Csíkszereda, a történelmi Csíkszék új vásáros helyeként jött létre már a XIV. században, de komolyabb fejlődésnek 1878-ban indul, amikor a vármegye székhelye lett, majd a XX. század második felében növekszik meg. Jelenleg a város, Hargita megye közigazgatási központja. Lakossága is erőteljesen növekedett, jelenleg kb.38 ezer fő, több mint 80 százalékban székely-magyarok. A római katolikus hívek száma is fokozatosan növekedett, az önálló csíkszeredai plébánia 1751-ben lett alapítva. A XVIII században épült Szent Kereszt felmagasztalása barokk stílusú plébánia temploma túl kicsi volt már a nagyszámú híveknek, ezért közelében 1981-ben egy deszkatemplomot építettek, amely 2003-ig állt, majd a plébániatemplom szomszédságában 2001 – 2003 között felépült a Millenniumi templom. Azonban a csíkszeredai hívek sokasága miatt, mintegy 30 ezer, akik a távolabbi városrészekben is laktak, az egykori felcsíki főesperes-plébános atya, Msgr. Borbély Gábor (1930 – 2013) áldásos szolgálati idejében, 1993-ban, a Kalász-lakónegyedben egy új templom építése kezdődött el. Ezután a gyulafehérvári érsekség 1995-ben megalapította a város második plébániáját, aminek védőszentjéül Szent Ágoston (354 – 430) püspök és egyháztanítót választották. A plébános Pénzes József atya lett. Kitartó és áldozatos irányításával az új templom építése másfél évtizedig tartott, a főegyházmegye fennállásának 1000. évfordulóján, a templom búcsúünnepén, 2009 augusztus 29-én szentelte fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. A templom tervezője Albert Homonnai Márton csíkszeredai műépítész, az építkezést Nagy Csaba vállalkozó irányította.
A templom a székely építkezés jellegzetes stílusjegyeit a modernnel ötvözi, monumentális méretű, impozáns lépcsősor vezet a bejáratához, a templomhajó belső 18 m magas, lambériás burkolattal, emeleti karzattal, 1200 személy a befogadó képessége, mintegy 700 ülőhellyel. Az oltártér közepén áll egy nagy kereszt, rajta a 2,6 m nagyságú szenvedő és feltámadt Krisztus-szobor, az oltár baloldalán Szent Ágoston, jobb oldalon Szent Mónika szobrai állnak, egyenként 2,5 m magasak. Mindhárom szobor rézdomborítású, Xantus Gábor csíkszeredai jeles képzőművész alkotásai, úgyszintén a keresztúti stációk is. A templom több szintes, az alagsorban van a Szent Mónika (Szent Ágoston édesanyja) kápolna, amely 200 férőhelyes, a ravatalozó, urnaterem, könyvtár. A két emeletes szinten a plébánia lakrészek vannak. A templomnak 2 tornya van, egyedi módon fémszerkezetesek, egyenként 43 m magasságúak. A templom tetején inoxból egy lángoló szív szimbóluma áll, idézve Szent Ágoston gondolatát, „..nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.” Az épületkomplexumhoz fedeles székelykapun át jutunk be, gyönyörű zöld övezet veszi körül, egy nagy missziós kereszt is áll itt. Az épület ad helyet a gyulafehérvári Caritas, fogyatékkal élők Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató-központjának, valamint a templomban, nagyon jó akusztikája miatt, számos koncerteket is tartanak. A csíksomlyói kegytemplom után a Szent Ágoston plébániatemplom a második legnagyobb temploma Székelyföldnek, szinte katedrális méreteivel, egy magaslaton állva vigyázza a várost.
A csíkszeredai Szent Ágoston plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa a 36 éves papi és az itteni egyházközséget mintegy 20 évnyi szolgálatával, Pénzes József c. esperes-plébános atya, segédlelkésze Bálint István (2013-tól). Az egyházközség híveinek száma mintegy tízezer. A búcsút augusztus 28-án, Szent Ágoston emléknapján tartják, de egy nappal előtte ünneplik Szent Mónikát is. Örökös szentségimádási nap: november 22.
A Szent Ágoston plébánia honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.
Fotó: csikiakklubbjamindenkiakicsiki.network.hu
Leave a Comment