A hét plébániája: KISDENGELEG

kisdengelegi_szent_vendel.jpg

Kisdengeleg település a Partium régióban, Szatmár megyében, Nagykároly megyei jogú várostól 11 km-re dél-nyugatra lévő Mezőpetri nagyközség beosztott faluja, amelytől 3 km-re délre fekszik. A mai falu helyén egy Árpád-kori település volt Kis Besenyő, Besenyőd néven, amelynek 1169-ben volt első okleveles említése. A település 1316-ban közigazgatásilag a közeli, a Dengelegi család ősi birtoka, az  érdengelegi falu határához tartozott, ezért később Kisdengelegnek nevezték. A középkorban elpusztult, elnéptelenedett, pusztává lett, a falu a helyén csak egy csárda maradt meg, ezért a helyet a közeli lakosság csak Csárda néven emlegette. Az 1800-as években Mezőpetriből, a Rajna-folyó vidékéről származó sváb telepesek, telepednek át ide, a kialakult falu megőrizte a Kisdengeleg nevet. A sváb lakosság aztán elmagyarosodott, az 1980-as években egy részük áttelepült Németországba, a megfogyatkozott lakosság pótlására, a Karitász szervezésében, katolikus moldvai csángók vásároltak itt házakat. Jelenleg a lakosság száma kb. 250. A kisdengelegi római katolikus lakosság lelki gondozását Mezőpetriből látták el, 1834-ben filíaként említik. Fiedler István (1871-1957) az egyesített Szatmár-nagyváradi egyházmegyék püspöke idejében kezdik el a település templomának építését. Goschi Mátyás (1884-1964) szatmárnémeti műépítész tervei alapján 1938-1943 között épült fel a templom, Szent Vendel tiszteletére szentelte fel dr. Scheffler János (1887-1952) szatmári püspök, aki 1947. január 24-én adta ki a kisdengelegi plébánia alapító levelét is. Dr. Scheffler János vértanú püspököt 2011. július 3-án avatták boldoggá Szatmárnémetiben. Szent Vendel (554 kr.-617) remete és apát, a pásztorok védőszentje, tiszteletét a mi tájainkra a német telepesek hozták. Templom védőszentjeként a Partiumban egyedüli, csak a Szatmári egyházmegyében, a Bánságban a Temesvári egyházmegyében az Arad megyei Fakert és Ötvösd, Temes megyében Magyarmedves, Porgány és Újbesenyő római katolikus templomainak patrónusa, Erdélyben nincs temploma.
A kisdengelegi neogótikus stílusú, egy tornyú szép plébániatemplom főoltárképe Szent Vendelt ábrázolja, 1866-ban készítette a neves festőművész Orlay Petrich Soma (1822-1880) aki nagy költőnk, Petőfi Sándor rokona volt. A plébánia épülete 1969-ben épült. Az alapítástól itt szolgált plébánosok: Kurucz Mihály (1947-1966), Feigi György (1966-1976), Czinzel Géza (1976-1991), Néma Sándor (1992-1998), Baumann István (1998-1999), Egeli Ferenc (1999-2001), Tzier Ernő (2001-2002), Hankusz József (2004-2013). A kisdengelegi Szent Vendel plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Nagykárolyi Főesperesség (főesperes Ilyés Csaba, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom plébánosa) Nagykároly II. Esperesi Kerületéhez tartozik (esperes Szilágyi Sándor, a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária templom plébánosa), 2013-tól plébánosa Tatár Zoltán János, aki egyházmegyei helyettes ifjúsági lelkész is. A templom búcsúünnepe október 20.
A plébánia filíája Érkörtvélyes nagyközség, Bihar megye legészakibb települése, híres az ízletes dinnyéjéről. A lakosság többsége magyar és református, a római katolikus híveknek 1990-től egy házban kialakított kápolnában tartottak szentmisét, a templom építését Czinzel Géza plébános kezdte el, majd halála után Néma Sándor plébános folytatta és fejezte be a hívek áldozatos hozzájárulásával. 1997. június 7-én szentelte fel, a rendszerváltozást követően a szatmári római katolikus egyházmegyét újjászervező püspök Reizer Pál (1943-2002), Jézus Szent Szíve tiszteletére, amely főünnep, a szatmári egyházmegye búcsúünnepe is, Pünkösd után a második vasárnapot követő pénteken ünnepeljük.

A szatmári egyházmegye jubileumi sematizmusából vett adatok alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.szatmariegyhazmegye.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment