legidősebb lánya férjhez ment, lehetővé vált, hogy elvonuljon a világból. 1610. június 6-án néhány társnőjével együtt, egy egyszerű, tóparti házban megalapították a Szalézi Ferenc átal tervezett Vizitációs Nővérek társaságát, a Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásáról nevezett szerzetesrendet.
Franciska fő tevékenysége ezután az új rendházak alapítása lett. Az imaélet mellett a nővérek szabadon járhattak ki a városba és segíthették a rászorulókat. A szerzetesrend tagjai fiatal lányok, vagy özvegyek lehettek, akik elmélkedéssel és imádsággal igyekeztek Istennek tetsző életet élni. Lelkivezetését Szalézi Szent Ferenc halála után, Páli Szent Vince vette át. Az 1637. évtől kezdve Franciska egészsége lassan fölmondta a szolgálatot, nagy testi és lelki fájdalmai voltak. Tüdőgyulladás gyötörte.

Moulins-ban lévő házukban december 13-án meghalt. Ekkor már 87 háza volt rendjének. 1751. augusztus 21-én boldoggá, 1767. július 16-án szentté avatták.

Forrás: http://imalanc.ro

Kép: http://toledovisitation.org

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment