A hét plébániája: KOSTELEK

kostelek_gellert.jpg

Kóstelek az egyik legeldugottabb, legelzártabb gyimesi csángó település, Romániában, Bákó megyében. Kostelek a Csíki-havasokban, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben található, 846 m tengerszint feletti magasságban, gyönyörű havasi környezetben, fenyvesektől körülvéve. A falu gépjárművel két irányból közelíthető meg: Palánka és Ágas községek irányából. Az Oláhcsügés-Magyarcsügés-Gyepece-KOstelek útvonal Magyarcsügésig aszfaltozott, utána átlagos földút. Gyalogosan Csíkszépvíz irányából, a Szellő havason keresztül a Péterhavas-patak mentén is elérhető a falu, egy kb. 4-5 órás sétával. Ez az út autóval gyakorlatilag járhatatlan. A falut határoló másik két patak, település: Gyepece és Magyarcsügés. Kostelek néprajzilag, földrajzilag a gyimesi vidék izgalmas patakvölgyeinek világát idézi, sajátos kultúrája, néptánca, népdalai, népviselete a gyimesi csángó kultúrkör érdekes színfoltja. Első írásos említése 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, a bujdosó székelyek és a Moldva felől érkező román szökevények, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket. A szájhagyomány szerint a falu nevét, a hímbárányról kapta, az állatokat őriző, körülvevő koskarámról, kosárról nyerte. Kostelek kezdetben önálló közigazgatási egység, később Csíkszépvíz községhez tartozik. 1952-ben az akkori nemzetpolitika részeként a Bákó megyei Ágas községhez csatolják, ahová ma is tartozik.
2002-ben 570 lakosa volt, amelyből 202 magyar, 346 román, akik úgy beszélik a magyart, mint a többiek. A település közelében található a Szent II. János Pál pápa által 1987-ben boldoggá avatott, az első világháború során itt megsebesült P. Rupert Mayer német jezsuita szerzetes emlékhelye. Az 1900-as évek elejéig a falu szinte teljes lakossága görög katolikus vallású. Az 1950-es évek elejétől a kommunista rendszer nyomására a falusiak átkeresztelkednek a római katolikus és az ortodox vallásokra. Ma a két felekezet közötti arány kb. fele-fele. Mindkét felekezet saját templommal és temetővel rendelkezik. A katolikus szertartás magyar nyelven folyik. A Bákó megyéhez való csatolással egy időben megszüntetik a faluban a magyar nyelvű oktatást is. Kosteleken jelenleg egy óvoda, egy elemi és egy általános iskola működik. Az iskolás és óvodás gyerekek összlétszáma ma 60 körül mozog. Ez az arány sajnos évről évre csökkenő tendenciát mutat. A régebbi generációk nagycsalád modelljét a mai fiatalok nem követik, az egyke divatja a hagyományos falusi társadalomban is egyre nagyobb teret hódít. A magyar nyelvű oktatás az 1990-es évek végén indul el egyházi kezdeményezésre, a 36 évet a faluban lelkipásztorkodó plébános-esperes Salamon Antal, iskolán kívüli munkájának köszönhetően. A 2005-ös év elejétől, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program kezdeményezésére az iskolán kívüli magyar oktatást szakképzett pedagógusok veszik át, akik iskolán kívüli, délutáni foglalkozásokon tanítják a gyerekeket anyanyelvükön írni, olvasni. A fiatalokból, és a nagyobb iskolásokból helyi tánccsoport alakul, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a hagyományos gyimesi táncokkal, énekkultúrával. Érdemes megemlíteni a Fölszállott a Páva verseny díjazottjait, Vrencsán Anita szólístát idézem „…nem kell nekem puder, én eredeti csángó vagyok” büszkén valja magáról a kosteleki kislány és tanító bácsija Vaszi Levente, aki a közönség díjjal tért haza a versenyről. 2005 szeptemberétől a szülők kérése alapján a hivatalos iskolai oktatásba is bekerült a magyar nyelv oktatása, választható tantárgyként. Ma az iskolai oktatás keretein belül 42 gyerek tanul magyarul heti három alkalommal.

Kosteleknek nagy kincse, hogy magáénak mondhatja a közelmúltban boldoggá avatott Pater Rupert Mayer lábereklyéjét. A Csíki-havasokban rejtőző kis falu a Gyulafehérvári Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége. A csíkdelnei közbirtokosság erdő- és legelőterületére telepedtek, és a későbbiekben is kapcsolatban maradtak velük. Nem jutottak a moldvai csángó magyarok sorsára, mert a történelmi Magyarország ezeréves határának egyik őrhelyén éltek. Az 1940-ben hozott bécsi döntés után a betelepülőkkel, a katonasággal, a vám- és határőrséggel a római katolikusok száma megnövekedett. Közigazgatásilag továbbra is Szépvízhez tartozott, de a római katolikus hívek lelkigondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ki lóháton, vagy télen sível. A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé. P. Köllő Bonifác 1943 augusztusában került ide és fáradozott a közösség építésén. 1944 után a katolikusok sorsa rosszra fordult. Templomépítéshez kezdtek, amit befejezése előtt, 1946-ban felgyújtottak. A csíki községek is főként faanyaggal segítették. Nehézségek árán sikerült felépíteni, amit 1946 augusztusában ünnepélyes keretek között dr. Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár szentelt fel. Az első években somlyói ferences barátok jártak ki. Miután a ferences barátokat kényszerlakhelyre gyűjtötték, Miklós László szépvízi plébános járt ki. 1960-tól gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát. Első helyben lakó papja 1968-tól van, Benedek Domokos ferences atya személyében. Tőle a plébánia vezetését 1973-tól P. Daczó Lukács vette át. 1978 óta a római katolikus hívek egyházmegyés papot kaptak a lujzikalagori származású Salamon Antal személyében. A hívek hűségesek hitükhöz, nagy távolságokról összegyűlnek a szentmisére.  Magyarcsügésen miséző helyet építettek Kosza István idejében. Minden hónap második vasárnapján a kosteleki plébános végez szentmisét. Gyepecén valamikor iskola is működött, aminek az épülete még ma is látható. A katolikusok Kostelekre járnak szentmisére. Az egyházi szolgálatot jelenleg Málnási Demeter plébános végzi, aki előző szolgálatait Gyergyóditróban, majd Gyimesbükkön végezte 2008-2014 között. Mária Szeplőtelen Szíve: a Boldogságos Szűz Mária szíve, a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás és az istenanyaság. Ennek tiszteletére szentelték fel a plébániát, amely a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Búcsúünnepét augusztus 22-én tartják. Örökös szentségimádási nap: július 11.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: Páll Gellért.

About the author

maradmin

Leave a Comment