A hét plébániája: GYERGYÓSZENTMIKLÓS

szent-miklos-romai-katolikus-templom-gyergyoszentmiklos-2-o.jpg

Gyergyószentmiklós a Gyergyói-medence keleti szélén, 818 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Az egykori Gyergyószék központja, a mai Hargita megye harmadik legnépesebb városa, nevét a temploma védőszentjéről, Szent Miklósról kapta, aki a Közel-Keleti Myra város püspöke volt a IV. században, jelentős szentje mind a keleti és a nyugati egyháznak. A város mai lakossága meghaladja a 18 ezret, szinte egészében székely magyarok. A római katolikus hívek száma mintegy 15 ezer, a városban székel a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye  Gyergyói főesperesi kerülete és két plébániája, a városközpontban a Szent Miklós plébánia és a Bucsin- és Virág- lakónegyedben 2008-tól a Szent István plébánia, valamint az örmény szertartású katolikusok plébániája, az 1730-34-ben épült barokk templommal.  Gyergyószentmiklós első okleveles említése az 1332-1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel, plébániáját már a XII. század végén és a XIII. század elején alapíthatták.

Az egyházközség első temploma, a település akkori központja, a Both-vára közelében volt, a város Felszeg nevű részén. A település fejlődésével a mai templom helyén építették meg a második templomot gótikus stílusban, 1498-ban. Ferenczi György püspöki helytartó és plébános kezdeményezésére 1629-ben kibővítik a templomot, de az 1657-es és az 1661-es tatárdúlások alkalmával megsérül, nagyobb méretű helyreállítására nem kerül sor. Br. Sztojka Zsigmond Antal erdélyi püspök (1750-1759) meghagyásából lebontják és helyére építik fel 1756-ban a mai templomot, barokk stílusban. A templom belsejében emléktábla örökíti meg az építész Fogarassy György nevét.

A hajó nyugati homlokzatának oromzatán, egyik barokk keretű falfülkében, a következő felirat látható: „Isten dicsőségére Szent Miklós püspök tiszteletére építtett 1756 megújíttatott 1869”. A mellette lévő fülkében Szent Miklós kőszobra látható. Megőrizték a régi tornyot, amely a magas templomhajó délnyugati oldalán áll, a második szintjének déli oldalán, az 1993-as felújításkor, tárták fel a korabeli napórát, egyik harangja 1538-ból származik. A templom udvarában egy XVIII. századi Nepomuki Szent János kőszobor áll, a templom előtt Fogarasy Mihály (1800 – 1882) erdélyi püspök, a város nagy szülötte, mellszobra áll, Burján-Gál Emil helybeli szobrászművész alkotása (1993), aki a város szimbóluma, a főterén álló Szent Miklós szobor alkotója is (1993).

A régebbi plébániaépület 1758-ban épült. A műemlék plébániatemplom impozáns magas barokk főoltára 1870-ben készült, közepén védőszentje, Szent Miklós püspök szobra, alatta a Napbaöltözött Asszony Mária karján a kis Jézussal, szobor áll. Az oltárasztalon is, egyetlen fából faragott hatalmas Szent Miklós szobor van, a főoltár két oldalán Szent István király és Szent László király szobrai állnak. A mellékoltárok száma 6, barokk és rokokó stílusban, oltárképei nagyon szép festmények, úgyszintén  díszes a barokk szószék. A templom mennyezetének boltozatán csodálatos szépségű freskók az apostoli hitvallás 12  jelenetét ábrázolják, 1964-65 között készült,  Hatzack-Lukácsovits Magda (szül.1933,Nagykároly) Németországban élő neves festőművésznő alkotása.

Fontos megemlíteni a Szent Miklós plébánia életéből, hogy Isten szolgája Márton Áron ( 1896-1980) erdélyi nagy püspökünk, 1925-28 között itt volt káplán valamint hittantanár aki megalapítója a Kolping legényegyletnek, amelyet a plébánia újraalapított 1994-ben mint Kolping-család Egyesület, úgyszintén a néhai Hajdó István (1942-2011) főesperes-plébánost, aki itt 21 éven át folytatott áldásos szolgálatot. A gyergyószentmiklósi Szent Miklós plébánia jelenlegi plébánosa Msgr. Portik-Hegyi Kelemen pápai káplán, főesperes-plébános, segédlelkészek, Mihai Zoltán-Lajos ( Árpád-házi Szent Erzsébet Öregotthon), Ráduly István-Zsolt, Tímár Mátyás és Boldizsár Ferenc. A templom búcsúját december 6-án ünneplik, örökös szentségimádási nap: október 1.

A plébániához tartozik a város felszegi részén épülő, a Munkás Szent József titulusú új kápolna, az egykori vár helyén 1933-ban épült Jézus Szent Szíve-kápolna és a város melletti Csobot-hegy tetején, a XIII. századból származó, 1087 m magasságban lévő, Szent Anna-kápolna.

Összeállította: Szebeni Lajos

Fotó: www.utazzerdelybe.hu

About the author

maradmin

Leave a Comment