A hét plébániája: NAGYKÁROLY – KALAZANCI SZENT JÓZSEF

nagykaroly.jpg

Nagykároly megyei jogú város a Partium régió északi részén, a Nyírségi-homokhátság keleti peremvidékén fekszik, Szatmárnémeti megyeszékhelytől  34 km-re Dél-Nyugatra. Neve az ótörök eredetű, ómagyar Karuly (mai Karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Már a bronzkor óta lakott terület, 1264-ben már létezett és a Kaplony-nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt, 1320-ban neve Karul, majd Karol, 1428-tól pedig Nagy-Károly, névelőtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károly-pusztától való megkülönböztetésére szolgált. A szatmári béke után lett nagyobb jelentőségű, a Károlyiak württembergi svábokat telepítenek az elnéptelenedett környékre, kb. 23 falut. Nagykároly 1919-ig megyeszékhely volt. Mai lakossága kb. 22 ezer, valamivel több mint a fele magyar.

A város nevezetességei : – a késő barokk Károlyi-kastély, 1847-ben Ybl Miklós végezte a belső átalakításokat, – a volt vármegyeháza szecessziós épülete amit a XX. században átépítettek és kibővítettek, itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc (1790-1838) ma iskola működik benne, – az Arany Szarvas fogadó épülete, itt szállt meg Petőfi Sándor és itt látta meg először Szendrey Júliát, aki a szemben lévő Térey-házban lakott. Nagykároly híres szülöttei Károli Gáspár (1529 k.- 1591) nyomdász, az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója, valamint még Kaffka Margit (1880-1918) író, költő és Ruha István (1932-2004) hegedűművész.

Nagykárolyban három római katolikus plébánia van a Kalazanci Szent József, a Fatimai Szűz Mária és a Szentlélek plébánia. A Kalazanci Szent József plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye legnépesebb hitközsége és a legrégibb plébániák egyike, a nagykárolyi főesperesség, Nagykároly I. esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2013-tól Ilyés Csaba főesperes-plébános, valamint úgyszintén 2013-tól, Simon Attila spirituálisa a Kalazanci Szt.József Római Katolikus Iskolaközpontnak. Az iskola 2000-ben vette fel a piarista rend alapítójának, a keresztény népiskolák védőszentjének nevét. A nagykárolyi piaristák betelepítése gróf Károlyi Sándor (1669 -1743) nevéhez fűződik, ők 1725-ben alapították a gimnáziumot, Erdélyben még ezenkívül Kolozsváron, Temesváron és Máramarosszigeten.

A nagykárolyi plébánia és a Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma már az 1330-as években szerepel a pápai tizedjegyzékben, de a reformáció miatt 1540-ben a plébánia megszűnt, a piarista atyák által 1723-ban lett újraalapítva, amikor a templom is a protestánsosoktól visszakerült a katolikusokhoz. A szerzetesek vezették a plébániát 1983-ig, amikor meghalt az utolsó piarista plébános P. Dr. Gyulai László.  A volt rendház épületében, amely összeköttetésben áll a templommal, ma a plébánia és egy leánygyermek otthon van, amelyet és egy napközi otthont is,  a 2004-ben idetelepedett Piarista Nővérek Kongregációja vezet, szerzetes rend, melyet Boldog Celestina Donati (1848-1925)  alapított 1889-ben.

Az új neobarokk templom alapkövét 1769. május 19-én gróf Károlyi Antal (1732-1791) tette le, hálából Isten iránt, hogy könyörgésükre tíz évi házas élet után fia született, akit József névre kereszteltetett, és az előző évben szentté avatott (1767) Kalazanci Szent József (1557-1648) tiszteletére az épülő templom védőszentjévé is választott. A templom terveit Franz Sebastian Rosenstingl (1702-1785) bécsi építész készítette, gróf Eszterházy Károly egri püspök szentelte fel 1779. augusztus 2.-án. A templomot az 1834-es földrengés megrongálta, az új tornyot és a restaurálást a neves építész Ybl Miklós (1814-1891) tervezte és irányította 1857-60 között, majd 1889-ben Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján a rendház is egy újabb emelettel bővült. A templomban a főoltárképen a Szűzanya előtt hódoló Kalazanci Szt.József, a piarista rend és népiskola alapítója látható, Felix Ivo Leicher, a hat mellékoltár képei Johann Ignaz Cimbal, bécsi festőművészek alkotásai az 1780-as évekből. Az új szembemiséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988-ban.

A templom méretei monumentálisak, hosszúsága 46 m, szélessége 18 m, külső magassága 25 méter. Legutóbb 2013-14-ben volt a templom külseje csodálatosan felújítva. A plébánia búcsú ünnepét – a kirbályt – augusztus 25-én tartják, de a Szentháromság vasárnapján is tartanak búcsút, ugyanis a városon kivüli Gencs felé, a „Lyukas halmon” lévő Szentháromság tiszteletére építtetett XVIII. századi kápolnánál körmenetben jön hálát adni az ájtatoskodók nagy serege. Ugyanitt áldozócsütörtök utáni pénteken is, nagyszámban jönnek  a hívek a szentmisére.

A Kalazanci Szent József plébánia honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment