A hét plébániája: HEGYKÖZTÓTTELEK

hegykoztottelek.jpg

Hegyköztóttelek Bihar megyében, a Bihari-Hegyköz kistérségben van, ez a vidék a Sebes-Körös és a Berettyó folyók közti, a Réz-hegység nyugati oldalához tartozó dombvidék és az Alföld közti térség. Ősidők óta magyarok által lakott terület, 10 település található itt, köztük 8 a Hegyköz előnévvel jelzi a hovatartozását. Így Hegyköztótteleken kívüli még: Hegyközcsatár, Hegyközkovácsi, Hegyközpályi, Hegyközszáldobágy,Hegyközszentimre,Hegyközszentmiklós és Hegyközújlak. A Partiumi régióban a Hegyköz és az Érmellék, a két egymás melletti kistájegység együtt, az Erdélyi Székelyföld és Kalotaszeg után a harmadik legnagyobb magyarok által lakott tömbjét alkotja. Hegyköz névvel tájegység van Észak-Magyarországon is, az Eperjes-Tokaji hegységben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Hegyköztóttelek falu Nagyvárad megyeszékhelytől észak-keletre 17 km-re, festőien szép dombvidéken,174 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Siter és Sitervölgye falukkal együtt Hegyközcsatár községközponthoz tartozik. A község összlakossága kb. 2200, több mint 80 százalékban magyarok. A Hegyköz vidékén, amely már a 12. században a váradi püspökség birtoka volt, a katolikus vallás visszaszorul a protestántizmus elterjedésével, napjainkban is a lakosság csak kb.15 százaléka római katolikus. Két római katolikus plébánia fogja össze a katolikus híveket, a hegyközcsatári Szűz Mária neve plébánia és a hegyköztótteleki Szent József plébánia. Hegyköztótteleket 1782-ben gróf Kollonitz László (1736-1817) váradi püspök, a püspöki birtok erdőkitermelésére, 41 szlovák katolikus család betelepítésével alapítja. 1788-ban már önálló plébánia, kis fatornyú, zsindejes templomával. A hívek számának növekedésével, a szlovák ajkúak elmagyarosodtak, szükségessé vált egy nagyobb templom építése, Lajcsák Ferenc(1772-1843) váradi püspök jóvoltából 1832-34 között épül fel, amelyet maga az építtető püspök konszekrál 1834. október 12-én. A templom 30 m magas tornyával egy dombtetőn áll, Szent József, Jézus nevelőapja a titulusa. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Józsefet Szent Péterrel együtt a katolikus egyház védőszentjeivé nyilvánította. A templom főoltárképe hű másolata ismeretlen festő által, a nagyváradi székesegyház bal oldali kereszthajó Szent Család oltárképének (Vincenz Fischer bécsi akadémiai festő 1788-ban készült alkotása). Úgyszintén ismeretlen mester munkája a templomban a két 1826-ból való olajfestmény: a keresztre feszített Krisztus és a Nepomuki Szent János kép.

A Hegyköztótteleki Szent József plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Várad-környéki esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Kruzslitz Imre atya, rádiónk hűséges önkéntes munkatársa is, aki úgyszintén ellátja a Hegyközcsatári Szűz Mária neve plébániát, valamint a filiákat, Hegyközpályit, Hegyközújlakot és Sitert is, itt a katolikus hívek száma kicsi a többségi református hitűekhez képest.

– Hegyközújlak az 1700-as évek elején a váradi káptalanhoz tartozott, temploma Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve, majd Csáky Miklós (1698-1757) váradi püspök 1743-ban áthelyezte a plébániát Hegyközcsatárra, ekkor már a püspökség a kegyura. Mai temploma 1807-1809 között épült, egy nagy tűzvész után a leégett templomot és plébániát 1847-ben Bémer László (1784-1862) váradi püspök építtette át.

– Hegyközpályiban 2002-ben épült és szentelte fel Tempfli József akkori megyéspüspök, az Isteni Irgalmassága titulusú miséző kápolnát. – Siter falu többségben protestáns, híres az itteni műemlék református templom,12.-13. században épült román stílusban, a 2002-ben elkezdődött kutatások és felújítás alkalmával a vidék legértékesebb 13.-14.- századi falfestményeket tártak fel.

A környékén lévő festői fekvésű Bangéta-horgásztó nagyon kedvelt kiránduló hely. Hegyköztótteleken a templom és a plébánia szépen fel van újítva, 2010 márciusában a templom búcsú alkalmával, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök áldotta meg az újonnan épült ravatalozó kápolna harangját.

A nagyváradi egyházmegye 2003-ban kiadott történelmi sematizmusából vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: hegykozi.blogspot.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment