A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: SZENTKERESZTBÁNYA

Szentkeresztbánya Szentegyháza településrésze Romániában, Hargita megyében. 1968 előtt önálló település volt. A település 1836–37-ben létesült, amikor Gyertyánffy János vashámort és vasbányászatot hozott létre, ami messze földön híres volt. Ugyanakkor Szerhámorárugyár is működött. A Lövétebányán kitermelt vaskövet dolgozták fel az 1980-as évekig, amikor a készletek kimerültek. A település lakói egyházilag Szentegyházához tartoztak. 1922-ben saját egyháztanácsot alakítottak, majd 1927-ben az iskola épületében havonta egyszer szentmisét mutattak be. 1935-ben megfogalmazódott egy kápolna építésének gondolata. Még abban az évben fel is építették és Jézus Szent Szíve ünnepén bemutatták az első szentmisét. 1941-ben különálló helyi lelkészséggé alakult Török Ferenc esperes vezetésével. A háború után a lakosság körében gyorsan terjedtek a kommunizmus eszméi. Rövid idő alatt már „Kicsi Moszkvának” nevezték Szentkeresztbányát. Az újdonsült kommunisták Török Ferenc esperest elkergették, lakását szétverték. Ettől kezdve újra Szentegyházáról látták el a hívek lelkigondozását. 1984-ben a kápolnát kibővítették. A rendszerváltás után, 1990 januárjában önálló plébánia lett. A Főhatóság a plébánia vezetésével a szentegyházasfalvi segédlelkészt, András Józsefet bízta meg, aki 10 évig vezette a plébániát. A templom mellett megvásároltak egy magánházat, s ezt alakították át papi lakássá. Létrehozta a Szentkereszt Alapítványt, amely révén gyenge szociális helyzetben levő személyeknek és időseknek segítettek, a roma fiatalokkal is foglalkoztak és rendbe tették, átadták a városnak használatra, és működtették a gyári tulajdonból átvett mintegy tízezres könyvkötetet. Az elsők között alakult a fordulat után a 10-es számú Gyertyánffy Jónás cserkészcsapat. Ma az egyházközség saját kántori lakással, temetővel, egy ifjúsági és cserkészházzal rendelkezik. A Jézus Szent Szíve titulusú szentkeresztbányai plébániatemplom főoltárán egy fakeresztet láthatunk, két oldalt Jézus Szve és Szűz Mária szobrokot láthatunk. 2015-ben tartotta a 80 éves évfordulóját és búcsús szentmiséjén arra is emlékeztek, hogy 1935-ben kezdődött és még abban az évben be is fejeződött a településrész első római katolikus istentiszteleti helyének építése. Ennek tiszteletére állították a Szent István király milleniumi domborművet a templom mellett. Az elmúlt években kívül-belül megújult a plébániatemplom, korszerűsítették a környezetét is. A Bálint Lajos érsekről elnevezett téren egy Lourdes-i Szűzanya barlangot helyeztek el , ahol a hívek imáikkal köszönthetik a Szűzanyát.Gazdag lelkes egyházi élet zajlik a faluban, vannak rózsafűzér társulatok,Mária Légió és Engesztelő csoportok valamint Egyházi kórussa is müködik,szorgalmasan részt vesznek az egyházi kórusok találkozóján.Szentkeresztbánya filiája Bányatelep. Ismert emberek a faluszülötjei:itt születetett Varga Béla mérnök, műszaki szakíró, egyetemi tanár és Zsigmond Emese a magyar nyelv- és irodalom tanára, lapszerkesztő. Jelenleg a gyergyócsomafalvi származású Ft. Farkas László plébános vezeti az egyházközséget. Előző szolgálati helyek a következők voltak: Barót, Brassó, Vajdahunyad, közben a kántoriskola zenetanára, majd Kudzsíron folytatta szolgálatát, 2015 és 2018 között lelkiigazgató a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban (Kisszeminárium) és 2018-tól kapta áthelyezését Szentkeresztbányára. A kántori szolgálatot Siklódi Sándor kántor tölti be. A Jézus Szent Szíve tiszteletére felszentelt plébánia a Gyulafehérvári Római Katólikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jézus Szíve ünnepét IX. Piusz terjesztette ki az egész Egyházra. A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot, úrnapját követő péntek, június 28. Örökös szentségimádási nap: március 25.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: Páll Gellért.

About the author

Tunde Vidican Lokodi

Leave a Comment