A hét plébániája: KÉZDISÁRFALVA

kezdisarfalva.jpg

Kézdisárfalva Kézdiszászfaluval összefüggő települést alkot. A vizenyős talajon épült falu egyes feltételezések szerint a Feketeügy áradásai után fennmaradó iszap felhalmozódásának köszönheti nevét. 1567-ben Salffawa névalakban szerepel 14 kapuval. 1607-ben már Sárfalvaként, 1721-ben pedig Sárfaluként említik. 1966-ban Kézdivásárhelyhez csatolták Szászfaluval és a vele szomszédos Nyújtóddal együtt.

Kézdiszászfalu 1426-ban alakult, amikor Zsigmond király szabadalmakat adott a Bereckre települőknek. Első lakói a Barcaságból települhettek ide, s ők alapították Szászfalut. 1479-ben jelentkezett először, s ekkor Zazfalw névalakban írták, majd 1567-ben 10 kapuval említették Zazfalwa névvel. Kézdiszászfalu nevéhez fűződik a híres 10. századi kardlelet. 1949-ben találtak rá egy két méter mély sírban, egy hátán fekvő harcos maradványai mellett, a fején lévő vassisakkal együtt.

Kézdisárfalva késő klasszicista bejáratú katolikus kápolnája Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1823 és 1826 között. Bejárata előtt áll a két világháború áldozatainak emlékkeresztje. Nyújtódnak leányegyháza volt, de gróf Ferrati Mihály 1769-ben azt kérte, hogy mivel Sárfalva régen Nyújtódtól független plébánia volt, kapjon külön papot. Ez meg is történt. Középkori templomáról nem maradt fenn adat. Kézdiszászfalvával közös római katolikus templomát, ami kint, a mező szélén állott, 1648-ban építették, 1775-ben javították. 1802-ben egy földrengés következtében úgy megrongálódott, hogy javítani már nem lehetett, 1817-ben be kellett zárni. A hívek egy kápolnát építettek az Erős Gábor ajándékozta telken. Mivel ez nem volt elegendő a hívek befogadására, báró Szepesy Ignác püspök megengedte mindkét községnek, hogy a régi templom helyébe egy tágas templomot építsenek. Szepesy Ignác püspök, Horváth Antal kormányszéki tanácsos és felesége, gróf Ferrati Erzsébet támogatásával épült az új templom, mely 1826-ban készült el. Az építésre felügyelt báró Purczel János, a második székely gyalogezred ezredese. A Kisasszony kápolnáját 1863-ban javították. Az anyakönyveket 1725-től vezették. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére áll, az 1826-ban épült templomot 1873-ban renoválták. 1875-ben itt és Szászfalu hitközségben nagylelkű pártfogók támogatásával a népoktatási törvény követelményeinek megfelelő iskolát és kántori lakóházat építettek. Janó Antal lelkész fáradozásával 1887-ben új orgona, 1893-ban a vallásalap erején új papilak készült, s a millenáris év emlékére a templomot restaurálták. 1996-ban ismét felújították.

Jelenleg szolgálatot teljesít: Bartos Károly, plébános, aki 2013-ban került a sárfalvi plébániára. Az idén ünnepli pappá szentelésének 25-ik évfordulóját. A búcsúünnep: Nagyboldogasszony ünnepe – augusztus 15. Örökös szentségimádási nap: november 06.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro, www.mek.oszk.hu, Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment