A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája – CSÍKSZENTMIKLÓS

Csíkszentmiklós Csíkszeredától 11 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik, a Csíki-medence keleti részén, össze épülve Szépvízzel. A falun átfolyik a Szent Miklós pataka. Nevét a Szent Miklósnak szentelt román kori templomáról kapta és először 1333-ban írták bele a pápai tizedjegyzékbe Santo Nicolae néven. Csíkszentmiklós fontosabb látnivalói: a római katolikus erődített templom és a híres csíkszentmiklósi rovásírásos deszkadarabok. Híres emberei között megemlíthetjük: 1678-ban született Balázsffy Mihály ferences szerzetes, a rend történetírója, 1901-ben született Orbán József szobrászművész, 1927-ben született Tabák László újságíró, elbeszélő, műfordító, 1952-ben itt született Szakács Lajos szentszéki tanácsos, esperes, zsögödi plébános, akinek betegségétől és szenvedésétől meggyötört teste békésen pihen a szülőföldben.
A csíkszentmiklósi egyházközség első említése 1332-ben történik. Egykori román stílusú templomából semmilyen tárgyi emlék nem ismeretes, 1498-ban építették át gótikus stílusba. A lőréses, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangtorony ugyancsak a XV. század végén épülhetett. Ferenczi György gyergyószentmiklósi plébános feljegyzése szerint a templomot 1626-ban javították. 1661-ben a tatárok a templomot felégették, majd 1694-ben a tornyát is lerombolták. Midőn a tatárok rátörtek egy nemes lófő házára, Judit nevű lányuk karddal védte magát és kilenc tatárt levágott, míg végül ő is holtan rogyott össze a tatárok kardcsapásai alatt.
A templomot a XVII. században lőréses védőtornyokkal megerősített fallal vették körül. A várfalnak fontos szerepe volt a XVII. századi tatárbetörések idején, mivel a Csíki-medence keleti kapujaként szolgáló településre a Gyimesek felől törtek be a tatárok. A tornyot 1724-ben újjáépítették.
A mai templom 1777 és 1784 között épült barokk stílusban. A templom déli bejáratánál található az 1689-ben Brassóban öntött harang, amely 1992-ben elrepedt, de műemlékként őrzik. A vártemplomra a csíki templomok szokásos felépítése jellemző, egy tengelyen van elhelyezve a torony, a hajó és a szentély. A templom teljes egészében barokk átalakításon esett át, de gótikus elemeket is őriz. Az egykori gótikus templom alaprajza részben megegyezik a maival. A torony jelenleg az épületegyüttes legöregebb része, amely a gótikus templomból maradt meg többé-kevésbé érintetlenül. A barokk átépítések során nem bontották le teljesen a templomot. Ezt igazolja a hajó északi falán látható három támpillér. A templomot szabálytalan alaprajzú, várfal övezi, amelynek nyugati oldalát a paplak régi szárnyának keleti fala képez. A templomhajó és a szentély a XVIII. századi barokk átalakítás eredménye. A templom belső terét egységes barokk építészet jellemzi. A karzatot pillérek tartják. A karzat mellvédje tömör falú, hordószerűen kidomborodó előlapján rombuszokból kialakított díszítéssel. A boltozaton falfestmények láthatók, a belső falakat vászonra festett falképek díszítik. A festményeket Bulhardt János brassói festő készítette 1900-ban, amelyek evangélistákat, Dávid királyt hárfával, valamint a templom védőszentje, Szent Miklós életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A templom főoltára 1797-ben készült el. Középső szoborfülkéjében Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra látható, két oldalt Péter és Pál apostol szobra van elhelyezve. A párkány fölött az oltárkorona bordái között Szent Miklós szobra áll, amelyet felhőkön ülő naiv faragású angyalkák vesznek körül. A vártemplom Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképe jelentős művészettörténeti érték. A szentély északi falán Krisztus megkeresztelését ábrázoló oltárkép van elhelyezve.
A XX. század elején készült a neogótikus mellékoltár és szószék, amelyeket 1995-ben a templom általános felújításakor eltávolítottak. Az egykori neogótikus mellékoltár Jézus szobra új talapzatra helyezve a templom hajójában látható. A templom orgonáját a temesvári Wegenstein cég készítette 1924-ben.
A csíkszentmiklósi egyházközség anyagi téren az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig élte fénykorát. A Gyimesek völgye nagyrészt hozzátartozott, a betelepülők, moldovai csángó magyarok, árendát fizettek a területekért.  A régi gazdasági jólétet mutatja a plébánia impozáns épülete és a templom nagy harangja, amelyet 1925-ben öntötték Udinében, 1216 kg-jával Csík legnagyobb harangja. Ez a felírat olvasható rajta: „Elődöm a világháborúba ment. Én kell az élőket hívogassam, a holtakat elsírassam, a felhőket eloszlassam.” Csíkszentmiklós egyházközséghez tartozott Szépvíz 1901-ig.
Borzsova most is Csíkszentmiklós filiája, neve szláv eredetű. A faluról az 1496-os jenőfalvi egyezség tesz először említést. Először az Egri család emelt egy fakápolnát. A fakápolna helyébe a falu 1794 és 1821 között egy kőkápolnát épített. A mostani neogótikus szép templomot 1930 és 1940 között építették a hívek. Az 1848-as szabadságharcban kitűnt vitézségével a borzsovai születésű Balogh Ignác honvéd főhadnagy. A falu iskolája az ő nevét viseli. A községnek egyházi kórusa is van, valamint Ifiusági Egyesület, aki az emblémájában róvásirással rövíditi a nevét.

A faluban plébánosi szolgálatot végzet Drócs László plébános, valamint Gergely Géza esperes, plébános, aki több éven át a Jó Pásztor nyomában szegődve szolgálta a rábízott híveket de 2016–ban visszaadta lelkét Teremtőjének.
A csíkszentmiklósi Szent Miklós plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg T. György Mihály-Levente plébános teljesít szolgálatot. Örökös szentségimádási nap: április 30. A plébánia búcsúünnepe: december 6.

Szerkesztette: Erdős Nándor és Gábor Anna

Fotó: melinda-aliz.mindenkilapja.hu

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment