A hét plébániája: ÉRMIHÁLYFALVA

ermihalyfalva.jpg

Érmihályfalva a Partium régió Érmellék-tájegységében, Bihar megye észak-nyugati részében fekvő város, Nagyvárad megyeszékhelytől 63 km-re. Nevét a falu egykori Mihály nevű birtokosáról kapta, az Ér-előtag az Érmellékre utal.
Az Érmelléken a honfoglalás után alakulnak ki a települések  a XI.-XII. században, köztük Érmihályfalva is. Első írásos említése 1270-ből származik, ekkor Michal néven írták, IV. Béla király adományaként a Turul nemzetségbeli Turul comes özvegyének birtoka volt. 1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A várost akkor többféle néven is említik Nogh Myhalfalva, Nagmyhál. 1459-ben vásártartási jogú városként említik. A pestis járványok miatt, valamint a török uralom alatt szinte elnéptelenedik, majd a lakosság folyamatosan növekszik. A XIX. században Érmihályfalva nagyközségből mezővárossá fejlődik a növekvő gazdasági tevékenységeknek köszönhetően, az Érmellék fővárosaként is nevezik.  1989. május 5-én  a nagyközséget újra várossá nyilvánították. Lakóinak száma 9700, 84 százalékban magyar.
Említésre méltó híres személyiségei közül, akik itt születtek vagy tevékenykedtek,- Bernáth József (1801-1860) kormánybiztos 1848-ban, érmellék országgyűlési képviselője, a reformátusok nagy patrónusa, a helybeli Református Iskola viseli nevét,- Kuthy Lajos (1813-1864) próza és dráma író,- Dr. Andrássy Ernő (1894 -1968) orvos, régész, ornitológus, az „érmellék utolsó polihisztora” nevét a Városi Múzeum  viseli, – Zelk Zoltán (1906-1981) József Attila és Kossuth-díjas költő, író, az 1-8 osztályos Általános Iskolát nevezték el róla, – Máté Imre (1936-1989) költő, a Városi Könyvtár viseli nevét.  A szoborparkban állnak mellszobraik, a város főterén, a Széchenyi-téren. Fontos megemlíteni jelentős kulturális esemény sorozatokat, a Nyíló Akác Napokat, az őszi Dióverő Szíp Napokat, a Nemzetközi Alkotótábort és a városon átfolyó patakról elnevezett népszerű és híres Móka színjátszó csoportot.
A hitéletről: már a XIII. században plébániája jelentős tizedet fizet, a reformációkor a falu áttér az új hitre, a török uralom alatt a temploma elpusztul, 1714-ben épül fel a református temploma, az évszázad végén kibővítik, majd 1887-1892 között újjáépítik eklektikus mai formájára. A kis számú elmagyorosodott tót katolikus híveknek épít római katolikus kápolnát a Szlávy-család 1818-ban, amit szeptember 27-én Csáky László nagyprépost áldott meg. Tótfalu később beolvadt Mihályfalvába, ennek nyugati része. A katolikus templom felépítése után a kápolna feleslegessé vált, leromlott az állapota, csak 2011-ben lett restaurálva és felújítva a késői barokk stílusú kápolna, Keresztelő Szent János a védőszentje. Az érmihályfalvi római katolikus egyházközség, csak 1911-ben lett önálló plébánia. A plébániatemplom alapjait 1901-ben Dr. Schlauch Lőrinc (1824-1902)  bíboros, nagyváradi püspök teszi le. A neogótikus stílusban épült szép egyhajós templomot  Palotay László (1830-1908) nagyprépost áldotta meg Páduai Szent Antal tiszteletére 1904. október 9-én. A templom belső festése 1931-ben készült, a nagybányai iskola festőművészei, Pirk János, Fekete Károly és Oraviczai Szabó István alkotásai díszítik. A templomszentélyben, a sekrestye felöli falon, a templom védőszentjének, Páduai Szent Antalnak életéből két jelenet, a baloldalon Szent Pál története jelenik meg. A szentély boltozatának bordái közt a négy evangélista képe és attribútuma, a hajó és a szentély közötti diadalív fölött Szűz Mária mennybeviteléne és megkoronázásának jelenete látható. Az impozáns neogótikus, fafaragásos főoltár központi fülkéjében Páduai Szent Antal szobra áll, fölötte egy kisebb fülkében Szent Mihály arkangyal szobra, a bal oldali mellékfülkében Szent Pál apostol, a jobb oldaliban Szent Lőrinc diakónus vértanú szobra áll. A templomban még három mellékoltár van: a Szűz Anya, egy méter magas hársfa szobora Münchenből származik (1880),  a Jézus Szíve és a Szent Antal oltár, itt áll a Szent Rita szobor is. Az egyházközség híveinek áldozatos hozzájárulásával, és a nagyváradi püspökség támogatásával 2011-ben felújították a templomot, amit Böcskei László püspök áldott meg, valamint 2013-ban az új harangot és a felújított orgonát is. Az érmihályfalvi Páduai Szent Antal plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Székelyhídi Esperesi kerületéhez tartozik. 2012 decemberétől plébánosa az idén ezüstmisés Bogdán István kanonok, az elhunyt Györfi József (1960-2012) kanonok, esperes-plébános után, aki tizenkilenc évig szolgált itt, segédlelkésze Husztig Róbert. Az egyházközség híveinek száma körülbelül háromezer, az egyházmegye legnépesebb közössége. Gazdag a hitélet, Rózsafüzér csoportok működnek. A Jubilate Deó Kórus karnagya Bokor János. Évről évre nő az elsőáldozók és a bérmálkozók száma. Jelentős esemény volt  2012. július 14.-én, amikor a plébánia templomban mutatta be első szentmiséjét az érmihályfalvi születésű Tóth Attila Levente, jelenleg tasnádszántói és királydaróci plébániai kormányzó.
A nagyváradi egyházmegye történelmi sematizmusából valamint más internetes honlapokról vett értékes információk alapján összeállította  Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment