A hét plébániája: KÉZDIALMÁS

kezdialmas.pap_nagy.jpg

Kézdialmás Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarulat és Olt folyó közti történelmi Háromszék, a mai Kovászna megyében található.  Kézdiszéki település, a Felső-Háromszéki-medence északi peremén, a Székely-Kászoni hegység lábánál fekszik, 17 km-re északkeletre Kézdivásárhelytől. 1567-ben a mai nevén szerepel a regestrumban, de  Baksafalvának is nevezték. Orbán Balázs (1829-1890) szerint nevét a határában lévő vártól kapta (Álmos =Almás), amely a Feketeügy-pataka kiszélesedő teraszán, a Lemhény-patak völgye feletti hegyen állt. A vár lakói települtek le a mostani faluba, ennek Álmos eredeti neve alakult át később a mai Almásra. A közeli Lemhény községhez tartozott, 2004-ben lett önálló község, beosztott faluja Csomortán, összlakosságának száma kb. 1500 székely-magyarok, ebből Almásnak kb. 950 fő. Lakossága mindvégig megmaradt hithű római katolikusnak, a két szomszéd falu hívei közösen építették és együtt jártak a Kézdialmás és Lemhény közötti határban, a táj fölé kiemelkedő, Szent Mihály-hegyfokon lévő vártemplomba, amelynek védőszentje Szent Mihály arkangyal. Építésének ideje a XV.század vége XVI.század eleje. A gótikus templomot majd később többször átalakították, ovális lőréses várfal övezi, mai barokk formáját 1777-ben kapta.

A műemlék templom a vidék legjobban megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese, ősi temető övezi, ma már csak búcsúkor, Mindenszentek napján és temetések idején használják. Kézdialmás filiája volt Lemhény egyházközség Szent Mihály plébániájának, majd csak 1948-ban vált önálló plébániává. Első kápolnája és a harangláb 1712-ben épült.  1770-ben az első kis kápolnát újjáépítették Pénzes László lemhényi plébános idejében. Rossz állapota miatt 1934-ben lebontották, csak a harangláb maradt meg. A szentmiséket a katolikus iskola nagytermében tartották l948-ig. Az újonnan alakult plébánián, Orbán László plébános idejében épül fel fából az új kápolna. A plébánia épületét Menyhárt Antal plébános építette 1970-ben. A következő plébános Szilágyi István  kitartó munkája és a hívek példás hozzáállásával felépült az új plébániatemplom 1983-ban Urunk mennybemenetele titulussal. A templom értékes látnivalója Tamás Károly helybeli faragómester munkái, istenszolgája Márton Áron (1896-1980) nagypüspökünk portréja és a belső berendezés amely Lukácsovits Magda tervei szerint készült. A templom előtti kertben a ferences rendi Páter Kelemen Didák egyházi író, iskola építő, egyházszervező bronz mellszobra áll, Petrovits István neves képzőművész alkotása. Páter Kelemen Didák itt született Baksafalván, 1683 körül és 1744-ben hunyt el Miskolcon, rendkivül buzgó térítő munkát folytatott a Partium észak-nyugati részén, a Tisza vidékén, Pázmány Péter (1570-1637) után valószínű a legnagyobb prédikátor az ellenreformációban. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony minorita templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Boldoggá avatása folyamatban van. Példaértékű munkássága tiszteletére a kézdialmási általános iskola felvette nevét 1994-ben. Említésre méltó a község lakóinak régi szép népi hagyománya a Húsvét vasárnapi lovas ” határkerülés”, valamint a 2009-ben nyílt, közeli Vadaskert és Park, 350 ha-os vaddisznó, mufflon és őz rezervációja.

A kézdialmási Urunk menybemenetele plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Kézdi-orbai főesperesi kerületéhez tartozik. Plébánosa Kopácsi Ferenc atya. A templom búcsúünnepét Urunk mennybemenetelének emléknapján, Áldozócsütörtökön tartják (2015-ben május 14-én) örökös szentségimádási nap: november 26-a.

A községhez tartozó Kézdicsomortán falu, kb. 500 lakossal, mind római katolikusok.  Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolnája 1982-ben épült, az Esztelneki Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok plébánia filiája.

A gyulafehérvári érsekség  honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.romkat.ro

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment