Kolozs, Kolozsvártól 18 km-re délkeletre, a Mezőség nyugati szélén, Apahidától délkelet irányban található. A régészeti feltárások szerint már a római korban illetve a középkorban is sóbányáiról volt nevezetes. A település már az Árpád-korban lakott volt. Nevét az oklevelek 1291-ben említették először, Kolos néven. Első lakói német telepes sóbányászok voltak. 1326-ban Károly Róbert király elismerte, hogy az erdélyi püspök a „szent királyok” adományából birtokolja a kolozsi, dési, tordai és széki akna sótizedét. 1199-től papja Henrik esperes, 1332-ben plébánosa Tamás volt, templomát pedig Szent Mihály tiszteletére szentelték. A középkorban Szent Imre-temploma is volt, az akkori, városnak számító Kolozs északkeleti szélén. Hunyadi János ebben a templomban misealapítványt tett. A 13. században a plébános sórészesedést kapott a székeskáptalannak és a püspöknek szállított só után. 1472-ben Domokos plébános Szent Katalin kápolnát alapított. A község lakói 1587-ben unitáriusok lettek. I. Rákóczi György parancsára 1634-ben az egyház javait meg kellett osztaniuk a reformátusokkal, akik 1825-ben saját templomot építettek. A 18. század végére egyre több lett a katolikus. A katolikusok 1714–1730 között kápolnát építettek Grienner Péter sótisztviselő segítségével. A plébániát 1719-ben újraalapították.
A mai templomot Nepomuki Szent János tiszteletére 1808-ban emelték. Jézus Szent Szíve ünnepének bevezetését az egész egyházra nézve XI. Piusz pápa 1929-ben rendelte el. Az egyházmegyében is fellendült Jézus Szívének a tisztelete, a templom titulusa pedig Jézus Szentséges Szíve lett. A templom főoltárán Jézus Szíve szobor áll. 1864-től 1948-ig katolikus iskolája volt, melyet még nem sikerült visszaszerezni. Anyanyelve 1880-ig magyar, 1940-ben magyar és román. Jelenleg oldallagosan ellátott plébániái: Mócs és Katona valamint filiája Nagysármás. Előző plébánosa a gyergyószentmiklósi születésü Szőcs Csaba volt, aki káplánként Marosvásárhelyen és Kolozsváron szolgált, majd három évig plébános volt a mezőségi szórványban Kolozs, Mócs, Katona, Nagysármás és filiáin. A Mária Rádiónál 2013 őszétől 2015 januárjáig dolgozott műsorigazgatóként. 2013. szeptember 1-jei hatállyal Keresztes Olivér brassó-belvárosi segédlelkészt bízta meg Dr. Jakubinyi György érsek a kolozsi, mócsi és katonai plébániák, valamint a hozzá tartozó filiák lelkipásztori ellátásával. A kántori szolgálatot Fülöp Arnold tölti be. A Kolozsi plébánia a VII. Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik.Örökös szentségimádási nap: december 15. Búcsús ünnepét Úrnapja utáni kilencedik nap tartják, ebben az évben junius 23-án.
KATONA: Szentháromság tiszteletére felszentelt, oldallagosan ellátott plébánia a VII. Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik. A katonai egyházközösségről már az 1327-es esztendőből található feljegyzés. A Heller grófi család támogatásával új templomot építettek 1802 és 1806 között. 1739-ben Csatári Nagy József megvásárolta az Apafi birtokot a plébánia javára. 1750-től volt katolikus iskola, amit 1948-ban államosítottak. 2007-ben ezt az épületet a plébánia visszakapta. Ma orvosi rendelőnek és patikának használják. A hívek nemzetisége és anyanyelve 1880-ig magyar volt. Ma fele román anyanyelvű. Ma csak Nagysármáson és Melegföldváron vannak katolikus hívek.
NAGYSÁRMÁS: 1311-ben Sármásnak írták. 1937-től kápolnája van. 1940–1944 között önálló lelkészség volt. Ambrus György plébánost 1956-ban a kommunista hatóság politikai okok vádjával elvitte. A hívek csak annyit tudnak, hogy reggelre a plébánosuk eltűnt. Valószínűleg 1958-ban halt meg a Duna-csatornánál. 1995-től Kolozs látja el. Örökös szentségimádási nap: december 15, búcsus ünnepét Szentháromság vasárnapján tartják, idén június 11-én.
MÓCS: oldallagosan ellátott plábánia, Urunk menybemenetelének tiszteletére van felszentelve és a VII. Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik. A pápai dézsmakönyvek szerint itt már 1219-ben virágzó egyházi élet volt. Mochy néven jelentkezik az oklevelekben. A középkori templom a Pap-hely nevezetű hegy oldalában volt építve. 1975-ben fenyőcsemetéket ültettek a régi templom helyére és környékére. Az ültetés során tégladarabokat és sírokat találtak. A közösség református lett, viszont 1731-ben újraszervezték a plébániát. 1782-ben Eszterházi Borbála úrnő adományozta azt a helyet, ahol a mai templom és temetőhely van. Gróf Haller János a régi templomot lebontotta, majd felépíttette a mostani templomot, mely 1783-ra készült el. Utolsó helyben lakó papja Balázs Pál volt. A katolikusok száma 1910-ben 592 volt, ma 27. A húsvét utáni hetedik vasárnapon, kereszthalála és feltámadása után negyven nappal mennybe ment Krisztus Urunk, ezen a napon tartják a templom búcsus ünnepét, idén május 25-én. Örökös szentségimádási nap: december 11.
Öszeállította: Gábor Anna.
Fotó: www.panoramio.com
Leave a Comment