A templom mellett van elhelyezve Pio atya szobra, egy kalitkával a kezében , amely a teret imádságos atmoszférával tölti fel. A plébánia egyik fontos helyszíne a Pio atya kápolna amely a közösség találkozásainak helyét szolgáltatja, a hittanórák, imacsoportok, találkozók és közösségi programok számára.  Kiemelt fontossága van a Szent József napi búcsúnak, és az azt megelőző  Szent József nagykilencednek, amibe bekapcsolódik az egész város, sőt még a szomszéd települések katolikusai is.  A templom  búcsúját minden évben március 19-én este, Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és a munkások védőszentje napján tartják. A nagybányai plébániának örökös szentségimádási napja augusztus 27. A Szent József plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Máramarosi Főesperesség, Nagybányai  esperesi kerülethez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: Szilágyi László

The post A hét plébániája: Nagybánya – Szent József templom appeared first on Mária Rádió Erdély.

Csatószegnek kőfallal kerített,gótikus eredetű, a 18. század második felében barokk stílusban  átalakított temploma van.  A Csatószeg-i templom Alcsík egyik legrégebbi temploma. A templom három különböző időszakban épült: a legrégebbi építkezésekből, – 13. század- mára  csak a terméskőből faragott keresztelőkút maradt fenn. A második korszak a 14.század, melyre a főbejárati ajtókeret a bizonyíték. Mai formáját pedig 1777-ben nyerte el. A mai templomon a késő gótikus stílus jegyei láthatók, amelyek egy régebbi templom létezését feltételezik. Minden valószínüség szerint a pápai tízedjegyzék előtt és annak ideje alatt az egykori templom már állott. A templom 13. századi gótikus  keresztelőkútját terméskőből faragták, amelyen románkori, gótikus és reneszánsz stílusjegyek láthatók. Ugyancsak középkori emléke a 15. században épült főbejárati ajtókeret,  valamint a 16, század második felében  készült szárnyasoltár.1660-1670 küzött épült a templom tornya, amit 1846-ban újítottak fel. Ezt bizonyítja az 1846-os átépítéskor a keleti oldalon juhcsontok között talált irott maradvány, amely a kolozsmonostori jezsuitáktól származik. A műemléktemplomot 1771-1778 között barokk stílusban átépítették, akkor tűntették el a gótikus ablakokat és a boltozatot. Batthyany Ignác püspök 1786-ban szentelte fel Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére. 1973-ban végzett restaurálás alkalmával tárták fel a páratlan szépségű főbejárati ajtókeretet. A templom szentélye eredeti gótikus építmény, apszisa poligon záródású, amelyen az egykori hálóboltozat bordáinak jelei és helyei fedzhetők fel. A déli bejárat és sekrestye ajtókerete gótikus. A gótikus elemeket viselő ajtókereten a régi székely hitvilág elemei is megjelennek.  Az épen megőrzött szentségtartó fülke szintén gótikus stílusban készült és a templom egyik legszebb darabja. A már említett 13, századi keresztelőmedence három stílusjegyet őriz, a románkori kehely alatt gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz látható.

 A fóoltár két oldalán Szent Simon és Szent Júdás Tadé apostolok szobrai láthatók. A templomnak két mellékoltára van, érdemes kiemelni a templom középkori emlékét, a jelenlegi mellékoltárként elhelyezett 16. századból származó szárnyasoltárt. A kora barokk oltárba beépített Mária oltár alsó felén az Ave Regina Aleorum felíratot átfestették és a fülkébe egy barokk Szent József szobrot helyeztek el. A szárnyak képein az angyali üdvözlettől Jézus születéséig láthatók jelenetek, ugyanakkor 8 női szentet is ábrázól. A táblaképeket élénk színvilág és erőss kontúrozás jellemzi, a keretet reneszánsz levélsor díszíti.  A műemléktemplom többi részét 1771-ben barokkosan átalakították. A templom orgonáját Kolonics István készítette utolsó orgonájaként ,mivel az orgonaépítése közben 1892. November 30-án Csatószegen halt meg, és itt is van eltemetve. A templomhoz épített kápolna legértékesebb darabja a Mária-szobor, amely minden valószínüség szerint a csíki faragóiskolában készült. A papilak udvarán lévő indás sírkövön az 1707-es évszám olvasható és a nap, hold valamint a csillagok jelképei láthatók. A cinteremben egy 1800-as évek elején készült síremlék áll, amelyen szintén indás motívumok ismerhetők fel. A falu temetője és egyik kőoszlopa Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlékként szerepel. Csatószegnek már 1858-ban volt katolikus iskolája, amelyet 1934, okóber 12-én bizonyos Blága revizor záratott be. A katolikus iskola a kántortanító lakásában működött tovább. 1938-39 között új katolikus iskolát építettek, amely a bécsi döntésig működött. A magyarvilág beálltával sem volt jobb a helyzet, csak két osztály működhetett a katolikus iskolában, a másik kettőt át kellett engedni a magyar állami iskolának. Az oroszok bejövetelével a katolikus iskola megszűnt működni, 1948-ban pedig államosították. A templom egyházi életében rózsafűzér társulatok müködnek, közüllük a Rosa Mystica imacsoport akik a közös ima erejében hisznek és  minden szerdán imaórát és minden hónap első szerdáján szentségimádást végeznek. A templomnak egyházi énekkara is van akik a liturgikus zene mellett a hívők közösségi élményét is gazdagítja de  nem csak ünnepnapok alkalmával.

A csatószegi   plébánia a Gyulafehérvári Érsekség, Alcsíki Főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Simon és Judás apostolok plébánia búcsúsünnepét október 28-án tartják. Örökös szentségimádási napot pedig május 4-én.

Összeállította: Gábor Anna

The post A hét plébániája: Csatószeg appeared first on Mária Rádió Erdély.

 A marosszentgyörgyi római katolikus templom 13. századi eredetű, romanika stílusban épült.  Hogy a templom ebből a korból, 1332-ből  való, azt a szentély félkör alakú apszisa és a máig fennmaradt gyönyörű, román stílusú ablaka bizonyítja. A hajó építésének következtetett dátuma 1442. Diadalíve a kör és a csúcsív között „tétovázik”, nem gótikus, de nem is román stílusú, hanem jellegzetes átmeneti megoldás. Fő kapuzata, a torony alatti bejárat gótikus faragású kő. Legfiatalabb része a torony, melynek építési éve 1823. 1556-ban a templom a lutheránusoké volt, 1572-től 1720-ig pedig a reformátusoké, amikor gr. Petki Dávid, a falu akkori tulajdonosa visszavette, és a teljesen tönkrement templomot felújította 1731-ben. 1750-ből kapta a ma is létező indás és virágmotívumos  , 81 darab négyszögletes fa  kazettás mennyezetet, a barokk oltárokat, a szószéket és a kórust. A központi kazetta az egyetlen figurális darab, a névadó Szent György harcát ábrázolja a sárkánnyal, ezzel egyidős a főoltárkép is, amely  úgyszintén Szent Györgyöt ábrázolja. A főoltárkép felett a Petki család és felesége Zichy Klára címere látható. 2014. július 27-én a templomkertben, felállítják a Szent György-emlékmű mellett a gr. Petki Dávid főispán  kőszobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. A helybeli 21. számú cserkészcsapat vette fel a nevét 1995-ben. 1823-ban építették meg a templom tornyát.

Marosszentgyörgynek mindig volt papja: az udvarban lakó Páter káplán végezte a szolgálatot. 1724-től van meg a papok névsora, mely szerint az udvari pap volt a szolgálattevő, mégpedig minden esetben csíksomlyói vagy mikházi ferences atya. 1826-tól megszűnt a házi káplánok sora, Marosvásárhelyhez csatolták. 1930-tól Kiss Márton volt a kinevezett ferences atya. Az ő kezdeményezésére és ügyeskedésével építették fel a plébánia épületét. 1936. szeptember 1-től az épület zárdaként működik, melynek ő a házfőnöke. Megalakult az önálló egyházközség. 1901-től egy-egy tantermes iskola működött, melyben a mindenkori kántortanító tanított. 1940-től az iskola igazgatója Kiss Márton atya lett. 1948-ban a már kibővített iskolát államosították. A marosszentgyörgyi Szent György vértanú plébánia -egyházközség pár évtizedig Marosvásárhely filíája volt, majd 1936-tól újra önálló plébánia lett.

Marosszentgyörgy filiája: Jedd,Tófalva,Csejd,Marosagárd és Kebeleszentivány. A Gyulafehérvári Római Katolikus  Érsekség , Marosi Főesperesi Kerülethez tartozik. A plébánia búcsús ünnepét április 24-én tartják, örökös szentségimádási nap: január 12.

Összeállította: Gábor Anna

The post A hét plébániája: Marosszentgyörgy appeared first on Mária Rádió Erdély.

A Sebes-Körös jobb partján elterülő Olaszi városrész plébániája 1784-ben alakult, korábban Nagyvárad egyetlen plébániájának – az újvárosinak – a joghatósága alá tartozott. Olasziban több szerzetes rend is tevékenykedett az 1692. évi török alóli felszabadulást követően, jezsuiták, majd később ferencesek, pálosok, irgalmasok, orsolyiták. 1784 után a II. József császár rendelete nyomán feloszlatott ferencesek templomát vette át használatra az alakuló plébánia. Kegyura a püspökség volt. Nagyvárad-Olaszi városrészében van az egykori ferences rend temploma a Szentlélek kiáradása plébániatemplom – az úgynevezett „barátok temploma”. Ezt a ferences templomot (a barátok templomát) és mellé rendházat 1732–1743-ban építették. 1827-ben tűz ütött ki az épületben a berendezés több darabját megrongálta. Ezt fokozatosan alakították át jelenlegi formájába. Először 1876-ban az eredetileg a szentély mögé emelt tornyot bontották le, és helyette a homlokzat elé húztak fel egy új, barokk tornyot. Ezután Knapp Ferenc váradi építőmester tervei alapján kívül-belül teljesen átépítették a templomot. Hajóját végül a XX. század első éveiben bontották el, és a ma is látható eklektikus stílusú épületet 1903–1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei nyomán Sztarill Ferenc építész építette fel. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök szentelte fel 1912. április 21-én a Szentlélek kiáradása tiszteletére. Az átépített homlokzati torony, mely 53 m magas és két kisebbet emeltek mellé, ezek magassága 29 m. A hajdani rendház jelenleg a katona kórház része. A templom legértékesebb darabjai a ferencesek idejéből származó emlékek: hat mellékoltár, a szószék és néhány oltárkép. Mind a hat barokk oltár mozgalmas szerkezetű, ornamentikájuk márványozott, aranyos-ezüstös.

A templomszentélyt korinthoszi oszlopok díszítik, főoltárképe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, neoreneszánsz stílusú, 1826 táján készült, Göcz Jakab váradi festő alkotása. A legkiválóbb műemléke a barokk, kissé aránytalanul súlyos felépítményű szószék, 1750 körül készült, dúsan aranyozott, magas keresztet tartó angyal koronázza, és körös-körül számos szent és angyal alakja díszíti. 1984-ben a szentélybe fehér-vörös márványoltárt állítottak. A szentély előtt, a jobb oldalon található a Szeplőtelenül fogant Szűz Mária oltárképe, amit 1870-ben festett Friedrich Silscher. A bal oldali kereszthajó felső részén megtalálható az irgalmas rendi templom egykori főoltárképe is. Az 1755-ben készült festmény két kisgyereket kísérő őrangyalt ábrázol. A jobboldali kereszthajóban Kis Szent Teréz és Szent Erzsébet szobra áll, az Assisi Szent Ferenc oltár közelében van elhelyezve a kisméretű Szent Rita szobor is. A templom kápolnáiba számos, a XVIII. század első felében készült sírkövet falaztak be. A templom alatt húzódó kripta a barokk templom maradványa. Itt nyugszik mások között az 1736-ban elhunyt Okolicsányi János püspök is. A Várad-Olaszi Szentlélek plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi főespereség váradi esperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot jelenleg Ft. Szabó Ervin és Ft. Nagy Jácint plébánosok végzik. A Kántori szolgálatot Kiss Géza kántor- karnagy tölti be. A templom búcsúját Pünkösdkor tartják. Örökös szentségimádási nap: január második vasárnapja. Filiája: Hegyközszáldobágy-i Szent László Menedékház kápolnája ,melynek titulusa: Szent László. Búcsús ünnepét június 27-én tartják. Ide tartozik egyházilag még a Nagyvárad-Olaszi Fő utcáján álló Szent Anna templom, amely 1772 és 1774 között épült Patachich Ádám váradi püspök megrendelésére, Szenczy István, a helybeli székesegyház kanonokjának alapítványából. A kanonok társaival gondoskodott a Szent Orsolya-rend házának és iskolájának kiszolgálására emelt szentély berendezéséről és felszereléséről is. 1773-ban újabb szárnyakkal bővítették. A kis fatornyos templom 1773-ban készült el , és 1774. október 29-én szentelték fel. Az eredetileg egyszerű, barokk homlokzatú, templomocska, a nyeregtető fölé magasodó, kis méretű, sisakos fatoronnyal rendelkezett. A templombelsőben, kezdetben két oltár állt: a templom védőszentjének, Szent Annának tiszteletére szentelt főoltár és egy, a Jó halál allegóriáját ábrázoló, evangéliumi oldalon álló mellékoltár. A templom jelenlegi alakját 1858-ban, Szaniszló Ferenc püspök megrendelésére végzett átépítés során nyerte el. Ekkor készült a gótikus elemekből álló főhomlokzat és annak jobb oldalán álló kőtorony is. Az átalakított belső térbe új oltárok készültek, amelyeket az ekkor beszerzett, új orgonával együtt a nagyváradi székesegyház káptalanjának tagjai finanszírozták. Egy újabb, 1888-ban végzett tatarozás alkalmával készültek a templom szentélyének színes üvegablakai.1972-ben zárdává alakították, amikor megérkeztek az első apácák Kassáról. Több mind két évszázad alatt e falak között többfajta iskolatípus is működött, 1990 óta a magyar nyelvű Ady Endre Középiskola. A Szent Anna tiszteletére felszentelt Orsolyita zárda templom búcsúját, Szent Anna, Máriának szülője és gyámola ünnepnapján, július 26-án tartják.

Összeállította: Gábor Anna

The post A hét plébániája: Nagyvárad – Olaszi templom appeared first on Mária Rádió Erdély.

Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912-től épül. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1896-ban megszületett a határozat, hogy egy új, nagy templomot építenek, tekintettel arra, hogy a lakosság gyors szaporodása következtében a régi szent hajlék kicsinek bizonyult. A tervet Haberstumph Károly készítette, amely alapján 1913-ban megkezdődik az építkezés, Fekete Béni székelyudvarhelyi építész vezetése mellet. 1914-ben már tető alá került az épület, le is vakolták. 1918. november 26-án éjszaka tragikus körülmények között meghalt Sebestyén Mózes kanonok-plébános, és a szomorú eset következtében nagyon lelassult a templom építése. Így 1921-ig a munkálatok szüneteltek. Végül a templom tovább épült Fuchs Gusztáv plébános idejében és 1923. július 15-én templomszentelés és bérmálás volt, Gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) erdélyi püspök szentelte fel, a Szent Kereszt megtalálása titulussal. A szentélyből előkerült kő dátuma 1615-ből való, amely egy második vagy akár harmadik temploma lehetett a falunak. Egy másik kőtöredék a toronyban található, négykaréjos rozetta-körablak, amely lehetséges, hogy a középkori templomból maradt fenn. A mai templom közvetlen elődjének helyét a templom előtti kereszt jelöli. Az új templom neoromán stílusban épült, 3 hajós, több mint ezer ember befogadására alkalmas; a torony 45 m magas, villámhárítóval és két fióktornyocskával van ellátva. További főbb méretei: belső hossza a szentéllyel együtt 54 m, szélessége a főhajóban 11,87 m, a szentély hossza 12 m, szélessége 11,87 m. A templom főoltára márványból készült, felette egy kereszt a Korpusszal, két mellékoltára van, valamint Szent Antal, Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz szobrok láthatók. Kisboldogasszony napján került sor az új orgona felszentelésére, amely 3 manuálos, 47 regiszteres és 2940 síppal rendelkező.

Az első világháború megfosztotta Zetelakát is a szép szavú harangjaitól. A hívek szíves adakozásából összegyűjtött adományaiból egy 547 kilós harangot szereztek be. Egy 173 kilós harangot pedig a néhai Szabó Gergely volt királybíró gyermeke adományozott. A harangokat Höing Frigyes aradi harangöntő készítette. A harangok 1925. május 23-án érkeztek meg Jakócs Ferenc megyebíró felügyelete mellett. Másnap, május 24-én volt a felszentelés, melyet Fuchs Gusztáv esperes végzett az egész falu jelenlétében. Zetelakán van még egy régi kápolna is, amit már 1772-ben is felújítottak, Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, búcsúját szeptember 8-án tartják. A reformáció idején Oroszhegy-i Péter lelkész megkísérli a falu népét református hitre téríteni, ám sikertelenül, s a hívek a falu elhagyására kényszerítették. Ennek emlékét őrzi az a hagyomány, hogy a székelyudvarhelyi úrnapi búcsús körmenetet a zetelaki keresztalja vezeti.

1907-től a Zsigmond-telepen is van katolikus iskola, amely később megszűnik. 1717-től van katolikus iskola a központban és Tófalván, 1948-ban államosították. Az egyházközségnek az államosított katolikus iskoláit a rendszerváltás után visszakapta a plébánia. Ma, Zetelaka nagy szülöttjének, Boros Fortuna ferences szerzetes, tartományfőnöknek, történésznek és írónak a nevét viseli, tiszteletére mellszobrot állítottak az iskola elé.
Megtörtént a templomi világítás korszerűsítése és a templom belső kifestése Papp Antal volt plébános irányításával – valamint a templom külső festésének munkálati kivitelezését már Göthér Gergely plébános finalizálta – mivel 2023-ban a zetelaki templom felszentelésének 100. évfordulóját ünnepelték, amelyet Dr. Kovács Gergely érsek atya újra megáldotta a templomot.
A zetelaki Szent Kereszt megtalálása plébánia a Gyulafehérvári Főegyházmegye, székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. 2018 szeptember 8-án a plébános meghívására, Zetelakára érkezett a Szentatya romániai képviselője S.E.R Msgr.dr,Miguel Maury Buendia apostoli nuncius, Italica c. érseke, aki a látogatást követően felszentelte az új orgonát, mely egyben a főegyházmegye legnagyobb orgonája is.1982-ben a plébániához tartozó filiák, Zeteváralja, Ivó és Síkaszó, helyi lelki egyházközségként leváltak az anyaegyháztól. A zetelaki templom búcsúját május 3-án ünneplik. Örökös szentségimádási nap: március 23.

Összeállította: Gábor Anna

The post A hét plébániája: Zetelaka appeared first on Mária Rádió Erdély.

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére, aki Bogos Ernő csíkszeredai műépítészre bízta a részletes terv kidolgozását. A Szent Kereszt templom északi részén 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelt fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A templom búcsúját októberben tartják. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság áldozatos tíz évszázadát. A kapuk a székely porták jellegzetességei, illetve díszítőmintái a műemlék templomról valók és Székelyföld sajátos, keresztény motívumai. A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A nyitott, hajlított tetőszerkezet jurta alakú egyszerre bibliai sátorház és magyar örökség is, mely egész Eurázsiában fellelhető. A sátortető közepét 5 X 5 méteres üvegkupola fedi. A napfény azonát világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében van a márvány oltár, Krisztust az örök Igét jelképezi, aki értünk emberré lett. A magasból az üvegkupolán át érkező fényt az oltár fogja fel és sugározza szét, világítja meg az oltár körül összegyűlő híveket. A centrális tér a központra irányítja a hívek figyelmét, hiszen a szentségi jelenlét az oltáron történik. – A szárnyas tabernákulum formájával méhkaptárra emlékeztet. Ez őskeresztény forma. A méhek sem maguknak gyűjtenek hanem a gazdájuknak, így Jézus Krisztus minket a Szentlélek által az Atyához vezet. A tabernákulum mögött bimbós oszlopon a feltámadt Krisztus szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból, Kalagorból hozott vadcseresznyefából készítette Nagy Ödön csíkszeredai szobrász. Az üvegkupola négy sarkán négy főangyal őrködik, és védőn néznek az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt is jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul a hívek fölé, jelezve, hogy itt a kegyelmi idő, mert Isten megadott minden kegyelmet.

Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön és Koszti István Miklós szobrászok készítették. A templom fontos része a galéria és az altemplom. A galérián található a királynői pártához hasonlító, 1300 sípú orgona, amely Sándor Péter Gábor csíkszentsimoni orgonaépítő műhelyében készült. Az altemplom közepén áll a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor. Az altemplomban van a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A kápolna falán két 18. századi szobortorzó látható. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az altemplomban található termek a közösségépítés mellett, a széles körű oktatást is szolgálják.

A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, a műemlék templom az új templommal nem veszítette el liturgikus szerepét, egységet alkotva egészítik ki egymást. A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult.

A Millenniumi templom a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsút október 18-hoz közél eső vasárnap tartják. Örökös szentségimádás szeptember 8-án van.

Összeállította: Gábor Anna

The post A hét plébániája: Csíkszereda – Milleniumi templom appeared first on Mária Rádió Erdély.