A hét plébániája: IMECSFALVA

templom_imecsfalva.jpg

Imecsfalva Kézdivásárhelytől 6,5 km-re délre, Gelence-patak hordalékkupján fekszik, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Szentkatolnához tartozik. A falu a nevét Benkő József szerint, arról a székely telepesről kapta, aki elsőként telepedett a falu területére. Az egykori Orbaiszékhez tartozó település neve először 1561-ból származó oklevelekben, Imeczfalva alakban szerepelt, 1733-ban Imetsfalva, 1750-ben Imecsfalu, 1854-ben Imecsfalva formában említették. Ma a falu bejáratánál egy nagy székelykapu fogadja az arra látogatókat.

Római katolikus temploma Dénes Dávid imecsfalvi plébános írása szerint 1424-re tehető. A faluban egy kápolna is létezett a XVI-ik században, a Feketeügy partján a Szentkatolna felé vezető út mellett, amelynek emlékét egy 1716-ból származó helynév, a Kápolna mezeje őrzi.

A faluban a régi templom helyére Imecs Tamás 1730-ban egy új szentélyt építetett, és a templom első harangját is ő öntette a következő felirattal: „Csináltatott Jakab harangöntőnél Imecs Tamás által 1670-ben”. A második harangon olvasható az „IN HONOREM BEATAE MARIAE VIRGINIS DE NOSS IMETS”, a harmadikon pedig a „JÉZUS MÁRIA JÓZSEF IMECSFALVA” felirat. A negyedik harangból az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején ágyút öntöttek, a későbbiekben öntetett harang felirata éppen erre az eseményre utal:
„Elődömet harcba vitték, én a békét hirdetem,
Az élőket élni hívom, a holtakat temetem.
Kisboldogasszonyunk légy oltalmunk.
Imecsfalvi hívek szíve hoza létre engem,
Ezerkilencszázharminchét indítá meg nyelvem.”

A falu temploma az 1802. évi földrengés alkalmával megrongálódott, ezért lebontják és 1805–1808 között felépítik a jelenlegi templomot, Kisboldogasszony tiszteletére. A későbbi földrengések során többször is megrongálodott a templomtorony. Jelenleg a templomnak két harangja van. A templom részére az alapitványok Imecs Antaltól származnak.

A plébánia 1927-ben épült Gáspár Béla szolgálata idején és a Kós Károly által kialakított stílusjegyeket viseli magán. Az 1985-től szolgáló Vitus Lajos papi feladatai közé tartozott a petőfalvi, szörcsei és tamásfalvi katolikus hívek szolgálata.

A szórványban élő reformátusok számára Imecsfalván az 1930-as években Zathureczky Péter telket adományozott, amelyen 1954-ben Fikker Ferenc lelkipásztor imaházat építtetett. Ebben végzi a szolgálatot a református egyházközség tiszteletese.

A XVIII. századi volt Cserey udvarházban alapította meg Cserey Jánosné Zathureczky Emilia 1876-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, amelynek alapja az itt elhelyezett Cserey-gyüjtemény volt. Az alapító emléktábláját 1197-ben avatták fel. A trianoni békeszerződésig Háromszéki vármegye Kézdi járásához tartozott. Itt született Magori Varga Béla, festőművész. A plébánia a VI. Kézdi – Orbai főesperesi kerülethez tartozik. Filiái: 1917-tol : Kovászna, Páva, Székelypetőfalva, Székelytamásfalva, Zabola valamint Szörcse voltak.

Petőfalva: Az 1567. évi regestrum Peteofalva néven említi 4 kapuval. Kora középkori temetője igen jelentős régészeti emlékeket rejt. Jelenlegi kis temploma 300 éves, főoltárán Assziszi Szent Ferenc. 1881-ben Fogarasy Mihály püspök támogatásával iskolát építettek. Az 1980-as évektől romák népesítették be a falut.

Székelytamásfalva: 1567-ben Thamásfalva 10 kapuval szerepel. A reformáció idején elhagyták vallásukat. A katolikus kisebbségnek 1847-től van kápolnája a (Tury) Thuri család jóvoltából.
Szörcse: Szent István korában már létezett. 1567-ben (Zoer) Zoerche 6 kapuval szerepel. A reformáció korában elhagyták vallásukat. 1975-ben Dénes Dávid katolikus imaházat szervezett, haranglábat állíttatott egy kis haranggal.

Plebánosai: (1681-1705) Nagy Mózes, (1753-56) Beke István, (1773) Ferenczi József, (1796-99) Sánta Ferenc, (1816) Decsei Ferenc, (1824) Balázs Ferenc, (1838) Salamon Alajos, (1854)Bencze Pál, (1884) Zomora Dániel,(1889) Bors László, (1910) Pénzes László, (1919) Gáspár Béla,(1929) Szabó Gyula, (1936) Kicsid Béla, akit politikai okokból elhurcoltak és  1953 elején szabadult, (1953) Veress Imre, (1958) Marton József,(1965) Dénes Dávid, (1980) Vízi Zakariás, (1985-1996) Vitus Lajos. Jelenleg szolgálatot teljesít Papp Márton plébános és a kántori szolgálatot Györgydeák János végzi el.

Örökös szentségimádási nap: november 13. A plébánia búcsú ünnepe: Kisboldogasszony, szeptember 8.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról, illetve más forrásokból vett információk alapján, szerkesztette: Erdős Nándor és Gábor Anna.

Fotó: www.zernye.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment