A hét plébániája: NAGYVÁRAD – ÚJVÁROS (SZENT LÁSZLÓ)

sztlaszlotemplom.jpg

A templom a Nagyvárad-újvárosi városrész központjában lévő téren, amelyet  városunk alapító királyáról Szent László térnek hívunk, ez a mostani városközpont, ennek északi oldalán, az impozáns Városháza épületével szemben, a Sebes-Körös folyó bal partján áll. Ez a váradi barokk építészet egyik legelső máig meglévő emléke. 1717 és 1734 között épült, gróf Csáky Imre (1672-1732) bíboros püspök, az első bíborosi rangot kapott váradi püspök idején. A templom akkor a harmadik székesegyháza volt a váradi püspökségnek. A templom hajó 20 m hosszú,
15 m széles, a szentély hossza 11 m és 8 m széles. A templomtorony később,
1790-1800 között épült késő barokk stílusban, karcsú sisakkal, magassága 45 m.
 A  templom barokk főoltára, Várad legrégibb fennmaradt oltára, nagyon értékes oltárképe, Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő műve 1863-ból, Szent Lászlót  ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. Szent László királyunk Várad és a váradi római katolikus egyházmegye alapítója és védőszentje, valamint Erdély fővédőszentje is. A plébánia templomnak négy mellékoltára  van, a bejárattól jobbra a Szent Bonifácius-oltár, koporsó oltárában őrzik Szent Bonifácius római vértanú ereklyéjét, Ő  a IV.század elején Diocletianus és Maximianus császárok idején szenvedett vértanú halált, XIV. Benedek pápa avatta szenté, gróf Forgách Pál
 (1696-1759) váradi püspök hozatta el Rómából (1749-ben).
A bejárattól balra áll a Nepomuki Szent János oltár, aki a hidak védőszentje is.
E két mellékoltárképet Böhm Pál készítette 1861-ben.  A szentély előtt két kisebb fából készült oltár áll, jobbról Jézus Szíve, balról az Immaculata oltár ( itt van elhelyezve a „S.Defendeus Martyr” ereklye)  a két mellékoltár szobrai 1870 körül készültek.
Az orgonakarzat előtti szoborfülkében jobb oldalon Páduai Szent Antal, míg a baloldalon
az orgonakarzat alatt, a Lourdes-i Szűz Mária szobra és egy feszület áll.
Az orgonakarzaton Karl Ditters von Dittersdorf és Michael Haydn neves XVIII. századi zeneszerzők plakettjei ,akik több éven keresztül Váradon éltek és alkottak.
Nagyon szép az aranyozott szószék, három oldalán dombormű ékesíti: Jézus és a bűnbánó asszony, Férfiak hallgatják Jézust, Jézus és a szamáriai asszony. A templom belsőt a XX.-ik század elejéről kazein festés ékesíti, Fraknói Vilmos apátkanonok megbízásából Thury Gyula készítette. A szentély boltozatán, az egyházi zene védőszentje, Szent Cecilia orgonán játszik az Oltári szentség előtt. A templomhajó boltozatán két jelenet, Szent László Váradon templomot épít és Szent László vizet fakaszt a sziklából. A szentély bolthajtásában bal oldalon Szent Péter, a jobb oldalon Szent Pál képe van. Az ív központi részén aranybetűkkel van felírva „Üdvözlégy kegyes Szent László Király”  A hajó boltíveinek tövében a négy evangélista képe látható. A templom bejárat alatt márványtábla emlékeztet  1964 pünkösdjére, amikor a hívek megakadályozták a templom lebontását, a megmentés 45.-ik évfordulóján helyezték el.  Minden év pünkösdhétfőjén hálaadó szentmisében emlékeznek meg a templom megmentéséről.  A külső bejárati ajtón nagyon szépek a bronzrelief táblák, a Szent László legenda-ciklus jeleneteit ábrázolják. A sekrestye a templom bal oldalán épült, kis kertjében Szent Pió (1887-1968) atya bronz szobra áll, 2002-ben a szenté avatásakor állították fel, ajándék Riminiből. Itt a templom külső falán emléktábla áll a Körös-híd mártír őrzőinek tiszteletére, a szentély külső falán 1892-ből márvány emléktábla van Nagyvárad török uralom alóli felszabadulásának kétszázados emlékére, egy másik záró falon  a török alóli felszabadulás 300-ik évfordulójának tiszteletére állítottak emléktáblát.  A Várad-újvárosi Szent László plébánia alapítási éve 1716, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi Főesperesség, Váradi esperesi kerületéhez tartozik, egyike a 11 nagyváradi római katolikus plébániáknak.  Plébánosa 2012 szeptember elseje óta  Pék Sándor esperes-plébános,
 2015. augusztusától segédlelkész  Bakos Gábor, valamint novembertől Barta Szabolcs CM lazarista rendi atya. A templom búcsú ünnepe június 27-én Szent László király emléknapján van. Örökös szentségimádási nap január I. vasárnapja. A Szent László-
-templom kedves öröksége, az egykor itt székelő váradi székeskáptalan fogadalma,
a farsang utolsó napjaiban tartott lelkigyakorlatos Tridum és szentségimádás.
Jelentős a hitélet, Rózsafűzér Társulat csoportok, Mária Légió, ifjúsági csoport, Szeretet szolgálat csoport tevékenykednek, valamint híres a templom „Halmos László” kórusa, 2006-ban alakult, a neves nagyváradi zeneszerző, karnagy (1909-1997) tiszteletére vette fel a nevét, kántor-karnagya Kribus Mónika. 2015 januárjától jelenik meg a plébánia havilapja a „Forrás”.  A plébánia patronálásával Egyetemi Lelkészség alakult 2013-ban.  A plébániatemplomban, nagyszámú hallgatóság előtt,  rendszeresen tartanak  nagysikerű hangszeres és énekes koncerteket.  A plébánia látja el a Posticum Ifjúsági Központban lévő Árpád-házi Szent Erzsébet kápolnában tartott heti szentmiséket.

Péter I. Zoltán helytörténész ”Nagyvárad római katolikus templomai” c.könyvéből vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: Wikimedia Commons

About the author

maradmin

Leave a Comment