A hét plébániája: KOVÁSZNA

kovaszna.jpg

Kovászna város Erdély dél-keleti részén, a Kárpátok-kanyarulatában, a Felső-Háromszéki-medence déli sarkában, a Berecki-havasok nyugati lábánál, a Kovászna-patak partján fekszik, 550 – 640 m tengerszint feletti magasságban. Kovászna az egykori Orbaiszék központja, 1952 óta város, 1968-tól Kovászna megye névadó települése. Nevét a szláv eredetű „kvasni”-főnévből nyerte, amely savanyúvizet jelent, utalva az itt fakadó számos ásványvíz (borvíz) forrásra, határában közel 1500 borvízforrás van, valamint számos gyógyhatású széndioxidos gázfürdő (mofetta). A település szimbóluma a Főtéren lévő Pokolsár-nevű iszapos, kénes gázkitörés kútja. Kovászna világhírű klimatikus gyógyhely és fürdőváros, az 1880-as években kezdődött el a fürdőélet, itt van az ország legnagyobb szívgyógyászati központja, amely az alapító kardiológus Dr. Benedek Géza (1916 – 2010) nevét viseli. A város lakossága kb. tízezer, 70 százalékban székely-magyarok, a városba beolvadt az egykori Vajnafalva, még beosztott faluja, a 3 km-re dél-nyugatra,a Kőrös-patak partján lévő Csomakőrös, ez a neve 1904-től a településnek, jeles szülötte Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842) utazó, nyelvtudós, a tibetológia megalapítója tiszteletére. Említésre érdemes Kovászna híres szülöttei közül, Ignácz Rózsa (1909 – 1979) író, színésznő, valamint az itt élt és alkotott, Gazdáné Olosz Ella (1937 – 1993) textilművésznő, néprajzkutató, a városban felállított mellszobraik és emlékszobáik őrzik emléküket.

A kovásznai római katolikus templom 1914 – 1922 között épült, a kisszámú katolikus híveket Imecsfalváról, majd Zaboláról látták el. A város lakossága valamint környéke is túlnyomórészt protestáns, a katolikus közösség szórványból nőtte ki magát fokozatosan növekedve. A plébánia viszonylag fiatal, 1946-ban létesítették. A kovásznai Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kézdi-orbai főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Kovács Gábor esperes. A plébánia búcsúját augusztus 20-án, államalapító Szent István király (sz. 975 körül – 1038), aki a gyulafehérvári egyházmegye alapítója is, ünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: november 27.

Napjainkban a katolikus hívek száma mintegy kétezer. Filiák: – Kommandó, a Nagy-Bászka-patak völgyében, a Háromszéki-havasokban, festői környezetben, 1074 m tengerszint feletti magasságban van, a történelmi Háromszék legmagasabban fekvő települése, a hajdani székely határőrség állomáshelye volt, innen a neve. Kb. ezer fő lakóinak száma, szinte egészében székely-magyarok, a katolikus hívek száma mintegy 300, a kápolna titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet. Említésre méltó, a fakitermeléshez egyedi Sikló, a Kovászna – Kommandó erdei kisvasút, a fűrészüzem és az iskola alapító Horn Dávid emlékének tiszteletére a nevét viselő általános iskola, 2014-ben ünnepelték a település fennállásának 125. évfordulóját. – Barátos, Kovásznától 8 km-re nyugatra lévő községközpont, az 1995-ben épült kápolna titulusa Magyarok Nagyasszonya, a katolikus hívek száma kb. 60, csak mintegy 10 százaléka lakóinak, akik református vallásúak, jeles szülötte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (2012 decemberétől). A község beosztott falvai Páké és Orbaitelek, nagyon kevés a katolikus hívek száma.

Fontos megemlíteni, az 1977-1983 között épült kovásznai papilakot, az 1999-ben elkészült második, Szent Imre otthont, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartománya által, a plébániatemplom kertjében 2009-ben felállított, Márton Áron (1896 – 1980) nagy erdélyi püspökünk egészalakos bronzszobrát, Varga Gábor Dombováron élő szobrászművész alkotását, melyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelt fel, valamint megáldotta a felújított templomot is. 2014-ben a búcsúünnepe és a templom centenárium alkalmával, újabb szobrot állítottak a templomkertben, Mindszenty József (1892 – 1975) nagy magyar bíboros szobrát, amit szintén Tamás József püspök atya áldott meg, ugyancsak az említett szobrászművész alkotása, a Szent Gellért Lovagrend támogatásával.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.3szek.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment