A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: JOBBÁGYFALVA

jobbagyfalvi_katolikus_templom.jpg

Jobbágyfalva Marosvásárhelytől 18 km-re keletre, Nyárádszeredától északra 3 km-re a Nyárád jobb partján fekszik. A falu keletkezését homály fedi, első említése 1470-ből származik. Az 1567. évi regestrumban 5 kapuval szerepel. A helyi névmagyarázatok szerint a falu az egykori betelepített jobbágyokról kapta a nevét: („Mer a faluba valamikor mind jobbágyok voltak, a báró hozta bé.”). Sokkal valószínűbb viszont az a névmagyarázat, miszerint a falu az egykori birtokosának nevéről lett elnevezve. Ezt támasztják alá a történeti források adatai is. Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli. A Jobbágy családnév ma is járatos a székelyeknél. A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.
Pálfy János, aki negyven évig volt a falu plébánosa, a domus históriában leírja, hogy a 18. századtól kezdve a nemesek olcsó és kis igényű munkásokat kerestek, s ilyenek voltak a románok, akik ilyenképpen szaporodtak el Jobbágyfalván. Míg Orbán Balázs románul nem beszélő görög katolikus székelységről tesz említést, addig Pálfy János románul beszélő görög katolikusságról, akik részben az ő plébánossága ideje alatt (1918–1957), részben elődei ideje alatt tértek át a görög katolikus rítusról a római katolikus rítusra. A falu keletkezésekor katolikus volt, a reformáció során az akkori földesurak csakhamar az új tan hívei lettek, és jobbágyaikat is az új hitre térítették. Így emberemlékezet óta mint filiás kisközség a káli anyaegyházközséghez tartozott.

1873. augusztus 21-én Nagyberívói Boér Ferenc, miután elvesztette a feleségét és hét gyermekét, a szerzett és örökölt javai egy részét szétosztotta jobbágyai között, és azokat önálló, szabad parasztokká tette. Vagyonának másik részét a jobbágyfalvi római katolikus egyházra hagyta, hogy ott templom, önálló parókia és iskola épüljön. Ennek értelmében Fogarasy Mihály 1875-ben plébániai rangra emelte az egyházközséget, és ennek jeléül plébánosnak kinevezte Puskás Lajost. A templom építése 1878 nyarán vette kezdetét, és 1880-tól már Papp János, az új plébános fejezte be az építkezést. A templom titulusa megemlékezik az adományozóról, Boér Ferencről, hiszen szeptember 17-én Assziszi Szent Ferenc sebhelyeinek ünnepe a templom búcsúünnepe. Az egyházközség kiváló vértanú lelkipásztora Pálfy János, aki negyven évig, 1918-tól 1957-ig szolgálta az egyházközséget. 1957-ben hurcolták el, és a marosvásárhelyi börtönben halt vértanúhalált.
A jobbágyfalvi Assziszi Szent Ferenc sebhelyei plébánia, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg Csüdör Imre lelkész teljesít szolgálatot.

Örökös szentségimádási nap: január 30.
A plébánia búcsúünnepe: Assziszi Szent Ferenc sebhelyei, szeptember 17.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro,https://hu.wikipedia.org/wiki/Jobbagyfalva
Fotó: maros.ovelo.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment