A hét plébániája: NAGYSZEBEN-TERÉZIÁNUM PLÉBÁNIA

nagyszeben-kulvaros.jpg

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli - Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik. Nagyszeben munícipium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja Szebenszék, majd Szeben vármegye, jelenleg Szeben megye székhelye. Szenterzsébet az egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze. Neve a Szeben patak nevéből ered, megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való. 1992-ben Cipin néven említik először. A várost II.Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17 százdban épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16.században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye. 1658 augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688 május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I.Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690 szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849 január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye. 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916 -ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra.
2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa , mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. A szebeni borvidékek már a 10. században remek termést hoztak. A boraik ezért viselik máig a Szeben-igabor nevet.
Látnivalók a városból:
- A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épűlt.
- A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
- A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
- A Szentháromság plébániatemplom 1733-ban épült.
- Az Orsolya-apácák temploma
- Zsinagóga
- A román ortodox székesegyház
- A református templom
- A volt városháza épületében történeti múzeum működik
- A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.
- Szabadtéri néprajzi múzeum, valamint a patikamúzeum.
 
 A Nagyszeben-külvárosi plébániát, régi nevén Terezianumot, a 18. század második felében, 1771-ben alapították. Eredetileg árvaházként működött, amelyet Mária Terézia alapított. Az árvaház szervezője Delphini János Teofil jezsuita volt. 1767-től a mostani árvaház melléképületében, amelyet azóta lebontottak, megszervezte a gondoskodás nélkül tengődő árvák, szegény sorsú és utcagyerekek nevelését és ellátását, amelyet 1771-ben Mária Terézia alapítólevelével intézményesített. 1781-ben szervezték plébániává. A mindenkori árvaházi igazgató egyúttal e városrész plébánosa is volt. A plébániatemplom 1767–1781 között épült, Batthyány Ignác erdélyi püspök szentelte fel. A templom és árvaház egy épületegyüttes, az előtte álló Mária Terézia mellszobrával, csak ezek élték túl a kommunista rendszer rombolását. Az árvaházhoz tartozó épületeket, bérházakat lebontották, a temetőt kitelepítették a városi köztemetőbe, és egy tömbháznegyedet építettek a helyükbe. 1948-ban az árvaházat államosították, s még a plébániai laknak használt épületrészt is lefoglalták. A plébánost kilakoltatták, és évekre a sekrestyében kényszerült lakni. Azóta sem sikerült az épületet az államtól visszaszerezni. 1987-ben Popa Mária, akinek nem voltak örökösei, az egyházra hagyta házát, cserébe a gondozásáért és eltemetéséért. Azóta ebben a házban lakik a plébános. Jelenleg két nyelven folyik a misézés: magyarul és románul.
Vízakna filiában 1317-től ismeretes plébánosa, Konrád. Temploma a 13. században épült Szent Márk tiszteletére. A reformáció idején protestánssá lettek. Ma református templomként működik. Az új plébánia 1722-ben alakult. A ma is álló templomot 1747-ben építtette a kincstár. 1955-től, Garabet Gergely plébános halálától, Nagyszeben-külváros látja el.
Lázáret: Az elmúlt századokban gyakran köszöntött be a pestisjárvány, s szedte áldozatait szerte a világon. 1531–1795 között Nagyszebenben 20 alkalommal söpört végig a pestis. A szörnyű betegség elterjedését úgy igyekeztek meggátolni, hogy a betegeket elkülönítették. A nagyszebeni céhek és szomszédos települések elhatározták, hogy a városon kívüli ún. Járvány-réten, az Erzsébet-kapu előtt, járványkórházat létesítenek a pestisbetegségek gyógykezelésére. 1718–1720 között el is készültek az új járványkórházak. Ezeket lazaretnek hívták. Idővel a pestisházak a városi alamizsnaalap tulajdonába kerültek, s mert néha lakatlanok voltak, hajlékul szolgáltak azoknak, akiknek szegénységük miatt nem volt lakásuk. 1904-ben lebontották az Erzsébet-kaput, és így közvetlen összeköttetés jött létre az Alsóváros és a Lázáret között Erzsébetfalváig. Nevét az alsóvárosi minoriták volt templomának a védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Szent Erzsébet alakja és tisztelete csak emlék maradt. A most már lázáreti városrésznek nevezett területre székely munkások telepedtek elsőnek, főképpen Udvarhelyszékről. Családi házakat építettek. Ezek lelki ellátására az egyház 1931-ben három pestisházat és azok telkét kapta. Ezek egyikét kápolnává alakították át. 1939-ben Kászoni Alajos gyulafehérvári kanonok áldotta meg és ajánlotta Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába. 1969-ben a falakat félig visszabontották, majd megemelték a tetőzetet és a tornyocskát. 2006-ban újrafedték és újrafestették.

A Tereziánum plébánián egyházi szolgálatot teljesít Bíró Nándor-Alfonz lelkész és a kántori szolgálatot Bors Ignác kántor látja el.
A nagyszebeni, Teréziánum plébániát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, a III.Szebeni fogarasi főesperesi kerülethez tartozik és búcsús ünnepét julius 2-án tartják.
Örökös szentségimádási nap: szeptember 20.

Szerkesztette: Gábor Anna.
Fotó:http://www.romkat.ro/hu/templom/659

About the author

maradmin

Leave a Comment