A hét plébániája: TEMESVÁR-GYÁRVÁROS

005-a-gyarvarosi-milleniumi-templom.jpg

TEMESVÁR-GYÁRVÁROS a legnagyobb külvárosa Temesvárnak, amely 1716 –ban szabadul fel a 164 évig tartó török uralom alól és indul fejlődésnek. Temesvár keleti részén 1720-ban alakult meg a városrész, a számos itt épült gyártól kapta a nevét, 1744-tól nevezik hivatalosan Gyárvárosként. A Bánság fővárosának is nevezett Temesvár, 1732 -től lesz székhelye (Csanád majd Szeged után) a Szent Gellért ( 980 – 1046) püspök által valamikor, nem sokkal a magyar államalapítás után létrehozott Csanádi Római Katolikus Püspökségnek. A Temesvári Római Katolikus Püspökség 1929-ben alakult, az egyházmegye Arad, Krassó-Szörény és Temes megyék 73 plébániáját foglalja magába, jelenlegi főpásztora Nm.és Ft. Roos Márton megyéspüspök. Mivel a hívek különböző nemzetiségűek, a pasztoráció 7 nyelven történik, magyar, román, német, horvát, szlovák, bolgár és cseh nyelven, olykor a szentmisék is többnyelvűek. A Gyárvárosi római katolikus plébániát 1763-ban alapítják, plébánia temploma 1764-65-ben épült Szűz Mária tiszteletére (1906 óta görög katolikus templom). A XIX.sz. második felében, a lakosság és a hívek számának növekedése szükségessé tette egy nagyobb templom építését, így 1886-ban megalakult a Templom Építési Egylet, Vudy Antal (1833 – 1901) gyárvárosi apát-plébános és Dr.Telbisz Károly (1854 – 1914) polgármester, majd Tedeschi János( 1840 – 1908) iparos vezetésével.

Az új templom alapkő letétele 1896. október 4-én volt, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának évében, innen az elnevezése Millenniumi templom, a titulusa Magyarok Nagyasszonya lett, ugyanis XIII. Leó (1810 – 1903) pápa 1896-ban a magyar katolikusoknak a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére új ünnepet rendelt el Magyarok Nagyasszonya ( Magna Domina Hungarorum) néven. Az egykori Coronini ( altábornagy, tartományi kormányzó volt) – térnek a közepén, Ybl Lajos (1855 – 1934) műépítész tervei alapján épült meg a templom, neoromán és neogótikus stílusban, Kremmer József (1844 – 1913) építész vezetésével. A legnagyobb templom a Béga-parti városban, méreteiben impozáns, 71 m hosszú, homlokzati szélessége 27 m, a központi kupola 45 m magas, a két tornyának magassága egyenként 65,7 m, a hajó nagy oldalablakai ólomberakásos vitrálok, szentek képeivel. A bejárati főkapu fölött középen Krisztus a kereszttel, két oldalán Szent Péter és Pál szobrai, a torony fülkében terakottából díszes Mária szobor áll. A monumentális főoltár aranyozott tölgyfából készült neoromán stílusban, Szent István és Szent László szobraival, középen az oltárkép Szűz Anyát ábrázolja a kisded Jézussal, mint a Magyarok védőasszonya – Patrona Hungariae, Vastagh György (1834 – 1922) budapesti festőművész alkotása, úgyszintén a Jézus Szent Szíve és Krisztus a feszületen mellékoltárok képei is. Gyönyörű a templom belső festése, szecessziós motívumokkal. Az orgonát a neves temesvári Wegenstein Károly Lipót (1858 – 1937) orgonamester építette. A templomban 3 000 ember fér el.

A gyárvárosi millenniumi templomot 1901. október 13-án szentelte fel Dessewffy Sándor (1834 – 1907) csanádi püspök, Hornig Károly (1888-1917) veszprémi püspök és Várady Lipót Árpád (1865 – 1923) temesvári kanonok, későbbi győri püspök majd kalocsai érsek. A plébánia új épülete 1900-1902 között épült. 2013-ban a búcsú alkalmával a templom előtti téren állították fel a felújított Nepomuki Szent János (1340-50 krl.- 1393 , Ő a Bánság védőszentje 1727. május 16-tól) barokk szobrot, a legrégebbi köztéri szobra a városnak (1722 már állt ). A Temesvár-gyárvárosi római katolikus plébánia plébánosa Ft. Kapor János, segédlelkész Sima M.Mihai Milan. Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya ünnepe október 8-án van, a helyi hagyományokat követve a templom búcsúját október második vasárnapján tartják. A plébánia filiái: Győröd (Kisboldogasszony tpl.), Magyarmedves, Újmosnica, Kardostelek és Krizsántelep.

(Összeállította Szebeni Lajos, fotó: www.hetedhethatar.hu).

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment