A hét plébániája: KOLOZSVÁR, SZENT MIHÁLY

small_biserica_sf_mihail.jpg

Kolozsvár „Erdély fővárosa”, neve közismerten még „Kincses Kolozsvár” is, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület székhelye. Első írásos adat 1313-ból ismeretes a főesperesi kerületről, amikor már Kolozsvár volt a főesperesség székhelye. Napjainkban a város mintegy 20 ezer római katolikus hívő lelki gondozását 10 plébánia látja el.

A kolozsvári monumentális Szent Mihály templomot az 1300-as évektől kezdték el építeni, egy 1349-ben Avignonban keltezett pápai levél búcsút engedélyezett azok számára akik anyagiakkal hozzájárultak a templom berendezéséhez. Az építkezés befejezése Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idejére tehető, erre utal az uralkodónak a templom nyugati főkapuja feletti magyar királyi, német császári és cseh királyi címere. 1444-ben a címerek felett Szent Mihály sárkányölő gótikus domborművét helyezték el. A templomot tűzvész károsította, Mátyás király uralkodása alatt restaurálták. Ő Kolozsvár híres szülötte (1443 – 1490), a belvárosban van szülőháza, amely az óvár legrégebbi gótikus emeletes háza. A templomnak tervezett két torony közül csak az észak oldali épült fel, ez is elpusztult a XVII. század végén egy tűzvészben, majd a helyreállított tornyot villám és földrengés károsította, ezért lebontották. A jelenlegi neogótikus torony 1859-ben készült el, a kereszttel együtt 80 m magas, a legmagasabb erdélyi templomtorony. A templomhajó 50 m hosszú és 24 m széles, falainak magassága eléri a 20 m, a brassói Fekete-templom után Erdély második legnagyobb gótikus temploma. A középkori város egykori Nagypiacán épült Szent Mihály templom, az angyalok fejedelmének, a mennyei hadak vezérének, a héber „mi ká el „ -ki olyan mint az isten – nevét viseli. Sokan tévesen még Mátyás templomnak is hívják mivel a déli oldalán, a mai Főtéren áll az impozáns emlékmű, Mátyás király lovas szobra és az őt körülvevő vezérek szobrai, Fadrusz János (1858-1903) neves szobrászművész leghíresebb alkotása, amit 1902. október 12-én avattak fel (A restaurált emlékművet újra ünnepélyesen 2011 tavaszán adták át). A templom és az emlékmű méltán Kolozsvár emblematikus jelképei. A reformáció idején a templom lutheránus, református, majd unitárius is volt, 1716-ban kapta vissza a katolikus egyház. A műemlék templom szentélyében az 1873-ban készült neogótikus főoltár középső fülkéjében Szűz Mária, két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai állnak, hátterében Szent Mihály főangyal színes-üveg ábrázolása, mellette két oldalt két kisebb kör alakú üvegkép Krisztus születését és feltámadását ábrázolja. A szentély északi oldalkápolnája a Jézus Szíve oltár, a déli oldalkápolnában Szűz Mária oltár, a legnagyobb értéke a Három Királyok imádása oltárkép Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) osztrák barokk festészet jeles mesterének alkotása. Említésre méltó még a XV. századi Sleunig-keresztelő-kápolna, falain középkori falfestmények passió sorozat részei, a hajó déli falán látható freskó részletek, a gyönyörű barokk szószék és a nagy színes ólomüveg ablakok.

A kolozsvári Szent Mihály arkangyal (belváros) plébániatemplom plébánosa volt két erdélyi püspök is, Lönhardt Ferenc (1864-1875 között) és Márton Áron (1936-1949 között). Jelenlegi plébános (2007-től) Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános segédlelkészek, Veres Stelian és Kiss Endre. Örökös szentségimádási nap: december 31. Patrónusának, Szent Mihály főangyalnak ünnepén, szeptember 29-én tartják a templom búcsúját, aki úgyszintén az ezer éves Gyulafehérvári Főegyházmegye védőszentje is. Történelmi esemény volt a templomban 1939. február 12-én, Márton Áron püspökké szentelése. A nyugati főkapu baloldalán 2009-ban állították fel a felejthetetlen főpásztor, Isten Szolgája Márton Áron (1896-1980) Erdély nagy püspöke egész alakos bronzszobrát, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Fontos megemlíteni a Szent Mihály plébánia nagysikerű Szent Cecília Kórus és kamarazenekarát, dr. Potyó István karnagy vezetésével, valamint a Szent Imre Ovóda és a Báthory István Líceum patronálását. A plébánia filíája a Donát úti Szent István király templom, amelynek alapkövét 1991-ben rakták le, az akkori főesperes dr.Czirják Árpád idején, de az építkezés több évre megszakadt, majd a több mint 40 évi szolgálatú pap, templom-és közösség építő, Kovács Sándor főesperes által lett befejezve. A szép modern templom felszentelése 2011. augusztus 20-án történt.

A plébániához tartozik az egykori Szamosfalva, ma a város keleti része, kőfallal körülvett római katolikus műemléktemploma (XIII.sz.), Árpád-házi Szent Erzsébet a védőszentje. A belvárosi plébánia területén van a Szentháromság és a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt Piarista templom, Erdély legnagyobb és legszebb barokk temploma. A jezsuiták építették 1718-1724 között, de 1776-tól a kegyes tanítórend (piaristák) kapták meg, innen a neve. A templom kiemelkedő értéke az impozáns főoltáron lévő 1681-ben készült ikon, a füzesmikolai könnyező Madonna. (A kegykép mai elnevezése „kolozsvári Könnyező Szűz”). A Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) tartja itt szentmiséit. Örökös szentségimádási nap: június 1.

A Kolozs-dobokai főesperesség által kiadott, Kolozsvár római katolikus templomai könyvsorozat, Sas Péter szerkesztésében, valamint a gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.visitclujnapoca.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment