A hét plébániája: KÁSZONÚJFALU

man0115592.jpg

Kászonújfalu 34 km-re Csíkszeredától és 26 km-re Kézdivásárhelytől, a 11B országút mentén terül el 12 km-re Csíkkozmástól. Ha Katrosát elhagyjuk, a felújított műút mentén helységtábla adja tudtunkra, hogy a történelmi Csík, a Kászonok területén járunk. E vidék minden települése Kászonújfalu, Kászonaltíz és Feltíz, Kászonimpér és Kászonjakabfalva a nagykászoni (kászonaltízi) önkormányzat közigazgatása alá tartozik, s többé-kevésbé összefüggő településrendszert képez. Kászonújfalu neve arra utal, hogy a szomszédos Nagykászonnál újabb település volt. A Veszes-patak mindkét oldalán fekszik. A falu tízeseinek nevei: Alszeg, Hermánszeg, Ajnád, Középszeg, Felszeg, Veresvész. 1477-ben említik először. 1567-ben Újfalu néven 36 kapuval jegyzik. Az 1661-es tatárjárás megtizedelte a lakosságot. 1701-ben lett önálló egyházközség. Kevés a humuszban gazdag szántóterület, a földek jobbára kaszálók és legelők, ősidők óta az állattartás és az erdőgazdálkodás a fő megélhetési lehetőség. Buzgó római katolikus népe ragaszkodik népi és vallási hagyományaihoz. A Nyerges-tető felé tartó műút mentén fekvő Kászonújfalu rövid históriáját a helybeli iskolában képek és dokumentumok segítségével bárki megismerheti, a kászonújfalusi zenekar pedig számos háromszéki falunap és rendezvény vendége. Az utolsó hatvan év népességét nagyon visszavetette az erőszakos kollektivizálás, mely a fiatal munkabíró családokat és a szabad ifjakat arra kényszerítette, hogy az addig is szűkösen termő földet elhagyják, városok, ipartelepek, gyárak felé siessenek, és ott keressenek munkát, megélhetést és otthont. Így a falu lakosainak száma nagyon visszaesett. Kászonújfaluval történelmi szálak is összekötnek. Iskolája felvette a bélafalvi születésű Tuzson János honvédőrnagy, a Nyerges-tető hősének nevét. Koszti István igazgatótól azt is megtudtuk, hogy itt született a Kőrösi Csoma Sándorról szóló regény (Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete) szerzője, dr. Debreczy Sándor író és egyetemi tanár, ugyanis édesapja itt teljesített annak idején rendőri szolgálatot. A XX. század első felében figyelemre méltó irodalmi tevékenységet fejtett ki a kézdivásárhelyi gimnázium jeles tanára, Sylvester Ferenc, akinek szintén ebben a faluban ringatták bölcsőjét. Kászon-vidék kiváló ásványvizeit régebben palackozták. A források mentésére és felújítására jobbára csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. Pályázattal és helyi összefogással megújult a Fehérszéki Szent István-forrás, s a kászonjakabfalvi régi Salutaris, később Kászon Gyöngye néven forgalmazott palackozó területén és az egykori Jakabfalvi- vagy Kászon-fürdőnél az újtusnádi borvízpalackozó tulajdonosa, Kurkó Gyárfás felújíttatta a Kós Károly által tervezett Pán-, azaz Boldizsár-gyógyforrás kútházának épületét, s dolgoznak a borvízkút korszerűsítésén is. A látnivalók közé tartozik a Natura 2000-es területen a Kicsiromlásmező országos védettségű övezet, ahol olyan védett növényfajok élnek, mint a boldogasszony papucsa, a fűzlevelű gyöngyvessző, a tőzegáfonya, a kék csatavirág, amelyek öreg Európa sok más területén rég kihaltak. A népi hagyomány szerint Apor báró Szilamér nevű fia telepítette ide a kászoni népet. 1614-ben 108 családfőt írtak össze. 1701-ben Szent Miklós tiszteletére egy fakápolnát épített Kovács Miklós, Szabó Miklós és Tima Miklós, majd helyébe – a hívek buzgósága folytán – a 18. század első felében kőtemplom épült, amelyre 1768-ban kőtornyot is húztak. 1792-re nagyobb templomot építettek, amelyet 1796-ban Batthyány Ignác püspök szentelt fel. Orgonát Kolonics István épített 1886-ban. Kápolna is van Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom előtt lévő kereszt, feszülettel látható. Készítője Vitos József volt 1949-ben. 1826-ban védőkerítéssel vették körül. 1917-ben két harangot vittek el, jelenleg 3 harangja van. A templomot az 1940-es és az 1977-es földrengés megrongálta. 1721-ben 90 háztartása volt. Az 1719-es pestis áldozatainak száma 156, 1950-ben jegyezték a legnagyobb lélekszámot: 1982 személyt. 1992-ben lakossága 886 fő volt, 8 román és 30 roma nemzetiségűek kivételével mind magyarok lakták. 

Szent Miklós püspök, plébánia a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesít, Veress Sándor-Levente plébános és Virág László plébános, szentszéki tanácsos. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom búcsús ünnepe: december 6. Örökös szentségimádási nap: május 8.
Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: Google Street view (maps.google.ro)

 

About the author

maradmin

Leave a Comment