A keresztény házasság lényegének, értelmének alapvető kifejtésében a fő különbség Szent Pálnál a gondolatvezetés irányában van. Mi lentről haladtunk felfelé. Az érzéki szerelemtől az érzelmi, szellemi és lelki szereteten át a közvetlen Isten-szeretet felé. Az apostol fordított irányú úton járt. O mindent a kereszténység végső, központi értékeiből, eszméiből vezetett le: A keresztségben új teremtményekké lettünk, Isten gyermekei és Krisztus élő tagjai. A házasság erkölcsi és gyakorlati kérdéseinek megválaszolásához felteszi ezt a kérdést: Mi illik Isten gyermekeihez? Mi illik Krisztushoz? Rámutat Isten gyermekeinek szabadságára, amely azonban nem szabadosság, hanem az igazi Isten- és emberszeretet kibontakozásának atmoszférája. Azáltal leszünk egyre szabadabbak, hogy egyre személyesebben, teljesebben szeretünk. S annál jobban, mélyebben, áldozatosabban tudunk szeretni, minél jobban megszabadultunk énünk, önfejűségünk, hibáink megkötöttségeitől, minél jobban felszabadultunk a „Te” felé forduló, a lelünk minden síkját átjáró és átforrósító Istenés emberszeretet számára.

Mit jelent ez a kifejezés: Krisztus élő tagjai vagyunk? A mai keresztény ember alig érti, alig tud valamit is kezdeni ezzel a képes beszéddel. Szent Pál számára ez azt jelenti, hogy bekapcsolódom, hogy részt veszek Krisztus halálában és feltámadásában. Azt jelenti, hogy részesülök Krisztus életében: Krisztus bennem, velem együtt szeretetből újra föláldozza magát, bennem újra megdicsőül és közli velem megdicsőült életét. (Róm 6,1-11) A keresztség szentségében lettünk ennek először részesei, akkor kezdett el bennünk Krisztus élni. A többi szentség megújítja, táplálja és elmélyíti Krisztus életét bennünk. Szent Pál arra tanít bennünket, hogy a házasság szentsége egész különösen hatékony módon valósítja ezt meg. Az egész házassági erkölcsöt és önnevelést így vezeti le: A házasság szentsége által egészen egyedülállóan tagjai lettünk a szenvedő és megdicsőülő Krisztusnak. Ahogy az Üdvözítő meghalt az Egyházáért, úgy kell a férfinak is a feleségéért meghalnia. (Ef 5,25) Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a férjnek önzetlen szeretettel kell szeretnie feleségét, az önzésnek meg kell halnia. De ez igaz mindkét félre. Mind a férfi, mind a nő szerelmének eszményképe: Krisztus menyasszonya, az Egyház iránti szeretete. Krisztus önzetlenül odaadja magát Egyházának, a vérét ontja érte. És az Egyház kötelessége, hogy önzetlenül odaadja magát vőlegényének.

Mi tehát a házasság értelme? A házastársak eggyéválása az önzetlen áldozatos szeretetben. Ezt az általános célkitűzést azonban a bűnös természetünk miatt nagyon nehéz, szinte lehetetlen megvalósítani. A keresztény házasság értelme: eggyé lenni Krisztusban, Istenben. Vagyis a férjet a feleségével összeköt˝o szeretetkapcsolat nem más, mint Krisztus szeretete, az az önzetlen, áldozatos szeretet, amellyel feláldozza magát az Egyházért és amellyel az Egyház odaadja magát Krisztusnak. A keresztség, ill. a házasság szentségében Krisztus önmagát adja nekünk, hogy belénk költözve, bennünk megszületve és uralomra jutva részesítsen bennünket is isteni szeretet-életében. A házasság tehát a hősies szeretet egyedülálló főiskolája.

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post A szerelem természetfeletti értéke appeared first on Mária Rádió Erdély.

Elsősorban itt van a házastársunk és a saját gyermekeink. Nem elég megszülni, etetni, gondozni a testüket. Főleg arról kell gondoskodnunk, hogy Krisztus megszülessen, uralomra jusson bennük, hogy egyre inkább betöltse az életüket. Ez egy állandóan megmaradó, megújuló munka. Krisztusnak azután is, mindig tovább kell bennünk növekednie, vagyis teljesen ki kell töltenie és birtokba kell vennie életünket, testünket, szellemünket, szívünket és lelkünket, hogy mi is elmondhassuk: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem”. (Gal 2,20) Vagyis úgy kell élnem, hogy nemcsak állatbiológiai életem van, nemcsak az angyalok szellemi életét élem, hanem a legnagyobb dolog, amire minden irányul, ami életem fő értelme és értéke: Krisztus él bennem, Krisztus szól, hat általam, Krisztus szenved és imádkozik bennem (Róm 15,18; 2Kor 1,5).

Ha most ezt a férj és feleség viszonyára alkalmazzuk, akkor elmondhatjuk, hogy a házastársi szerelem-szeretet és tisztelet végső alakja a bennünk élő Krisztus. Mindketten egy él˝o Krisztus-kép, Krisztusnak egy-egy tagja vagyunk. Sőt, a házasságunkban és a családunk közösségében is Krisztus akar megtestesülni, megszületni és kiteljesedni. Úgy kell tehát élnünk egymással, hogy Krisztus újraszületését elősegítsük, vállalva ezért a szülés és születés kínjait.

Hogyan tudjuk majd felismerni, hogy mi illik hozzánk? Isten gyermekei vagyunk, Istenből születtünk. Ez azt is jelenti, hogy szükségünk van és meg is kapjuk azt a természetfeletti érzékszervet, amivel meghalljuk, meglátjuk, megértjük Isten üzeneteit, és hozzá az értelmet is, hogy el tudjuk bírálni, hogy mi illik Isten gyermekeihez. Számunkra, a keresztény házasság és család számára ennek az „érzékszervnek” a csírája és sajátos formája a házasság szentségi kegyelmében van elrejtve. Ezért a keresztény házasság nem előírások és tilalmak gyűjteménye, hanem a felekben és a közösségben is érzékelhető isteni élet, mely fokozatosan, a saját törvényei szerint szabadon, a szülés kínjai közt bontakozik ki Isten fiainak, családjának boldog és boldogító, értelmes szeretet-teljességére.

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post Krisztus újraszületése bennünk appeared first on Mária Rádió Erdély.

Szent Pál folytatja a részletezést: „A prófétálás véget ér”, hiszen vége a világnak, de a szeretet megmarad. Mi, férj és feleség, bármi történik is, együtt leszünk és örülünk egymásnak és egymásban. Még tovább lép! A hit is és a remény is megszűnik. A hitből látás lesz, a reményünk pedig beteljesedik. Többé már nem lesznek kísértéseink. A tv sem fog már megzavarni bennünket, nem lesz többé szenvedés. Csak egyvalami marad: a szeretet. Akik szerették egymást idelent, azok ott fenn sem fognak idegenül elmenni egymás mellett. Sőt, nagyon szeretni fogjuk a barátainkat is, a rokonainkat is, a testi és lelki gyermekeinket is…, de mindenkinél jobban egymást. Olyan szerelemmel, ami után a legszebb pillanatokban is vágyódhattunk csak. És ne gondoljuk, hogy csak „pipafüstszerű” lelkek leszünk. „Hiszek a test föltámadásában”! A megdicsőült testünkben leszünk és megmarad a Föld is, de minden átalakul, megdicsőül.

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post A házastársi szerelem-szeretet élettana appeared first on Mária Rádió Erdély.

Talán érzékeljük, hogy milyen népszerűen és mégis milyen mélybe markolóan beszél itt az apostol?! De ez még csak a kezdet. Sorra veszi a karizmákat. „Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat…” Miről van itt szó?! Az ég és a föld összes titkáról; a természettudományok összességéről és a mennyország, Isten valamennyi titkáról… Micsoda túlzás ez megint? De még tovább fokozza az apostol. Nemcsak feltárul előttem az összes titok, hanem: Enyém lehet a hitből fakadó isteni hatalom és erő is, mellyel elmozdíthatom a hegyeket. Ez itt egy nyilvánvaló utalás Jézus szavára (Mk 11,23). Mi, mai emberek, ezt jól meg tudjuk érteni, hogy mit jelenthetne nekünk egy ilyen ajándék-együttes: Az összes ismeret és hozzá isteni erő és hatalom! Egyszerre megoldódnának a család anyagi gondjai, de mennyi jót is lehetne ezzel tenni! A gyerekeket mi mindenre meg lehetne tanítani…! Mégis mindezzel csak a szeretet fontosságát, jelentőségét akarja az apostol hangsúlyozni. A lenézett, megtaposott, semmibevett szeretetet. A családi életünk, a házasságunk legfontosabb feladata tehát nem a tudomány és információszerzés, nem is az anyagi, politikai hatalom megszerzése. Egyetlen és legfőbb feladatunk, karrierünk, ambíciónk, hogy tanuljunk meg szeretni. Házaséletünknek, egész életünknek: önmagunk és gyerekeink nevelésének igazi szeretetiskolává kell válnia. Mert ha szeretet nincs bennem, még a legnagyobb tudósként, a leggazdagabb és leghatalmasabb államférfiként sem érek semmit! De Szent Pál még tovább megy. Felemlegeti a külső adakozás fokozatait is. „Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt…” Vagyis nemcsak szegénység, hanem jótékonyság is, méghozzá a végsőkig: mindent odaadok, nemcsak a felesleget, hanem az utolsó ingemet is. Sőt még ennél is többet, hősies önfeláldozással önmagamat is: „…odaadhatom a testemet is égő áldozatul…” De ha mindezen h˝osi tettek nem szeretetből fakadnak, akkor Isten el˝ott nem ér az egész semmit: „ha szeretet nincs bennem, mit se használ nekem.” (1Kor 13,3)

Milyen fontos üzenet van ebben a gyerekek javáért, boldogulásáért önmagukat feláldozó, éjjel-nappal dolgozó apáknak és anyáknak: az egész emberfeletti er˝ofeszítésetek nem ér semmit. Nem használ senkinek sem, ha nem előzi meg, nem kíséri és nem kormányozza egy meleg, személyes házastársi és szül˝oi szeretet! A szeretet tehát mindent megelőz jelentőségben, sőt minden a
szeretet által nyer értéket. Mit üzen nekünk, házasoknak itt az apostol? Váljon a nemi életünk, házastársi szerelmünk, szeretetünk a hősies, kölcsönös szeretet egyedülálló főiskolájává!

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post A házastársi szerelem-szeretet jelentősége appeared first on Mária Rádió Erdély.

Miben áll az igazi szerelem?

1. A szerelem egy hasonlóvá alakító és egyesítő belső erő. Ha idős, derék, jóravaló emberekre, házaspárokra tekintünk, akik egész életükön át hűségesen kitartottak egymás mellett, akkor gyakran feltűnik, hogy még külső jegyekben is mennyire hasonlóvá váltak egymáshoz. Mit jelent ez? Mit mond az egyszerű nép a szerelemről? Az utca embere mindig a külső hatásra, az eredményre mutat rá. Szerinte az igazi szerelem hatására a férj és a feleség az évek múlásával lassan külsőleg is hasonlítani kezd egymásra. Természetesen ez egy öntudatlan, belső folyamat, átalakulás következménye. A belső hasonlóság külső megjelenése. Te énbennem, én tebenned, mi ketten egymásban: ez a szerelem. Vagyis e lelki hatás. Én tebenned, vagyis a szívedben lakom; te énbennem, vagyis a szívemben hordozlak; egymásban élünk. A szerelem tehát elsősorban lelki erő. De mivel mi, emberek, nemcsak lélek, hanem test is vagyunk, ezért ennek az egyesítő és egyformává tevő lelki erőnek előbb-utóbb a testet is érintenie kell. A lelki egység szükségképpen létrehoz, megvalósít, kifejeződik a testi, fizikai formákban és megnyilvánulásokban is. Pl. kifejeződik a szerelem a tekintetben. A szerelmesek teljesen másképp, „szerelmesen” néznek egymásra. Vagy kifejez˝odik a szerelem a kézfogásban, az ölelésben, a csókban… és a nászban is. Ha az ember szexuális kapcsolata nem a lelki egység szimbolikus kifejezése, hanem csak a szervek érintkezése, akkor az állatok párzásához válik hasonlóvá.
Feltehetjük tehát magunknak a kérdést: A mi nemi életünk mit fejez ki? Valóban a kölcsönös lelki egység jele? Vagyis odaajándékozzuk-e a testünk mellett a lelkünket is egymásnak? Ha tehát észreveszem, hogy ma este a feleségem fáradt, semmi szerelmes hangulata sincs, sőt belső ellenkezést érez, akkor ebben az esetben a nemi életünk a lelki elzárkózás miatt csak a szervek érintkezése lenne. Ha nem helyes módon élünk nemi életet, akkor már nem leszünk Isten ragyogó képmása. Mit jelent a helyes mód? Azt jelenti, hogy a nemi életben az egész személyiségünkkel részt veszünk. Sokan azt vélik, hogy nagyobb szexuális örömre és kielégülésre tesznek szert, ha ösztöneiket minden korlátozás nélkül szabadon engedhetik és így „kitombolhatják” magukat. A modern élet oly sok önfegyelmet, magunkon való uralkodást kíván, gyakran olyan sivár és örömtelen, az érzelmi és az ösztönéletet annyira elhanyagolja és elnyomja, hogy sokan úgy vélik, néha muszáj „kiengedni a gőzt a szelepeken”, hogy legalább ilyen formában kárpótlásélményhez jussanak! Ez a mentalitás áll a szexualitás túlhajtása, hajszolása mögött. Az állatias szexuális szabadosság következménye a kiábrándultság, önmagunk és a társunk megutálása és meggyülölése. Mert az ember ember és nem állat. És mégis, ha akar, akkor sem tud „természetes, tiszta” állati szexualitásban élni. A személyiség leállatiasodását — akaratunk ellenére is — mindig rombolásként éljük meg és értékeljük. Az ember célja nem az úgymond természetes állat, hanem Isten, aki a szeretet és a személyesség teljessége: három személynek egyetlen szeretetközössége. Az az ember hivatása, hogy a személyek ilyen egységét megvalósítsa a nemi élet testi egyesülésének formájában. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a nemi élet szerelmes ölelése közben a párom helyett a háromságos Istenre kellene mindig gondolnom és a nemi örömérzést meg kellene tagadnom.

Mi tehát az emberi szerelem? Lelki folyamat, lelki alapmagatartás, amely szükségszerűen visszhangot kelt és kifejeződik a testben is. Vagyis a lelki egyesülés fokozatosan beleköltözik a testi egyesülésbe.Természetesen csak akkor szabad nemi életet élni, ha a házasság szentsége erre feljogosít. Vagyis miután a házasság szentségében jogszerűen is odaadtuk a testünket egymásnak.

2. A szeretet-szerelem lényege: életátvitel!

Ha két ember szívből szereti egymást, akkor külsőleg is egyre inkább hasonlóvá válnak. Ha ezt most a vallásos életre alkalmazzuk, akkor elmondhatjuk, hogy a legkönnyebb és legbiztosabb útja annak, hogy Istenhez, a kedves Szűzanyához hasonlóvá váljunk, ha bensőséges szeretettel szívből szeretjük őket. Krisztus követésének milyen fáradságos, hosszadalmas útja, amikor azon fáradozik valaki, hogy napról napra, esetről esetre megvizsgálja: mit tenne Jézus most az én helyemben? Még ha sikerülne is ezt felismerni, mennyire nehéz akkor is azt megtenni! De ha szívből szeretem Őt, akkor ennek magától értetődő a következménye, hogy megnyílok feléje, örömmel befogadom és asszimilálom az életét, és így egyre hasonlóbbá válok Hozzá.

3. A szeretet-szerelem egy tökéletes kötelék (Kol 3,14)

Vagyis teljesen összeköt: szívet a szívvel, lelket a lélekkel. Úgyhogy ha a házasságban igazi szeretet-szerelem él, akkor férj és feleség egyre inkább egyetlen egységgé válnak. Milyen feladatokat jelent mindez a szeretet-szerelem egyes szféráira nézve? A testi szerelem esetében tehát biztosítanunk kell, hogy vele egyidőben lelki-szellemi szerelem is összekössön bennünket. Vagyis a
nemi élet ennek a szellemi-lelki szeretetnek a kifejezése, testi megvalósulása, szimbolikus jele legyen. Ha férfi és nő enélkül közeledik egymáshoz, akkor a szerelmük gyakorlatilag csak a szerveik kapcsolatára korlátozódik, nem valósítja meg és nem fejezi ki a személyek (lelki) egységét. Meg kell érteni, hogy mennyire nehéz helyzetbe hozza a társát az, aki kényszeríti a nemi életre, vagy aki ebben a helyzetben nem törődik a társa érzékenységével. Hasonló áll az érzelmi szeretetre is. Honnan ered, mi táplálja a szeretet-szerelem érzelmét? A másik egész formájának, természetének érzékelése. Tetszik nekem a párom. Örülök a hajának, a termetének, tetszik a szeme csillogása, még a szeplő is az orra hegyén. Tetszik a beszédstílusa, a ruhája, az egész öltözködése, testének sajátos illata… Egy n˝onek figyelnie kell arra, hogy mindezeket a külsődleges dolgokat, amiket a férje érzékel és szeret, mindig újra láthassa, felfedezhesse rajta. Ez az érzéklésből fakadó érzelmi szeretet mintegy pajzsot képez a testi szerelem védelmére. Érezzük, hogy egy finom, nemes érzésű asszonyt mennyire sért, ha a párja semmi érdekl˝odést se tanúsít ebben az irányban, hanem csak a nemi szervei iránt érdeklődik, csak azzal keres kapcsolatot. Látni kell azt is, hogy magát a nemi örömet is bizonyos értelemben szabályozza ez az érzelmi szeretet. Az érzelmi szeretet továbbá a lelki-szellemi szeretethez kapcsolódik. Mintegy annak kifejezése a gyengédség által. A mély lelki-szellemi vonzódás mintegy bearanyozza a másik egész alakját, úgyhogy részleteiben és
egészében tökéletességével és fogyatkozásaival együtt szereti, kedvét találja benne. Vagyis ügyelni kell arra, hogy az asszony külső megjelenésében is tükröződjön belső lelki szépsége. Gondoskodnia kell arról, hogy szerelmének minden testi megnyilvánulása lelkéből fakadjon, a lelki szeretetének kifejeződése legyen. Vagy fordítva, ha az asszony örömteli biztonságban érzi magát férje erős karjaiban, akkor a férfinak arról is gondoskodnia kell, hogy az erős karjai egyúttal egy belső lelkierőnek is a jele és kifejezése legyen. Vagyis mindig arról van szó, hogy a szerelem-szeretet külső formái és jelei (a testi érintkezés, a test szeretete, az érzékelés öröme) belegyökerezzenek a kölcsönös lelki szeretetkapcsolatba. Mindig azt kell a szemünk előtt tartani, hogy a házastársi szerelem két személy kapcsolata, szerelme. Vagyis egyre jobban ki kell bontakoztatni a személyiség jellegzetességeit. Ha ezt nem tesszük, akkor a szerelem kiüresedik, leállatiasul. Nem valószínű, hogy a férfiak igazán értenék, hogy a nemes női lelkeket mennyire sérti, ahogy manapság a női testet mindenütt közszemlére teszik ki és illusztrációként, a férfi nemi vágy élvezeti cikkeként kezelik. Vagyis a nőket mindig újra áruba bocsátják, eladják a rabszolgapiacon. Meg kell értenünk végre, hogy mindezek a dolgok súlyos bűnök az emberi szeretet-szerelem ellen.

Feltehetjük magunknak is a kérdést: szerelmesek vagyunk még egymásba? Természetesen elmúlik az els˝o szerelem lángolása, de nem élhetünk erős, tartós szerelem nélkül. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a szerelem csak a testiekre korlátozódik, akkor nem tart sokáig. A testi szépség elvirágzik, a férfierővé megtörik. Ezért küzdünk a külső dolgoktól a belső, a személyiség magja felé!

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post Mi a szerelem? appeared first on Mária Rádió Erdély.

Akarva-akaratlan mindig újra fájdalmat, bajt okozunk. A lelki szeretet feladata, hogy irgalmas, megbocsátó nagylelkűséggel, ill. alázatos gyermeki bizalommal megoldja, elsimítsa, helyrehozza ezeket a gondokat, továbbá hogy figyelmünket, életünket Isten szeretettervének megvalósítására irányítsa. Ha Isten gyermekeiként akarunk nemi életet élni, akkor ehhez az is hozzátartozik, hogy nyitottak vagyunk egymás felé. Kész vagyok a társamat befogadni. Nem zárkózom el el˝ole se lelkileg se testileg. A közösségre való nyitottság hozzátartozik az ember lényegéhez. Az ember akkor lesz a Szentháromság legtökéletesebb képmásává, amikor férj és feleség a nemi élet szerelmes ölelésében egyesül. „A kettő egy test lesz.” (Ter 2,24; Mk 10,8; Mt 19,5) De két személy! Ezért
nem szabad a nemi életben sem feladni, kiszolgáltatni a személyes méltóságot. Az egymásnak való kölcsönös, teljes odaajándékozás és befogadás által leszünk termékennyé. Kölcsönös, személyes szerelmünk egy harmadik személyben testesül meg: gyermek fogan.

Apa, Anya, Gyermek! Íme a Szentháromság képe… Mit kell tennünk, hogy a nemi életünk ne csak egy állati aktus legyen? Hogyan őrizzük meg a személyiség méltóságát? Gondoskodnunk kell arról, hogy a nemi életben a szeretet minden szférája: az érzéki, az érzelmi, a szellemi és a lelki szerelem egyaránt kifejeződést találjon a nemi élet közös orgazmusának egyesítő nagy élményében és örömében! Ezért a házasságban els˝osorban arra törekszünk, hogy Isten gyermekeiként irgalmas, megbocsátó és elfogadó szeretettel forduljunk egymás felé. „Nem baj, hogy ilyen vagy, szeretlek!” — és megerősítjük egymást a fájdalmak, gondok viselésében. Aztán igyekszünk, hogy keressük és megvalósítsuk (lehetőleg együtt) Isten szeretettervét az életünkben. Megosztjuk egymással belső indításainkat, élményeinket. A lelki életben is nyitottak vagyunk egymás felé. Pl. ismerek egy házaspárt, ők együtt készülnek fel a gyónásra és a lelkiatyjukkal együtt, hármasban beszélik meg problémáikat; együtt szoktak imádkozni, és ha az egyik valami szépet olvasott, ami megragadta, felolvassa párjának. Rendszeresen beszélgetnek arról, hogy mi volt szép és mi volt nehéz az életükben, hogy mit üzen ezáltal nekik Isten és mit is kellene válaszolniuk rá. Isten a nőt és a férfit általában, és minden házas embert egész sajátosan is a társa számára teremtette! Az emberi természetüket tehát alapjaiban is már úgy alkotta meg, hogy kiegészítik egymást. Felfedezhetjük mindezt a szellemi adottságokban is. Pl. az asszonynak különösen is szüksége van arra, hogy bízni tudjon a férjében, hogy számíthasson rá, hogy rátámaszkodhasson világos értelmére és tetterős akaratára. A férfiaknak pedig szükségük van arra, hogy elmondhassák terveiket, kudarcaikat és sikereiket feleségeiknek, hogy asszonyaik befogadják és a szívükön hordozzák őket. Az egyoldalú, férfias tervek így kiegészülhetnek a női lélek finomságával, emberiességével. Ezáltal jobb, értékesebb, gyümölcsözőbb lesz a munka. Az asszony beleérő képessége nagy segítséget jelenthet a férjnek eligazodni a munkahely emberi kapcsolatainak szövevényeiben is. A kiegészítésre azonban az otthoni, családi életben is nagy szükség van, pl. a gyereknevelésben. Természetszerűleg más az apa feladata és más az anyáé, és mindegyik nélkülözhetetlen. Ki fogja merészségre, bátorságra megtanítani a gyereket, ha az apa csak a munkának él? Fájdalmasan nélkülözik a modern, dolgozó emberek gyerekei a szüleikkel való közös életet, a bensőséges lelki kapcsolatot. A személyiségünk, családi közösségünk életében nemcsak jogunk, de szükségünk is van a nemi életre. Akkor szép igazán a nemi élet, ha a lelki-szellemi elfogadás és közösség atmoszférájában gazdag érzelmi töltéssel közeledünk egymás felé. Nem könnyű dolog ez a modern élet rohanó, felörlő hajszájában, mely könnyen az érzelmek fagyhalálát eredményezi. Az érzelmi szeretetünk megőrzésében nagyon fontos, hogy gondoskodjunk egymás alapvető szükségleteiről, pl. eleget aludjunk. Azután szakítsunk id˝ot egymás számára. Ajándékozzuk meg egymást egy sétával, beszélgetéssel, odahallgató megértéssel, amikor a rohanó időből kilépve megállunk és elidőzünk együtt.

Ismerjük már talán annyira egymást, hogy tudjuk, minek örül a társunk, hogyan járhatunk a kedvében, a gyengédség milyen formáit szereti. A férfiakban különösen is a szemükön át ébreszthető az érzelem. Ezért nagyon fontos, hogy a feleség szép legyen, kedves arcot mutasson. Egy-egy feladatban való közös részvétel, együttes munka szintén mély közösségélményt jelenthet a számunkra. Az asszonyoknak különös igénye van a szemtől szembe való személyes gyengédségre, szerető szavakra. Fontos neki, hogy a férfi tiszta és ápolt, valamint udvarias és lovagias legyen… A női és a férfi szexuális élmény kialakulásában jelentős különbségeket találunk. A férfiak szenvedélye gyors, lángoló, lobbanékony, hamar elmúlik és hajlamosak a felületességre. A nőkben lassabban alakul ki a vágy, de mélyebb és tovább is tart. Ők általában csak hosszabb gyengéd előjáték után érik el a tetőfokot. Általában nem könnyű tehát a szerelemben együtt haladni, a csúcspont élményét
együtt átélni. Pedig érdemes ezért erőfeszítéseket hozni. A közösen átélt, lélekkel és szeretettel áthatott nemi élmény az egész család boldogságának záloga. Az egyszerre átélt és nyújtott szerelmi élményben a házastársi egységünket akarjuk megvalósítani és átélni. Ezért mint férj, arra törekszem, hogy a szexuális életem tempóját a feleségeméhez lassítsam, hogy megtanuljak az ösztönön uralkodni és magamat visszatartani. Feleségként pedig türelemmel és megértéssel, nem pedig követelődzve fogadom férjem erőfeszítéseit és közeledését. Ezen a területen, ahol a legnagyobb élmények várnak ránk, gyakran mélyen megbántjuk egymást, amikor esetleg olyasmit kérünk, er˝oltetünk, amire a társunk éppen képtelen.

Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.)

Letöltve innen: http://vmek.uz.ua/04100/04190/04190.pdf

Fotó: pexels

The post A szerelem-szeretet épülete appeared first on Mária Rádió Erdély.