A hét plébániája: HARGITAFÜRDŐ

hargitafurdo.jpg

Hargitafürdő alpesi jellegű, festői szépségű fürdő és üdülőhely, a Csicsói-Hargita hegység dél-keleti oldalán, 1350 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Hargita megyében, Csíkszereda megyeszékhelytől 21 km-re nyugatra. A település határában van a Tolvajos-tető, ahol hármaskeresztből álló emlékmű áll (1996-ben állították), 896, 1896 és 1567-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron nagy püspökünk születésére és a János Zsigmond seregén itt aratott győzelemre emlékeztetve. Ez utóbbi emlékére tartják csíksomlyón a pünkösdszombati fogadalmi búcsút.

Hargitafürdő már a régmúltból ismert, hírneve a nagyszámú feltörő borvízforrásoknak, szénsavas fürdőinek és mofettáinak köszönhető. A települést 1898-ban törzskönyvezték és 1914-ig Csíkcsicsó község része volt, azóta Csíkszeredához tartozik. Hargitafürdő fejlődése 1920 után indul, ekkor épül meg a melegfürdő és a sok magán villa. Manapság a téli sportok egyik legkedveltebb központja. A hargitafürdői katolikus kápolna 1904-1909 között épült, Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosok és feleségeik fedezték az építés összes költségeit, védőszentje Szent István király.

Az egyházközséget 1968-ban Isten szolgája Márton Áron (1896-1980) Erdély püspöke nyílvánította leányegyházzá. Az eltelt egy évszázad alatt a csíkcsicsói  majd  a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia látta el a helybeli római katolikus hívek lelki gondozását. A mind több idelátogató számára az 1990-es években épült meg a Szent István Ház, majd a kápolnát 2008-ban alapjaitól kezdve teljesen felújították, az újjáépített szép fatemplomot a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évében, 2009. szeptember 5-én szentelte fel Dr.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök. Az egyházközség 2010. augusztus 1-től vált önálló plébániává, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.  Első plébánosa László Rezső volt 2012 augusztusáig, (jelenleg kapnikbányai plébános) majd ugyanaz év októberéig a plébános Veress Sándor Levente volt (jelenlegi kászonújfalui plébános). A hargitafürdői plébániát a csíkszeredai esperes-plébános Darvas-Kozma József atya kezdeményezésére ajánlották fel a pálos szerzeteseknek erdélyi újra letelepedésük helyszínéül. A Magyar Pálos Rend, hivatalosan neve: Első Remete Szent Pál Rendje (OSPPE) az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend, esztergomi Boldog Özséb (1200 krl. -1270 január 20.) kanonok alapította 1250-ben. Erdélyben a pálosok a XIII.-XV. században már jelen voltak, Csíksomlyón, a tatárok fölött (1345 és 1352) aratott győzelem emlékére fogadalomból építettek a pálosok monostort. A rendet II. József császár oszlatja fel 1786-ban Magyarországon, így Lengyelországba telepednek át, máig itt van a rend központja, Chestochowa-ban, a Jasna Góra (Fénylő Hegy) kolostorban. A pálosok csak 148 év után térhettek vissza Magyarországra (1934. május 12.) és a kommunista évek után, 1989 után indult újra működésük. Hargitafürdőn 2013-ban több hónapot is töltöttek a pálos szerzetesek P. Bátor Botond magyarországi akkori tartományfőnök vezetésével, majd itteni letelepedésük engedélyeztetése után, veszik át a plébániát. A hargitafürdői Szent István pálos kolostor hivatalos, ünnepélyes megáldása, szentmise keretében, Dr.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök által, 2014. január 26-án történt. Ez a történelmi esemény nagyjelentőségű az erdélyi római katolikusok és a pálos rend további életében.  Darvas-Kozma József atya, az erdélyi pálos rend kutatója, egy jelkép értékű ajándékot adományozott a Hargitafürdőre telepedett fehér barátoknak, az első pálos monostor, Klastrompusztáról származó padlótéglát. A Székelyföld új alapítású pálos szerzetesházat, a Magyar Pálos Rend két tagja, P. Balla Péter Barnabás  vezeti, fr. Szűcs Ferenc Imre testvérrel együtt.

A Szent Kereszt Főplébánia honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: magyarno.hu

About the author

maradmin

Leave a Comment